Az Európai Unió szerződéses reformja

Tartalom

1. FEJEZET: ÚT A LISSZABONI SZERZŐDÉSHEZ
15
1.1. A Lisszaboni Szerződés előzményei: a folyamatos
szerződés-módosításoktól a Nizzai Nyilatkozatig 15
1.2. A folyamat kereteinek meghatározása: a Laekeni Nyilatkozat 19
1.2.1. A tartalmi kérdések meghatározása 19
1.2.1.1. A hatáskörök jobb meghatározása és megosztása
az Unióban 20
1.2.1.2. Az Unió eszközrendszerének egyszerűsítése 21
1.2.1.3. Az átláthatóság, a demokrácia és a hatékonyság
fokozása 21
1.2.1.4. Az európai polgárok alkotmánya 21
1.2.2. Szervezeti kérdések: a 2003-2004. évi kormányközi
konferenciát előkészítő Konvent felállítása 22
1.3. Az Európai Konvent működése - Az Alkotmányszerződés
tervezetének megszületése 24
1.4. Az Alkotmányszerződés megszületése -
A 2003-2004. évi kormányközi konferencia 27
1.5. Az Alkotmányszerződés bukása 34
1.6. Alkotmányszerződés helyett reformszerződés 36
1.7. A Lisszaboni Szerződés megszületése -
A 2007. évi kormányközi konferencia 39
1.8. A Lisszaboni Szerződés ratifikációja 42
2. FEJEZET: AZ UNIÓ JOGI KERETEI 46
2.1. A Lisszaboni Szerződés jelentősége 46
2.2. A Szerződések szerkezete - Az Unió elsődleges joga 49
2.2.1. A Szerződések szerkezete a Lisszaboni Szerződés előtt 49
2.2.2. A Szerződések szerkezete a Lisszaboni Szerződés alapján 55
2.3. A jogi aktusok - Az Unió másodlagos joga 64
2.3.1. A jogi aktusok a Lisszaboni Szerződés előtt 64
2.3.1.1. Az első pillér jogi aktusai 65
2.3.1.2. A második pillér jogi aktusai 66
2.3.1.3. A harmadik pillér jogi aktusai 67
2.3.2. A jogi aktusok a Lisszaboni Szerződés alapján 68
2.4. Az Unió értékei és céljai 71
2.4.1. Az Európai Unió értékei a Lisszaboni Szerződés előtt 71
2.4.2. Az Európai Unió értékei a Lisszaboni Szerződés alapján 71
2.4.3. Az Európai Unió céljai a Lisszaboni Szerződés előtt 72
2.4.4. Az Európai Unió céljai a Lisszaboni Szerződés alapján 73
2.5. Az Unió jogi személyisége 76
2.5.1. A jogi személyiség kérdése a Lisszaboni Szerződés előtt 76
2.5.2. A jogi személyiség a Lisszaboni Szerződés alapján 77
2.6. Az uniós jog elsőbbsége 78
2.6.1. A közösségi jog elsőbbségének kérdése
a Lisszaboni Szerződés előtt 78
2.6.2. Az uniós jog elsőbbsége a Lisszaboni Szerződés alapján 79
2.7. A felülvizsgálati eljárás 80
2.7.1 A felülvizsgálati eljárás a Lisszaboni Szerződés előtt 80
2.7.2. A felülvizsgálati eljárás a Lisszaboni Szerződés alapján 80
2.7.2.1. A rendes felülvizsgálati eljárás 81
2.7.2.2. Az Unió belső politikáira vonatkozó egyszerűsített
felülvizsgálati eljárás 82
2.7.2.3. Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás
(általános átvezető záradék) 82
2.7.2.4. Különleges átvezető záradékok 84
2.7.3.5. Vészfékzáradékok 85
2.8. Az uniós tagság - A belépés, kilépés, felfüggesztés feltételei 86
2.8.1. Az uniós tagság feltételei 86
2.8.1.1. Az uniós tagság feltételei a Lisszaboni Szerződés
előtt 86
2.8.1.2. Az uniós tagság feltételei a Lisszaboni Szerződés
alapján 87
2.8.2. Az uniós tagság felfüggesztése 88
2.8.2.1. Az uniós tagság felfüggesztése a Lisszaboni
Szerződés előtt 88
2.8.2.2. Az uniós tagság felfüggesztése a Lisszaboni
Szerződés alapján 90
2.8.3. Az Unióból való kilépés 90
2.8.3.1. Az Unióból való kilépés a Lisszaboni Szerződés
előtt 90
2.8.3.2. Az Unióból való kilépés a Lisszaboni Szerződés
alapján 90
2.9. A rugalmas integráció eszközei 91
2.9.1. A rugalmas integráció jelentősége 91
2.9.2. A megerősített együttműködés a Lisszaboni Szerződés
alapján 92
2.9.3. Állandó strukturált együttműködés a Lisszaboni Szerződés
alapján 98
3. FEJEZET: AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ÉS AZ ALAPVETŐ JOGOK
100
3.1. Uniós polgárság 100
3.1.1. Az uniós polgárság a Lisszaboni Szerződés előtt 100
3.1.2. Az uniós polgárság a Lisszaboni Szerződés alapján 101
3.2. Az Unió demokratikus működésének alapelvei 102
3.2.1. A demokratikus egyenlőség elve 102
3.2.1.1. A demokratikus egyenlőség elve a Lisszaboni
Szerződés előtt 102
3.2.1.2. A demokratikus egyenlőség elve a Lisszaboni
Szerződés által módosított EU-Szerződés alapján 102
3.2.2. A képviseleti demokrácia elve 103
3.2.2.1. A képviseleti demokrácia a Lisszaboni Szerződés
előtt 103
3.2.2.2. A képviseleti demokrácia a Lisszaboni Szerződés
alapján 103
3.2.3. A részvételi demokrácia elve 104
3.2.3.1. A részvételi demokrácia elve a Lisszaboni Szerződés
előtt 104
3.2.3.2. A részvételi demokrácia elve a Lisszaboni Szerződés
alapján 105
3.2.3.2.1. A polgári kezdeményezés 105
3.2.3.2.2. Párbeszéd az érdekképviseleti
szervezetekkel és a civil társadalommal 105
3.2.3.2.3. Párbeszéd az egyházakkal és világnézeti
szervezetekkel 106
3.3. Alapvető jogok és az Alapjogi Charta 106
3.3.1. Az alapvető jogok a Lisszaboni Szerződés előtt 106
3.3.2. Az alapvető jogok a Lisszaboni Szerződés alapján 107
3.3.3. Az Alapjogi Charta a Lisszaboni Szerződés előtt 108
3.3.4. Az Alapjogi Charta a Lisszaboni Szerződés alapján 109
3.3.4.1. Az Alapjogi Charta jogi státusza 109
3.3.4.2. Az Alapjogi Chartába foglalt alapvető jogok 112
4. FEJEZET: AZ UNIÓ HATÁSKÖREI 119
4.1. A hatáskörök meghatározása a Lisszaboni Szerződés előtt -
A három pillérre épülő rendszer működése 119
4.2. A hatáskörök meghatározása a Lisszaboni Szerződésben 123
4.2.1. A hatáskörök elhatárolásának és gyakorlásának alapelvei
és a nemzeti parlamentek szerepe 124
4.2.1.1. Jegyzőkönyv a szubszidiaritás és az arányosság
elvének alkalmazásáról 126
4.2.1.2. Jegyzőkönyv a nemzeti parlamenteknek
az Európai Unióban betöltött szerepéről 128
4.2.2. A hatáskörök típusainak meghatározása 131
4.2.2.1. A kizárólagos hatáskörök 133
4.2.2.2. A megosztott hatáskörök 133
4.2.2.3. A gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák
összehangolása 134
4.2.2.4. A közös kül- és biztonságpolitika 135
4.2.2.5. A támogató, összehangoló és kiegészítő
intézkedések területei 135
4.2.3. A rugalmasság a hatáskörgyakorlás során 136
5. FEJEZET: AZ UNIÓ INTÉZMÉNYEI 138
5.1. Az intézményi keret 138
5.1.1. Az intézményi keret a Lisszaboni Szerződés előtt 138
5.1.2. Az intézményi keret a Lisszaboni Szerződés alapján 139
5.2. Az Európai Bizottság 139
5.2.1. Az Európai Bizottság a Lisszaboni Szerződés előtt 139
5.2.2. Az Európai Bizottság a Lisszaboni Szerződés alapján 140
5.2.2.1. A Bizottság összetétele 140
5.2.2.2. A Bizottság szerepe és hatásköre 143
5.2.2.3. A Bizottság alelnöke: az Unió külügyi
és biztonságpolitikai főképviselője 143
5.3. A Tanács 144
5.3.1. A Tanács a Lisszaboni Szerződés előtt 144
5.3.2. A Tanács a Lisszaboni Szerződés alapján 148
5.3.2.1. A Tanács státusza 148
5.3.2.2. A Tanács formációi 148
5.3.2.3. A Tanács elnöksége 149
5.3.2.4. A tanácsi szavazási rend 149
5.4. Az Európai Tanács 153
5.4.1. Az Európai Tanács a Lisszaboni Szerződés előtt 153
5.4.2. Az Európai Tanács a Lisszaboni Szerződés alapján 155
5.4.2.1. Az Európai Tanács intézményi státusza 155
5.4.2.2. Az Európai Tanács összetétele és eljárása 156
5.4.2.3. Az Európai Tanács elnöke 157
5.5. Az Európai Parlament 157
5.5.1. Az Európai Parlament a Lisszaboni Szerződés előtt 157
5.5.2. Az Európai Parlament a Lisszaboni Szerződés alapján 159
5.5.2.1. Az Európai Parlament státusza és hatáskörei 159
5.5.2.2. Az Európai Parlament összetétele 160
5.6. Az Európai Unió Bírósága 163
5.6.1. A Bíróság a Lisszaboni Szerződés előtt 163
5.6.2. A Bíróság a Lisszaboni Szerződés alapján 164
5.7. A Számvevőszék 166
5.7.1. A Számvevőszék a Lisszaboni Szerződés előtt 166
5.7.2. A Számvevőszék a Lisszaboni Szerződés alapján 166
5.8. Az Európai Központi Bank 166
5.8.1. Az Európai Központi Bank a Lisszaboni Szerződés előtt 166
5.8.2. Az Európai Központi Bank a Lisszaboni Szerződés alapján 168
5.9. A Gazdasági és Szociális Bizottság 168
5.9.1. A Gazdasági és Szociális Bizottság a Lisszaboni Szerződés
előtt 168
5.9.2. A Gazdasági és Szociális Bizottság a Lisszaboni Szerződés
alapján 169
5.10. A Régiók Bizottsága 170
5.10.1. A Régiók Bizottsága a Lisszaboni Szerződés előtt 170
5.10.2. A Régiók Bizottsága a Lisszaboni Szerződés alapján 170
5.11. Az Európai Beruházási Bank 171
5.11.1. Az Európai Beruházási Bank a Lisszaboni Szerződés előtt 171
5.11.2. Az Európai Beruházási Bank a Lisszaboni Szerződés alapján 172
5.12. Az európai ombudsman 172
5.12.1. Az európai ombudsman a Lisszaboni Szerződés előtt 172
5.12.2. Az európai ombudsman a Lisszaboni Szerződés alapján 173
6. FEJEZET: AZ UNIÓ DÖNTÉSHOZATALI RENDSZERE 174
6.1. A döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés előtt 175
6.1.1. Az első pillér jogalkotási eljárásai 177
6.1.1.1. A konzultációs eljárás 178
6.1.1.2. Az együttműködési eljárás 180
6.1.1.3. A hozzájárulási eljárás 180
6.1.1.4. Az együttdöntési eljárás 181
6.1.2. A második pillér döntéshozatala 185
6.1.3. A harmadik pillér döntéshozatala 186
6.2. A döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés alapján 186
6.2.1. A szavazási rend a Tanácsban a Lisszaboni Szerződés alapján 187
6.2.2. A döntéshozatali mechanizmus a Lisszaboni Szerződés alapján 190
7. FEJEZET: AZ UNIÓ PÉNZÜGYEI 194
7.1. Az Unió pénzügyei a Lisszaboni Szerződés előtt 194
7.1.1. A költségvetési és pénzügyi alapelvek 194
7.1.2. A közös költségvetés saját forrásai 195
7.1.3. A pénzügyi perspektívák rendszere 196
7.1.4. A költségvetési eljárás 197
7.2. Az Unió pénzügyei a Lisszaboni Szerződés alapján 198
7.2.1. A költségvetési és pénzügyi alapelvek 198
7.2.2. Az Unió saját forrásai 199
7.2.3. A többéves pénzügyi keret 199
7.2.4. Az Unió éves költségvetése - az új költségvetési eljárás 200
8. FEJEZET: AZ UNIÓ POLITIKÁI
202
8.1. Az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó politikák 207
8.1.1. Vámunió 207
8.1.1.1. A vámunió az EK-Szerződés alapján 207
8.1.1.2. A vámunió az EUM-Szerződés alapján 208
8.1.2. Versenyszabályok 208
8.1.2.1. A versenyszabályok az EK-Szerződés alapján 208
8.1.2.2. A versenyszabályok az EUM-Szerződés alapján 211
8.1.3. Monetáris politika 213
8.1.3.1. A monetáris politika az EK-Szerződés alapján 213
8.1.3.2. A monetáris politika az EUM-Szerződés alapján 216
8.1.4. A tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése 222
8.1.4.1. A tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése
az EK-Szerződés alapján 222
8.1.4.2. A tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése
az EUM-Szerződés alapján 222
8.1.5. A közös kereskedelempolitika 222
8.1.5.1. A közös kereskedelempolitika az EK-Szerződés
alapján 222
8.1.5.2. A közös kereskedelempolitika az EUM-Szerződés
alapján 223
8.1.6. Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások 225
8.1.6.1. A Közösség által kötött nemzetközi megállapodások
az EK-Szerződés alapján 225
8.1.6.2. Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások
az EUM-Szerződés alapján 226
8.2. Megosztott hatáskörbe tartozó politikák 228
8.2.1. Belső piac 228
8.2.1.1. A belső piac az EK-Szerződés alapján 228
8.2.1.1.1. Az áruk szabad mozgása 229
8.2.1.1.2. A személyek szabad mozgása 230
8.2.1.1.3. A szolgáltatásnyújtás szabadsága 231
8.2.1.1.4. A tőke szabad mozgása 232
8.2.1.1.5. Adózás 234
8.2.1.1.6. Jogszabályok közelítése 234
8.2.1.2. A belső piac az EUM-Szerződés alapján 235
8.2.1.2.1. Az áruk szabad mozgása 236
8.2.1.2.2. A személyek szabad mozgása 236
8.2.1.2.3. A szolgáltatásnyújtás szabadsága 237
8.2.1.2.4. A tőke szabad mozgása 238
8.2.1.2.5. Adózás 239
8.2.1.2.6. Jogszabályok közelítése 240
8.2.2. Szociálpolitika 240
8.2.2.1. A szociálpolitika az EK-Szerződés alapján 240
8.2.2.2. A szociálpolitika az EUM-Szerződés alapján 243
8.2.3. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió 244
8.2.3.1. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió
az EK-Szerződés alapján 244
8.2.3.2. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió
az EUM-Szerződés alapján 247
8.2.4. Mezőgazdaság és halászat 248
8.2.4.1. A mezőgazdaság és halászat az EK-Szerződés
alapján 248
8.2.4.1.1. A közös agrárpolitika 248
8.2.4.1.2. A közös halászati politika 250
8.2.4.2. A mezőgazdaság és halászat az EUM-Szerződés
alapján 251
8.2.5. Környezet 252
8.2.5.1. A környezetvédelmi politika az EK-Szerződés
alapján 252
8.2.5.2. A környezetvédelmi politika az EUM-Szerződés
alapján 254
8.2.6. Fogyasztóvédelem 255
8.2.6.1. A fogyasztóvédelmi politika az EK-Szerződés
alapján 255
8.2.6.2. A fogyasztóvédelmi politika az EUM-Szerződés
alapján 256
8.2.7. Közlekedés 256
8.2.7.1. A közös közlekedéspolitika az EK-Szerződés
alapján 256
8.2.7.2. A közös közlekedéspolitika az EUM-Szerződés
alapján 258
8.2.8. Transzeurópai hálózatok 259
8.2.8.1. A transzeurópai hálózatok az EK-Szerződés alapján 259
8.2.8.2. A transzeurópai hálózatok az EUM-Szerződés
alapján 260
8.2.9. Energia 260
8.2.9.1. Az energiaügyek az EK-Szerződés alapján 260
8.2.9.2. Az energiaügyek az EUM-Szerződés alapján 261
8.2.10. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén
alapuló térség 263
8.2.10.1. A szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térség a Lisszaboni
Szerződés előtti EU-Szerződés és az EK-Szerződés
alapján 263
8.2.10.1.1. A szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó
általános rendelkezések 263
8.2.10.1.2. A határok ellenőrzésével,
a menekültüggyel és a bevándorlással
kapcsolatos politikák 267
8.2.10.1.3. Igazságügyi együttműködés polgári
ügyekben 268
8.2.10.1.4. Igazságügyi együttműködés
büntetőügyekben 268
8.2.10.1.5. Rendőrségi együttműködés 269
8.2.10.2. A szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térség az EUM-Szerződés
alapján 270
8.2.10.2.1. A szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térségre
vonatkozó általános rendelkezések 271
8.2.10.2.2. A határok ellenőrzésével,
a menekültüggyel és a bevándorlással
kapcsolatos politikák 273
8.2.10.2.3. Igazságügyi együttműködés polgári
ügyekben 276
8.2.10.2.4. Igazságügyi együttműködés
büntetőügyekben 277
8.2.10.2.5. Rendőrségi együttműködés 280
8.2.11. Kutatás, technológiafejlesztés, űrkutatás 282
8.2.11.1. A kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás
az EK-Szerződés alapján 282
8.2.11.2. A kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás
az EUM-Szerződés alapján 284
8.2.12. Fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás 285
8.2.12.1. A fejlesztési együttműködés és a humanitárius
segítségnyújtás az EK-Szerződés alapján 285
8.2.12.2. A fejlesztési együttműködés és a humanitárius
segítségnyújtás az EUM-Szerződés alapján 287
8.3. Gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása 289
8.3.1. A gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása
az EK-Szerződés alapján 289
8.3.1.1. A gazdaságpolitikák összehangolása
az EK-Szerződés alapján 289
8.3.1.2 A foglalkoztatáspolitikák összehangolása
az EK-Szerződés alapján 292
8.3.2. A gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása
az EUM-Szerződés alapján 293
8.3.2.1. A gazdaságpolitikák összehangolása
az EUM-Szerződés alapján 293
8.3.2.2. A foglalkoztatáspolitikák összehangolása
az EUM-Szerződés alapján 294
8.4. Közös kül- és biztonságpolitika 295
8.4.1. A közös kül- és biztonságpolitika a Lisszaboni Szerződés
előtti EU-Szerződés alapján 295
8.4.1.1. A közös kül- és biztonságpolitika fejlődése 295
8.4.1.2. A közös kül- és biztonságpolitika döntéshozatala
és eszközrendszere 298
8.4.2. A közös kül- és biztonságpolitika a Lisszaboni Szerződés
utáni EU-Szerződés és az EUM-Szerződés alapján 300
8.4.2.1. A közös kül- és biztonságpolitika reformjának
fő pontjai 300
8.4.2.2. A közös kül- és biztonságpolitikát érintő
rendelkezések 301
8.4.2.3. A közös biztonság- és védelempolitikát érintő
rendelkezések 308
8.5. Az Unió támogató, összehangoló és kiegészítő intézkedései 311
8.5.1. Emberi egészség védelme és javítása 311
8.5.1.1. A népegészségügyi politika az EK-Szerződés
alapján 311
8.5.1.2. A népegészségügyi politika az EUM-Szerződés
alapján 312
8.5.2. Ipar 314
8.5.2.1. Az iparpolitika az EK-Szerződés alapján 314
8.5.2.2. Az iparpolitika az EUM-Szerződés alapján 315
8.5.3. Kultúra 315
8.5.3.1. A kulturális politika az EK-Szerződés alapján 315
8.5.3.2. A kulturális politika az EUM-Szerződés alapján 316
8.5.4. Idegenforgalom 317
8.5.4.1. Az idegenforgalom az EK-Szerződés alapján 317
8.5.4.2. Az idegenforgalom az EUM-Szerződés alapján 317
8.5.5. Oktatás, ifjúság, sport és szakképzés 318
8.5.5.1. Az oktatás, ifjúság, szakképzés és a sport
az EK-Szerződés alapján 318
8.5.5.2. Az oktatás, ifjúság, szakképzés és a sport
az EUM-Szerződés alapján 319
8.5.6. Polgári védelem 320
8.5.6.1. A polgári védelem az EK-Szerződés alapján 320
8.5.6.2. A polgári védelem az EUM-Szerződés alapján 320
8.5.7. Igazgatási együttműködés 321
8.5.7.1. Az igazgatási együttműködés az EK-Szerződés
alapján 321
8.5.7.2. Az igazgatási együttműködés az EUM-Szerződés
alapján 321
MELLÉKLETEK 323
I. Melléklet
Döntéshozatali rendelkezések a Lisszaboni Szerződés szerint 325
II. Melléklet
Egyhangú döntéshozatalt igénylő rendelkezések
a Lisszaboni Szerződés szerint 389
III. Melléklet
403
BIBLIOGRÁFIA 429
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA 433
Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 447
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe
foglalt változata 477
Jegyzőkönyvek 617
Mellékletek 739
Nyilatkozatok 747

Témakörök