Fülszöveg
^ Budapesten született. ÍX 1956-ban Hollandiába L ¦" került. Egyetemi végr zettsége: villamosmér-I nöki kar és iilozóSa.
^ ^ 1966 óta a Twente-i
egyetemen filozófia docens. Publikációi-
/nak témaköre többek közt: paradoxo-, nok a századforduló matematikájában; M. C. Escber grafikája; Magritte és a szürrealizmus; az Abszolútum; Katagelasztosz, a gúny Platón filozófiájában. Magyar tárgyú publikációi: a zsidókérdés Magyarországon; a népi-urbánus vita.
Tóth Imre 1921-2010) p ----
Szatmárnémetiben
született, magyar- ^?j
zsidó-román kömye-
zetben nevelkedett. -i
Az egyetemen mate- I
matikát tanult, a háborús éveket román és magyar börtönökben vészelte át. Az j ötvenes években a bu- . ' karesti egyetemen ta- ' i nított, 1969-ben Né- - ^ ' i metországba távozik; a regensburgi egyetemen a tudományfilozófia tanszék vezetője lesz. Könyvei világszerte ismertté tették a nevét. Filozófiai életműve a matematika történetéből indul.
Életének első öt évtizedét Tóth Imre Erdélyben,...
Tovább
Fülszöveg
^ Budapesten született. ÍX 1956-ban Hollandiába L ¦" került. Egyetemi végr zettsége: villamosmér-I nöki kar és iilozóSa.
^ ^ 1966 óta a Twente-i
egyetemen filozófia docens. Publikációi-
/nak témaköre többek közt: paradoxo-, nok a századforduló matematikájában; M. C. Escber grafikája; Magritte és a szürrealizmus; az Abszolútum; Katagelasztosz, a gúny Platón filozófiájában. Magyar tárgyú publikációi: a zsidókérdés Magyarországon; a népi-urbánus vita.
Tóth Imre 1921-2010) p ----
Szatmárnémetiben
született, magyar- ^?j
zsidó-román kömye-
zetben nevelkedett. -i
Az egyetemen mate- I
matikát tanult, a háborús éveket román és magyar börtönökben vészelte át. Az j ötvenes években a bu- . ' karesti egyetemen ta- ' i nított, 1969-ben Né- - ^ ' i metországba távozik; a regensburgi egyetemen a tudományfilozófia tanszék vezetője lesz. Könyvei világszerte ismertté tették a nevét. Filozófiai életműve a matematika történetéből indul.
Életének első öt évtizedét Tóth Imre Erdélyben, Magyarországon és Romániában élte le. Gyerekkorától megtapasztalta a „feszült rettegés, mint létforma" valóságát. A Hollandiában élő filozófus, Várdy Péter faggatja ebben a dialógus-kötetben Tóth Imrét: életéről, gondolkodásáról, annak konzekvenciáiról. A huszadik századi Európa társadalmi-történelmi valóságáról, ennek távlatairól világos logikai konstrukciókban értelmezett képet nyújt ez a személyes hangú, vallomásos dialógus. Az új évezred elején nem csupán azt fontos — őszintén — elmondani, mi történt, hogyan történt (a szellem milyen fajta építményei és torzszüleményei közepette); az sem mellékes, hogy miként számolunk el a történelmünkkel, magunk és mások cselekedeteivel vagy cselekedet-értékű gondolataival, megnyilatkozásaival És ezt mindenkinek önmagával és másokkal szembenézve, de: etikai konfliktusainak magányában kell megválaszolnia. E válaszhoz kitűnő fogódzókat nyújt ez a dialógus-kötet, amely érzelmeket kavar, fogalmakat tisztázó vitákat gerjeszt. Széles körű érdeklődést kiváltó, fontos könyv, élményszámba menő olvasmány. E mostani, második kiadásával egy időben jelenik meg román nyelven, előkészületben a francia kiadása is.
Vissza