Hüllők

Előszó

A hüllők szarupikkelyekkel és pajzsokkal fedett változó testhőmérsékletű állatok, nyakszirtcsontjuk egybütykös. Két- vagy négylábú, olykor pedig lábatlan gerincesek. Életük minden szakában kizárólag tüdővel lélegeznek. Tojásokkal szaporodnak, egyesek azonban eleventojók (ovo-viviparok). Fejlődésük átalakulás nélkül megy végbe, az embrióikat magzatburkok (amnion, allantois) borítják.
Testükön többnyire fej, nyak, törzs, farok és végtagok különböztethetők meg, bár a nyak korántsem határolódik el olyan élesen, mint a magasabbrendű gerinceseken, és a törzs gyakran átmenet nélkül folytatódik a farokban. Végtagjaik egyszer két, másszor csak egy párban vannak meg, de gyarkan hiányzanak, a testhez viszonyítva általában rövidek, erőtlenek, s olyannyira oldalt állók, hogy - néhány kivételtől eltekintve - inkább csak támasztják a testet, mintsem annak mozgatására szolgálnak. A helyváltoztatás ezért a gerincoszlopra hárul, s az állatok leginkább hasukon csúsznak. Ujjaik és lábujjaik hol szabadok, hol úszóhártya feszül közöttük, hol pedig lapos úszó-, illetve evezőlapáttá nőttek össze. Számuk mind a mellső, mind a hátulsó végtagon rendszerint 5-5, és csak ritkán kevesebb. Az ujjak általában hosszúak és karmosak, néha a tövükön, néha pedig a végükön többé-kevésbé kiszélesednek, és rajtuk tapadókorongok vagy nagyobb lemezek vannak. Néhány képviselőjük hátoldalán a nyakszirttől a farok végéig különböző fejlettségű bőrfüggelék húzódik, amely nemegyszer a nyaki, illetve a toroktájékon is fellelhető... Vissza