Humánökológia

Tartalom

Előszó 1
Bevezetés (Nánási Irén) 3
A FÖLD GLOBÁLIS FOLYAMATAI
1. A természet és az ember viszonyának történetisége, fordulópontok a természet rendjében 9
Nánási Irén:
Az ökológiai krízis létrejöttének okai 9
Intuitív humánökológiai szemlélet az ókori keleti kultúrákban 9
Intuitív humánökológiai szemlélet az ókori görög kultúrában. Hasadás a harmóniaeszményen
belül 13
A természet leértékelődése 17
A középkori zsidó-keresztény szemlélet uniformizáló holizmusa 18
A természet és az ember felértékelődése a reneszánsz kultúrában 20
A középkori gazdaság átalakulása 21
A modem természettudomány és az ökológiai látásmód 22
A modem természettudomány 22
Az ész és a nevelés mindenhatósága 25
Nyereséges gazdálkodás, korlátlan gazdasági növekedés 27
A XIX. század paradigmatikus forradalma, a tudományos ökológiai szemlélet körvonalazása 28
Gondolkodási stílusok a XIX-XX. században: korlátlannak hitt racionalitás.
Irracionalitás 28
A tudományos igényű, valószínűségi szemléleten nyugvó ökológiai látásmód megalapozása,
globális-bioszférikus szempontok a természetkutatásban 31
Az emberi tevékenység korlátai 32
Evolúciós és evolúciós antropológiai szempontok a természetkutatásban 32
Darwin evolúciós antropológiai szempontjai 33
A globális problémák felismerése, a megoldások keresése 34
Humánökológia 36
Természettudományi, társadalomtudományi, embertudományi ismeretek integrációjának
szükségessége és lehetősége 36
Humánökológia mint transzdiszciplína 36
A humánökológia vizsgálati objektuma 38
A transzdiszciplináris humánökológia fogalmi váza 39
Interakció 39
Szerveződési szintek 40
Funkcionalizmus 40
Holizmus 40
Konklúziók 40
Irodalom 41
2. Alapvető földtani folyamatok 43
Nagymarosy András:
A Föld szerkezete 43
Magmás folyamatok 43
Vulkanizmus 44
A vulkanizmus hatása a földi atmoszférára és klímára 44
Lemeztektonika 46
Az óceánfenék szétterülése 46
Szubdukció 46
Kontinensvándorlás 46
Hegységképződés (orogenezis) 47
Üledékképződés 48
Globális eusztatikus tengerszintváltozások 49
Földtörténet és globális klímaváltozás 51
Irodalom 52
3. Az élet mint globális folyamat 53
Vida Gábor - Kalapos Tibor - Szabó Mária:
A bioszféra evolúciója, a biodiverzitás (Vida Gábor) 53
Bioszféra, a hierarchikus biológiai szerveződés csúcsa 53
A bioszféra története 55
A Föld kialakulása és az élet megjelenése 55
A bioszférás Föld 56
Az oxigénes légkör kialakulása 58
A szárazföldi élet 59
A biodiverzitás 61
A biodiverzitás fogalma, szintjei és mérése 61
A biodiverzitás dinamikája 63
A biodiverzitás funkciója, illetve hatása 69
Irodalom 69
Társulások szerveződése, működése, az ökológiai rendszer (Kalapos Tibor - Szabó Mária) 71
Ökológiai alapfogalmak 71
A környezet és a tűrőképesség. Az ökológiai tényezők 71
Indikáció, indikátor szervezetek 72
A környezeti tényezők korlátozó hatása: limitáció és limitáltság 72
A populációk sajátságai 73
A populációk csoporttulajdonságai 74
A populációméret változása az időben: populációdinamika 75
Korszerkezetes populációnövekedés: demográfia 79
Egyedszámváltozás természetes populációkban 82
A populációk térszerkezete 83
Versengés a populáción belül (intraspecifikus kompetíció) 84
A populációk környezet - tolerancia kapcsolatai 86
Az élőlényközösségek 87
A társulások szerveződése 88
A közösségek textúrális sajátságai 89
Cönológiai alapjelenségek 91
A társulások szerkezete 94
Populációs kölcsönhatások 94
Az interspecifikus kompetíció (fajok közötti versengés) és a stabil koegzisztencia 95
Az ökológiai niche 98
A ragadozó-zsákmány kapcsolat 101
Az élőlényközösségek anyagforgalma és energiaáramlása 102
A biológiai produkció alapjai 102
Az elsődleges (primer) produkció 103
A táplálkozási szerkezet, táplálékláncok és táplálékhálózatok 105
A másodlagos (szekunder) produkció, a piramisok és az efficiencia 106
A detritusz és a lebontó szervezetek 108
A primer produkciót korlátozó környezeti tényezők 109
A fény, a szén-dioxid és a hő 109
A víz és a tápanyagok 110
A tápanyagok körforgalma: a biológiai ciklus 113
Az élőlényközösségek dinamikája 115
Stabilitás és a degradáció néhány kérdése 117
Az idegenhonos fajok problémája 124
Az inváziós képesség 126
A behurcolt fajok hatásai 127
Az idegen fajok terjedése 128
Az ökológiai folyosók szerepe és típusai 129
A folyosókról általában 129
Folyó menti zöldfolyosó 130
Migrációs folyosó 131
Rekreációs zöldfolyosó 133
Irodalom 133
4. Biogeokémiai ciklusok 137
Márialigeti Károly - Nagymarosy András:
Biogeokémiai ciklusok 137
A szén biogeokémiai ciklusa 137
Nitrogénciklus 140
Kénkörforgalom 143
A foszfor és a fémek ciklusai 144
Irodalom 145
5. Az éghajlat mint rendszer, globális klímaváltozások 147
Bartholy Judit - Pongrácz Rita:
Az éghajlati rendszer belső folyamatai, változásai (Bartholy Judit) 147
Globális klímaváltozás, az éghajlati rendszer elemei 147
A légkör 148
Az óceán 148
A krioszféra 151
A bioszféra 151
A geoszféra 152
Tér- és időskálák 152
A légkör sugárzási egyenlege, az üvegházhatás 152
A napsugárzás elnyelődése a légkörben 152
A földfelszín kisugárzása 154
A földi légkör sugárzásegyenlege, üvegházhatása 154
Visszacsatolási mechanizmusok a légkörben 154
Vízgőz visszacsatolási mechanizmusok 155
Hó-jég albedó visszacsatolási mechanizmusok 155
Felhő visszacsatolási mechanizmusok 155
Természetes eredetű éghaj latváltozások 156
Régmúlt idők éghajlatváltozásai, kutatási módszerek 157
Az emberi tevékenység hatása a légköri összetevőkre, az üvegházgázokra 160
Szén-dioxid (CO2) 161
Metán (CH4) 163
Dinitrogén-oxid (N2O) 164
Halogénezett szénhidrogének 164
Ózon(03) 164
Az antropogén eredetű klímaváltozás regionális következményei, az alkalmazkodás
lehetőségei (Bartholy Judit - Pongrácz Rita) 167
A légkör válasza a sugárzási kényszer megváltozására 168
A globális éghajlatváltozások modellezése, a kisebb térségekre való értelmezés
módszertana 168
Jövőkép a várható változások tendenciáiról 168
A felszín-légkör kölcsönhatások éghajlatalakító szerepe, fokozódó emberi jelenlét
környezetre gyakorolt hatása 177
Légköri aeroszolok, erdőirtás, levegőminőség-romlás 177
Sivatagosodás, aszályok, a földfelhasználás változásai 178
Savas esők, erdőpusztulás 178
Modellezési kísérletek 181
A klímaváltozás következményei, a legérzékenyebb régiók
veszélyeztetettsége. Alkalmazkodási lehetőségek 182
Új tudományos megállapítások 183
A várható klímaváltozások hatásai a természetre és a társadalomra 188
Egészségügyi problémák 190
Irodalom 191
AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSA A GEOSZFÉRA-BIOSZFÉRA FOLYAMATAIRA
6. Környezetföldtan 195
Orsovai Imre:
A felszín alatti régió tulajdonságainak környezet-földtani szempontú vizsgálata 195
A szilárd fázis fizikai, kémiai, kolloidkémiai tulajdonságai 195
A fluidum és az esetleges szennyezők akkumulációjának és migrációjának
törvényszerűségei 196
Környezetföldtani érzékenységi fogalmak és összefüggések 197
A környezetföldtani állapotfelmérés 199
A környezetföldtani információszerzés sajátosságai 199
Környezetföldtani célú mintaelőkészítés 199
Hidrológiai vizsgálaton 200
A környezetföldtani állapotfelmérés céljai 203
A feltárópontok számának és helyének meghatározása 204
A feltárás végrehajtása és mintavétel 205
Feltárás ásással, árkolással, aknázással, fúrással 205
Vízmintavétel kútból 205
A felszín alatti víz védelme 206
Talajvíz, parti szűrésű víz 206
Talajvíz felszín alatti mélysége 208
Rétegvíz 208
Karsztvíz 209
Környezetföldtani technika 209
Hulladékelhelyezés 210
Hulladéklerakásra alkalmas területek kiválasztásának elvei és módszerei, településminősítési
rendszerek 210
Hulladéklerakók szigetelése 210
Szigetelőanyagok 210
Hulladék elhelyezése bányászati térségekben és egyéb rekultiválandó üregekben 211
A folyékony hulladék elhelyezési lehetőségei 211
Szennyvíz felszíni elszikkasztása 211
Szikkasztás mezőgazdasági hasznosítással 211
Szikkasztás mezőgazdasági hasznosítás nélkül 212
A bányászat környezeti problémái 213
Mélyművelés (működő) 213
Felszínsüllyedés 213
Bányavízvédelem 213
Kémiai hatások 214
Mélyfúrás 214
Külfejtés 215
Rekultiváció 215
Rekultiváció a külszíni üreg meghagyásával 215
Földtani bemutató terep kialakítása 215
Rekultiváció „jóléti" környezet kialakításával 215
Rekultiváció külszíni üreg feltöltésével 216
Üregfeltöltés inert anyaggal 216
Üregfeltöltés kommunális hulladékkal 216
Meddőhányók környezeti ártalmai és azok megszüntetése 216
A meddőhányó anyagának másodnyersanyagaként való hasznosítása 216
A környezetgazdálkodásban használatos ásványi eredetű anyagok 217
Talajjavító és karbantartó ásványi anyagok 217
Talaj vízháztartást javító anyagok 217
Pufferkapacitást növelő anyagok 217
Nyomelempótló anyagok 219
Szervesanyag-pótló kőzetek 219
Szennyvíztisztításban használható ásványi anyagok 221
Lúgosító anyagok 221
Szorpciós és derítő anyagok 221
Szűrőágyhoz szükséges anyagok 224
Kárlokalizálás és kárelhárítás 224
Kárlokalizációs módszerek 224
Lokalizálás szilárdítással 224
Lokalizálás vegyi reakciókkal 225
Lokalizálás résfallal és függönyfallal 225
Lokalizálás hidraulikus módszerrel 226
Kárelhárítási módszerek 226
Kárelhárítás átlevegőztetéssel 226
Kárelhárítás termikus módszerekkel 227
Kárelhárítás extrakciós eljárásokkal 227
Kárelhárítás talaj átmosással 228
Kárelhárítás biodegradációval 229
Irodalom 230
7. Talajtan, talajvédelem Magyarországon 231
Papp Sándor:
A talajképződés tényezői 231
Földtani tényező 231
Domborzati tényező 231
Az éghajlat mint talajképző tényező 233
Vízrajzi tényező 234
Biológiai tényező 234
A talajok kora mint talajképződési tényező 235
Az emberi tevékenység hatása a talajképződésre 235
Talajképződési folyamatok 237
Magyarország legfontosabb talajtípusai és képződésük feltételei 237
Az éghajlat hatására kialakult (zonális) talajok 240
Barna erdőtalajok 240
Kőzethatású talajok 242
Csernozjom talajok 243
Azonális talajok 243
Váztalajok 243
Folyóvizek és tavak üledékeinek, valamint lejtők hordalékainak talajai 244
A víz hatására kialakult intrazonális, hidromorf talajok 244
Mocsári és ártéri erdők talajai 244
Láptalajok 244
Réti talajok 244
Szikes talajok 245
Talajpusztulás, talajvédelem 247
Talajjavítás, melioráció 247
Irodalom 249
8. A bioszférát szennyező anyagok környezetanalitikai vizsgálata 251
Torkos Kornél - Záray Gyula:
Környezeti minták szerves mikroszennyezői és meghatározási módszerei 251
Legfontosabb környezetszennyező vegyületek típusai 252
Alifás és monoaromás szénhidrogének és halogénezett származékaik 252
Illékony monoaromás szénhidrogének (BTEX) 252
Illékony alifás halogenidek 252
Aromás halogénezett szénhidrogének 253
Klór-fluor-szénhidrogének (CFC) 253
Poliaromás szénhidrogének (PAH-ok) 254
Dioxinok 257
Peszticidek 258
Egyéb jelentős környezeti kockázatot jelentő szerves mikroszennyezők 258
Benzidinek 258
Fémorganikus vegyületek 259
Klorál-hidrát 259
Mintaelőkészítések, mintakezelési eljárások 259
Folyadék-folyadék extrakció 259
„Purge and trap" módszer 260
Gőztéranalízis (head space) 260
Szilárd fázisú extrakció (SPE; solid phase extraction) 262
Szilárd fázisú mikroextrakció (SPME; solid phase microextraction) 263
Soxhlet-extrakció 263
Szuperkritikus fluid extrakció 263
Mérési módszerek 265
Gázkromatográfia 265
Gázkromatográfiás detektorok 266
Folyadékkromatográfia 268
Környezeti minták elemanalitikai vizsgálata 268
Atomabszorpciós spektrometria 269
Lángatomabszorpciós spektrometria 270
Grafitkemencés atomabszorpciós spektrometria 271
Hidridképző elemek meghatározása atomabszorpciós spektrometriai módszerrel 272
Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria 273
Induktív csatolású plazma tömegspektrometria 274
Totálreflexiós röntgenfluoreszcens spektrometria 276
Elemspecieszek meghatározása 279
Irodalom 280
9. Energia és környezet 283
Kerényi Attila:
A fosszilis energiahordozók hatása az emberre és a földi környezetre 283
Az atomenergia-termelés hatása az élő szervezetekre, különös tekintettel az emberre 285
A reaktor-balesetek hatásai az emberre 288
A fűtőanyag-ciklus befejező szakaszának problémái 290
A megújuló energiaforrások hatása a környezetre és az emberre 291
Kísérletek a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentésére 292
A környezetkímélő energiatermelés néhány technológiai lehetősége 295
Az energiafelhasználás csökkentésének néhány lehetősége a közlekedésben és a lakosságintézményi energiaellátásban 297
Irodalom 299
10. Biotechnológia a mezőgazdaságban 301
Gyurján István:
A növényi biotechnológia fogalma 301
A biotechnológia molekuláris biológiai alapjai 302
Plazmid vektorok 304
Idegen gének bevitele növényi sejtbe: transzgénikus növények előállítása 307
Agrobacterium által közvetített génbevitel 308
Vírus vektorok 310
Protoplasztok felhasználása direkt génátvitelnél 311
Génbevitel polietilén-glikol közvetítésével 311
Génbevitel elektroporációval 311
Elektrofúzió 312
Génbevitel liposzómákkal 312
Ultrahanggal történő génbevitel 313
Génbevitel mikroinjekcióval 313
DNS bejuttatása génbelövéssel 314
Transzformáció szilikon-karbid tűk felhasználásával 315
Szárított embriók DNS-oldatban történő áztatása 315
A transzformáns növények in vitro szelekciója 315
A transzformáció hatékonyságának mérése riportergénekkel 316
In vitro növényi rendszerek felhasználása géntranszformációhoz 316
Szomatikus embriogenezis 318
Mesterséges mag előállítása 319
A biotechnológia alkalmazási lehetőségei a növénynemesítésben 320
In vitro mikroszaporítás 320
Hajtástenyészetek 321
Járulékos szervtenyészetek 321
Portok- (antera) kultúra 322
Növényi sejttenyésztés bioreaktorban 322
Irodalom 326
AZ EMBERISÉG GLOBÁLIS PROBLÉMAI
11. A népesség fejlődése és mozgása a Földön, Európában és Magyarországon 329
Hablicsek László - Illés Sándor:
Demográfia 329
Demográfiai alapfogalmak 329
A népesség növekedése 330
A világ népességének területi eloszlása 333
Demográfiai átmenet 334
Demográfiai átmenet Magyarországon 335
A halandóság alakulása, 1876-2000 336
A termékenység alakulása 1876-2000 között 337
A népesség számának, nemek és korcsoportok szerinti összetételének alakulása
1881-2000 között 338
Népességi folyamatok Európában és a világban 342
A világnépességi robbanás 342
Európa a világban 342
Törésvonalak Európán belül 343
A Föld, Európa és Magyarország demográfiai helyzete és kilátásai 346
A világnépesség változásának tendenciái 347
A népesség öregedése 349
A Hív/AIDS járvány demográfiai következményei 349
Magyarország demográfiai jövője 351
Migráció 352
Definíció és tipizálás 352
Belföldi vándormozgalom mennyisége Magyarországon 356
A vándorlók nemek szerinti összetétele 359
A vándorlók korösszetétele 360
A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlások 360
„Puha" jelzőszámok 361
A vándormozgalom jellegzetességei az európai országokban 365
A migráció és Európa - a migráció és az Európai Unió 368
Világméretű migráció - a migráció világa 369
Irodalom 371
12. Ökológiai antropológia 373
Nánási Irén:
Ökológiai orientáció az antropológiában 373
Az ökológiai antropológia szükségessége 373
Az ökológiai antropológia alapelvei 374
Az emberi karakterisztikumok rendszer jellege 374
A tevékenység 376
Biológiai kapacitás 378
A biológiai kapacitás és a történelem 380
Biológiai-kulturális koevolúció 381
A jellegek humánspecifikus rendszerré szerveződése az emberré válás folyamatában
és a közvetítő rendszerek létrejötte 381
Biológiai kapacitás és az egyedfejlődés: egészség, alkotóképesség, értékrend 388
Az egyedfejlődés kritikus korszakai 388
Az ivarsejtek keletkezése, kiterjesztett egyedfejlődés 388
Az embrionális fejlődés 390
A zigóta barázdálódása 390
A biológiai érés 391
A posztembrionális fejlődés 392
A biológiai érés és a tanulás 392
Az érés-tanulás kritikus fázisai 393
Az első kritikus fázis a születéstől a 18 hónapos korig tartó időszak: az érző rendszerek
elsődleges érése 393
Az érző-motoros autonómia, a 1,5-től 6 éves korig tartó időszak a tanulás
második kritikus fázisa 396
Az érés-tanulás harmadik kritikus fázisa a 6-tól 20 éves korig tartó időszak 398
A fenntartható megélhetés antropológiai-etikai összetevői: Homo eocologicus 401
A fenntartható megélhetés összetevői 401
Geológiai-ökológiai fenntarthatóság 402
A fenntartható megélhetés gazdasági tényezői 402
A világgazdaság és a társadalmi sokféleség 404
Tevékenységtípusok és a „termelékenység" 404
A világgazdaság és a kultúrák sokfélesége 404
A fenntartható megélhetés antropológiai, etikai faktorai. Homo eocologicus 405
A társas lét szerveződése 406
Humánspecifikus társas lét 406
A társas lét ökologikus szerveződése 406
A társas lét atomisztikus szerveződése 408
A társas lét ökologikus szerveződésének lehetősége a XXI században 409
Alkotóképesség, az agy differenciális specializációja 410
Nemi különbségek az agy működésében 411
Értékrend, a fenntartható megélhetés etikai tényezői 412
Irodalom 414
13. Környezet és egészség, civilizációs betegségek 417
Erdei Anna - Rajnavölgyi Éva - Bárdos György:
Az immunrendszer és az egészség (Erdei Anna - Rajnavölgyi Éva) 417
A szervezet védelmi rendszerei, az antigén fogalma 417
Az immunrendszer feladata 417
Patogének, antigének 417
Az immunrendszer felépítése 418
Az immunrendszer szervei 418
Az immunrendszer sejtjei 420
Természetes (veleszületett) és szerzett (adaptív) immunitás 422
Az immunválasz szakaszai 423
Afferens, centrális és efferens fázisok 423
Humorális és celluláris immunválasz 424
Az ellenanyagok (Ig-ok) szerkezete, funkciója és kialakulása 424
Az Ig-molekula szerkezete és funkciója 425
Az ellenanyag-molekulák sokféleségének genetikai alapja 426
A T-limfociták antigén felismerő működése 427
Az MHC-molekulák szerkezete, funkciója 428
Az antigén átalakításának és bemutatásának folyamata 430
Az antigén-prezentáció endogén, citoplazmán át vezető útja 430
Az antigén-prezentáció exogén, vezikulákon át vezető útja 431
Immunológiai tolerancia és autoimmunitás 431
A tolerancia kialakulása 431
Autoimmun folyamatok kialakulása 432
Kórokozók ellen kialakuló immunválasz 432
Védelem az extracelluláris baktériumok ellen 432
Védelem intracelluláris kórokozók ellen 433
Tumorok ellen kialakuló immunitás 435
Túlérzékenységi reakciók 435
Azonnali túlérzékenységi allergiás reakció 435
Késői típusú túlérzékenység 437
A környezet és a belső állapot, pszichovegetatív folyamatok, pszichoszomatikus
betegségek (Bárdos György) 438
A külső környezet tagozódása és főbb jellemzői 438
1. főszint: természeti környezet 438
1.1. szint: természetes környezet 438
1.2 szint: gondozott környezet 439
1.3 szint: megművelt környezet 439
2. főszint: épített (mesterségesen létrehozott) környezet 440
2.1 szint: települések 440
2.2. szint: munkahelyi környezet 440
2.3. szint: lakóhelyi környezet 441
3. főszint: mentális környezet 441
3.1. szint: társadalmi és szociokulturális környezet 442
3.2. szint: munkahelyi viszonyok 442
3.3. szint: családi környezet 442
A belső környezet szabályozásának alapjai 443
A zsigeri afferentáció (viszcerocepció) 443
Ingerfelvétel (recepció) 443
Elsődleges ingerfeldolgozás, érzékelés (szenzáció) 444
A zsigeri ingerek észlelése, tudatosodása (percepció) 444
Késztetések, hajtóerők, érzelmek (drive, motiváció, emóció) 445
Efferentáció a zsigerek felé 446
Idegpályák 446
Reflexek 446
Centrumok 447
A pszichofiziológiai reaktivitás 447
A pszichoszomatikus (pszichovegetatív) betegségek keletkezése 448
A betegségek keletkezésére vonatkozó általános elképzelések 448
Pszichoanalitikus megközelítés 448
Pszichofiziológiai megközelítés 449
A dinamikus-pszichopatológiai irányzatok 449
Néhány szó magukról a kórképekről 450
A pszichoszomatikus jellegű kórképek etiológiája 451
Terápia 452
Hagyományos orvosi eljárások 453
Speciális (viselkedés terápiás) eljárások 453
Szimptomatikus eljárások 453
Viselkedési eljárások 454
Életmód-terápiák 455
Befejező gondolatok 456
Irodalom 457
14. A döntéselmélet alapjai 459
Hegyi Ferenc:
Az emberi tevékenység és a döntés kapcsolata. A döntéselmélet helye és szerepe a tudományok rendszerében és a társadalmi gyakorlatban 459
Az alkalmazott klasszikus döntéselmélet felépítésének főbb módszertani kérdései 464
A döntési folyamat általános jellemzése és az optimális döntés kiválasztásának klasszikus
módszerei 468
A döntési folyamat általános szerkezete 470
A probléma helyzet és a célkitűzés 472
A lehetséges döntések kialakításának folyamata 475
A bináris csoportos döntések dilemmái 482
A modellezés, mint az alkalmazott döntéselmélet egyik módszere 486
A mérés problémája a döntéselméletben 492
Irodalom 501
15. A környezetjog 503
Karcza Mariann:
A környezetvédelem jogi alapjai 503
Fogalmak, általános társadalmi és jogi kérdések 503
A környezetvédelmi szabályozás kialakulása és történeti áttekintése 503
Környezetvédelmi jogi alapelvek 504
A környezet védelmének általános szabályai - a környezetvédelmi kerettörvény 505
Az egyes környezeti elemek védelme 506
A föld védelme 506
A felszíni- és talajvízvédelem 506
A levegő minőségének és a légkörnek a védelme 507
Az élővilág, a természetes élőhelyek és a biodiverzitás védelme 508
A magyar természetvédelmi szabályozásban lefektetett és érvényesítendő alapelvek 508
A természeti értékek és területek általános védelme 509
Tájvédelem 509
A vadon élő állatvilág általános védelme 509
A természeti területek védelme 509
Az élőhelyek általános védelme 509
A földtani természeti értékek általános védelme 509
A természeti területek és értékek kiemelt oltalma 509
Védett növény- és állatfajok, illetve társulások védelme 510
Az épített környezet védelme 510
A veszélyes anyagok és technológiák 511
Hulladékok 512
A hulladék meghatározása 512
A települési szilárd hulladékra vonatkozó szabályok 512
A veszélyes hulladékra vonatkozó szabályok 512
A hulladékszabályozás elvei 513
Zaj és rezgés 514
A radioaktivitás és egyéb sugárzások 515
A környezetvédelmi igazgatás 515
Az egyes állami és az önkormányzati szervek feladat- és hatásköre 516
A környezethasználat szabályozása:
a hatósági engedélyezés, az egységes környezethasználati engedély, a környezeti
hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés 517
Az előzetes környezeti tanulmány 518
A részletes környezeti hatástanulmány 519
A környezetvédelmi minősítés 519
A környezetért való jogi felelősség 520
A közigazgatási szankciók, a környezetvédelmi bírság 520
A környezet büntetőjogi védelme 520
A polgári jogi felelősség, a környezeti kár megtérítése 520
Nemzetközi környezetvédelmi jog 522
Nemzetközi egyezmények és jogi dokumentumok 522
A nemzetközi szervezetek szerepe 523
Az Európai Unió környezetvédelmi jogi szabályozása 524
Az Európai Közösségek intézmény- és jogrendszerének alapvető ismérvei 524
A környezetvédelem jogi szabályozásának alapjai az Európai Közösségekben 525
Irodalom 527
Tárgymutató 529

Témakörök