A szabadság útja

Előszó

VÉGET ÉRT a háború, a hosszú, véres küzdelem, a világ ezidáig ismert legnagyobb népi háborúja és a kék egyenruhás katonák elindultak hazafelé. A szürkeruhások szívszorongva, döbbenettel szemlélték a háború pusztításait földjeiken.
Lee tábornok lerakta a fegyvert az appomattoxi törvényháznál, ezzel pontot tett a háború végére. És a meleg Délen négymillió fekete szabadult fel. Kemény harcok árán vívták ki a szabadságukat. Most már szabadon gondolhattak a holnapra, tegnapra, nem riasztotta őket az éhség réme, sem a rabszolgatartó gazda, már nem rivallt rájuk senkisem, hogy gyorsan avagy lassan szedjék a lábukat. Nem, ezentúl szilárd emberi öntudattal, nyugodt léptekkel járhatnak a földön. A küzdelem befejezésekor kétszázezer fekete katonája volt a köztársaságnak s majdnem valamennyi a fegyverével tért haza.
Gideon Jackson is. Ez a hatalmas, erős ember fegyverrel a kezében, fáradtan, kopott kék egyenruhában ment haza a karolinai Carwell-ültetvényre. A nagy fehér ház éppoly sértetlenül állt, mint azelőtt, de a kerteket és a szántóföldeket ellepte a gyom és a bozót, a Carwellek pedig eltávoztak, senkisem tudta, hová. A visszatért fekete emberek beköltöztek régi rabszolga-szállásukra és újra együtt laktak az otthonmaradottakkal. Teltek a hónapok, mindig több és több felszabadult - tért vissza a Carwéll-ültetvényre. Jöttek a hideg északról, ahol a szabadságot, békét keresték ; jöttek a hadseregből, fenyőerdők és mocsarak búvóhelyeiről. Azzal a boldog csodálkozással, hogy szabadok, kezdték az életet. Vissza

Fülszöveg

Fast e regényében leleplezi az amerikai fajelmélet szószólóinak bűntetteit és elénk tárja az amerikai négerek elkeseredett harcát legelemibb emberi jogaikért. E könyvnek azonban még más, sokkal fontosabb jelentősége van. Amint ismeretes, az u. n. "amerikai színvonal" mai trubadúrjai teliszájjal kürtölik világgá az "amerikai demokráciát", annak "sérthetetlenségét" és "tökéletességét". Az író művészi erővel és törhetetlen logikával mutat mindarra, amit az amerikai imperialisták fizetett prókátorai oly gondosan elhallgatnak. Rávilágít, hogy az "amerikai demokráciát" még bölcsőjében fojtották meg és ami belőle megmaradt, az annak csak torzképe - hamis, hazug frázis.
E mű mindvégig a becsületes dolgozók iránti nagy szeretettől, lelkierejükbe vetett mély hittől és bizalomtól van áthatva. Hőse, Gideon Jackson, az igazi népiszabadság nagy védője és képviselője, valamint fajtestvérei és a többi szegény, fehér farmer, Clav Andersonnal az élén - a becsületes munka megtestesítői.
"A szabadság útja" megismerteti olvasóival, hogy a fajgyűlölet nem hitleri találmány, hogy már száz évvel a német fasizmus előtt kezdte meg hadjáratát - hol nyíltan, hol pedig burkoltan - az amerikai reakció aljas politikai és gazdasági céljai érdekében, szervezett gyilkosai - a Ku-Kux-Klan - útján a haladószellemű demokrácia ellen.
Az ültetvényes-nagybirtokos Stefan Holms, valamint többi társai a Ku-Kux-Klanból, esküdt ellenségei a népnek. A fehér és fekete dolgozóknak szabadságukért és jogos követeléseikért folytatott jogos harcában nagy profitjaik, sőt létük veszélyeztetését látják. De Holms-t és a többi rabszolgatartót főleg az nyugtalanítja, hogy a fehér és fekete szegénység jogai és szabadsága kivívásának érdekében egy szép napon közös frontba tömörülhetne, mert - amint ezt a szerző világosan megmutatja - Amerika végül is nem a fehérekre és a feketékre, hanem dolgozókra és kizsákmányolókra oszlik.
Fast oly becsületes őszinteséggel rajzolja meg az események legdrámaibb momentumait és a négerek minden áldozatra kész lelkének oly mélyére hatol, hogy csupán a puszta tények is meggyőzően hatnak az olvasóra s így a regény ideológiai kvalitásai mellett nagy művészi értékkel gazdagítja a haladószellemű irodalmat. Vissza