Humán közszolgáltatások igazgatása

Tartalom

Bevezetés - A jegyzet célja és felépítése 9
I. fejezet - Általános kérdések 11
1. A közfeladat fogalma és elhatárolása más fogalmaktól 11
2. A közfeladat-ellátás típusai 11
3. A kiszervezés múltja és jövője 14
4. A közszolgáltatás fogalma 17
5. A humán közszolgáltatás fogalma és főbb jellegzetességei 19
Felhasznált és ajánlott irodalom az I. fejezethez 21
II. Fejezet - Egészségügyi igazgatás 22
1. Bevezetés 22
1.1. Nemzetközi folyamatok és tendenciák. Általános szabályozási környezet 22
2. A magyar helyzet 26
3. Az egészségügy szervezése és irányítása Magyarországon 29
3.1. Országgyűlés 29
3.2. Kormány 29
3.3. Ágazati miniszter 30
3.4. Regionális Egészségügyi Tanács 30
3.5. Települési önkormányzat 31
3.6. Az egészségbiztosítási szervek feladatai 33
3.7. Egészségügyben alkalmazott eszközök szakmai megfelelősége 36
3.8. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 36
4. A betegek jogai 38
4.1. Bevezetés 38
4.2. Az egyes betegjogok 39
4.2.1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog 39
4.2.2. Az emberi méltósághoz való jog 39
4.2.3. A kapcsolattartás joga 40
4.2.4. A gyógyintézet elhagyásának joga 41
4.2.5. A tájékoztatáshoz való jog 41
4.2.6. Az önrendelkezéshez való jog 42
4.2.7. Az ellátás visszautasításának joga 44
4.2.8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 45
4.2.9. Az orvosi titoktartáshoz való jog 46
5. A beteg kötelezettségei 47
6. A beteg jogainak érvényesítése 48
6.1. A beteg panaszainak kivizsgálása 48
6.2. A betegjogi képviselő 48
6.3. A közvetítői tanács 49
6.4. Peres eljárás kezdeményezése (bírósági út) 50
7. Orvosok (és egyéb alkalmazottak) jogai és kötelezettségei 50
7.1. Lényegesebb jogok 50
7.1.1. Az ellátás megtagadásának joga 50
7.2. Kötelességek 51
7.2.1. Tájékoztatási kötelezettség 51
7.2.2. Dokumentációs kötelezettség 51
7.2.3. Titoktartási kötelezettség 52
8. Az egészségügyi ellátások rendszere 53
8.1. Az alapellátás 53
8.2. Járóbeteg-szakellátás 53
8.3. Fekvőbeteg-szakellátás 53
8.4. Egyéb egészségügyi ellátások 54
Felhasznált és ajánlott irodalom a II. fejezethez 55
III. Fejezet - Oktatási igazgatás 56
1. Bevezetés 56
2. A közoktatás 57
2.1. A közoktatás legégetőbb kérdései 57
2.1.1. Az esélyegyenlőség és a tehetségnevelés 58
2.1.2. A Hoffmann-Pokorni vita 59
2.2. A közoktatás alkotmányos alapjai 61
2.3. A közoktatás szervezése és irányítása 62
2.3.1. Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladata 62
2.3.2. A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal 64
2.3.3. A helyi önkormányzatok feladatai a közoktatás területén 65
2.4. A közoktatás intézményei 66
2.4.1. A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei 66
2.4.2. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei 66
2.5. A működés általános szabályai 67
2.5.1. A nyilvántartásba vétel 67
2.5.2. A működés általános alapelvei és feltételei 68
2.5.3. Működési engedélyezési eljárás 69
2.6. A közoktatás finanszírozása 71
2.7. A vallásszabadság érvényesülése a közoktatásban 72
2.8. A szülő jogai 74
2.9. A tankötelezettség 75
3. A felsőoktatás Magyarországon 76
3.1. A Bolognai folyamat és a korábbi felsőoktatási reformok 76
3.1.1. A többciklusú képzés fogalma 77
3.1.2. Kreditrendszer 79
3.2. Az egyetem formaváltozása napjainkban. Felsőoktatási problématérkép 80
3.2.1. A minőség kérdése 80
3.2.2. Az állami szerepvállalás kérdése 81
3.2.3. Az intézmények belső szervezetének kérdése 82
3.2.4. A felsőoktatási intézménybe történő bejutás kérdése 82
3.2.5. A képzés 82
3.2.6. A felsőoktatás nemzetközi szerepvállalása 82
3.2.7. A virtuális egyetem kérdésköre 83
3.3. Alkotmányos alapok 83
3.4. Az egyetem létrejötte a hatályos jog alapján 84
3.5. A felsőoktatás szervezése és irányítása. A felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök 85
3.6. A felsőoktatási intézmények gazdálkodása 88
3.7. Az egyházi felsőoktatási intézmény sajátosságai 89
Felhasznált és ajánlott irodalom a III. fejezethez 90
IV. Fejezet - Kulturális igazgatás 91
1. Bevezetés 91
2. A kultúra fogalma 92
2.1. Történeti áttekintés 92
2.2. Egyéb mai elképzelések 93
3. Társadalmi összefüggések 95
4. A kultúra és a jog kapcsolata 96
5. A kultúra szervezése és irányítása, a kulturális szféra igazgatása 97
5.3. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 99
6. A kulturális igazgatás egyes területei 100
6.1. A kulturális örökségvédelem 100
6.1.1. Régészeti örökség védelme 100
6.1.2. Műemlékvédelem 101
6.1.3. Kulturális javak védelme (közgyűjteményi tárgyak döntően) 101
6.1.4. A hatóság(ok) feladatai és lehetőségei a kulturális örökségvédelem területén 102
6.2. Muzeális intézmények, könyvtárak 103
6.2.1. Muzeális intézmény 103
6.2.2. Könyvtárak igazgatása 106
6.3. Levéltárak 111
6.3.1. A közlevéltár feladatai és típusai 111
6.3.2. Nyilvános magánlevéltár 113
6.3.3. A levéltárak költségvetési támogatásával összefüggő egyes kérdések 113
7. A kultúra állam általi támogatásának főbb típusai 114
Felhasznált és ajánlott irodalom a IV. fejezethez 116
V. Fejezet - Sportigazgatás 117
1. Sporttörténeti előzmények 117
1.1. A sport megjelenése és kialakulása. Az ősközösség kora 117
1.2. Az ókor 117
1.3. Középkor 118
1.4. Az újkor és a modern sport megszületése 119
1.5. A sportigazgatás megjelenése Magyarországon 120
2. Tudomány és sport 122
3. A sport jogi kérdéseinek alkotmányos szabályozása 123
4. Az állam viszonya a sporthoz 124
4.1. A sport területei és az állami feladatok 126
5. A sport szervezése és irányítása 126
5.1. A sport igazgatásában résztvevő kormányzati szervek 128
5.2. A sport (önigazgatásában résztvevő egyéb szervezetek 128
5.2.1. A sportköztestületek 130
5.2.3. Az országos sportági szakszövetségek és más sportszövetségek 130
5.2.4. A sportszervezetek 131
6. A sportoló jogállása 132
7. A sportfegyelmi és egyéb felelősségek 134
8. A sport állami támogatásának rendszere 134
Felhasznált és ajánlott irodalom az V. fejezethez 136

Témakörök