1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar századforduló

A második reformnemzedék története (1896-1914)

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 653 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-280-035-4
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A "második magyar reformnemzedék" -hez tartozó politikusokról tudósokról, gondolkodókról, írókról és művészekről írta ezt a könyvét az 1967-ben elhunyt neves történész, publicista, Horváth Zoltán. A könyv első kiadása 1961-ben jelent meg, s hősei a századforduló évtizedeiben radikális, reformer vagy egyenesen forradalmi cselekedeteikkel tettek hitvallást elveikről. Eltérő nézeteik és munkásságuk mellett egy közös törekvés hatotta át tevékenységüket: eltávolítani az ország életéből a feudális lomot. Ők készítették elő az 1918-19. évi forradalmakat, de sorsuk tragikuma: vezetőkké nem válthattak, mert az első világháború teremtette helyzetben más volt a történelmi feladat: túllépni a polgári átalakuláson a szocializmus irányába.
Horváth Zoltán körültekintően ábrázolja e korszak számos problémáját, és portrékat rajzol a nemzedék tagjairól.
Könnyed és elegáns stílusa, színes, eleven okfejtése nemcsak a szakemberek, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is tanulságos olvasmányt ad.

Tartalom

Előszó7
1896-1906
Bevezetés27
Közműveltség, iskolázás, tudomány64
Népiskola és nemzetiségi iskola64
Középiskola és az uralkodóosztály68
A főiskola és a tudományos munka feltételei71
Tudomány és az új jogbölcselet79
Kautz Gyula és Kossa Gyula79
Tudományos Akadémia, egyetem80
Történetírás83
Irodalomtörténet84
Filozófia85
Tudósnevelés86
Társulati tudomány87
Könyvkiadás88
Jogi oktatás89
Pulszky Ágost és iskolája91
Kuncz Ignác nemzetállama94
Egyetemi polgárok és Bodnár Zsigmond hullámelmélete96
Parasztmozgalmak a századfordulón99
A parasztság tagozódása105
A város és a parasztság viszonya107
Kivándorlás - aratósztrájk109
A polgári radikális szociológusok112
A tömegmozgalmak hatása113
A burzsoázia tévelygése114
A radikalizmus kezdetei115
A Huszadik Század indulása és a Társadalomtudományi Társaság alapítása116
Pikler Gyula jogbölcselete118
A belátásos jogelmélet118
Ártalmas szabadságjogok és hasznos kényszer120
Az emberi jólét érdekei120
A jogfejlődés iránya: fokozódó kényszer121
Támadás Pikler tanítása ellen122
Pikler és a szabadelvűség123
Pikler Gyula védelme123
A Huszadik Század programja és szerkesztői124
A Huszadik Század szerepe125
Miért veszélyes a radikalizmus?126
A Társadalomtudományi Társaság heterogén elemei128
A szociológia vitái128
A szocializmus kérdéseinek felvetése128
A radikálisok munkástanfolyamai130
A Társadalomtudományok Szabadiskolája131
Munkásmozgalmak134
Gazdasági átalakulás134
Ipari munkásság134
Munkabér és szociális ellátás136
Munkászszervezkedés a századforduló után137
A szakszervezeti mozgalom megindulása139
Szocialista sajtó139
A liberális visszhang141
A polgári sajtó és a szocialista fejlődés142
Egy proudhonista nagytőkés143
Polgári haladás144
A Társadalomtudományok Szabadiskolája munkásoktatása145
Munkásoktatás a szakszervezetekben146
Értelmiség és munkásság147
A szociáldemokrata nevelőmunka149
Budapest és sajtója151
Az épülő főváros151
A millenniumi művészet152
Könyvkiadás és közönség153
A kultúra színvonala155
Malter paloták és nyomortanyák156
Irodalmi pangás158
Magyar-e Budapest?160
A sajtó161
Mit ad a sajtó?164
Mi kell a közönségnek?165
Hírszolgálat - szerkesztés166
Politika, publicisztika167
Új Idők168
A Hét170
Sajtószabadság174
Cenzúra nélkül175
Az irodalom178
Gyulai Pál179
Jókai Mór világa184
Mikszáth Kálmán helye186
Az epigonok irodalma188
Budapest irodalma: A Hét190
Beöthy Zsolt irodalompolitikája191
Bródy Sándor naturalizmusa192
Ambrus Zoltán prózája195
Herczeg Ferenc dzsentri irodalma196
Thury Zoltán morális realizmusa197
Sikertelen kísérletek199
A kritika romlása202
Budapest és Ignotus harcos kritikája205
Budapest "bűnei"209
Molnár Ferenc válaszútja210
Urbánus veszedelmek211
A muzsika215
A bujdokló magyar géniusz215
A zenei közönség a századfordulón218
Hubay Jenő: a hivatalos muzsikus219
Zenetudomány220
Az operett222
Bartók Béla és Kodály Zoltán elindulása224
Bartók Kossuth-szimfóniája225
A kritika226
Zenei forradalom: kiáltvány a népzenéről228
A festészet229
Nagybánya230
Művésznyomor230
Benczúr Gyula és a Műcsarnok231
A magyar impresszionisták233
A kritika234
Szinyei-Merse Pál, Ferenczy Károly és az iskolák harca235
A szociáldemokrata párt a politikai porondra lép238
A szociáldemokrácia és a nemzeti kérdés238
A függetlenségi párt igazi szerepe241
Élesd, 1904. április 24. - 33 halott242
"Egy reakciós tömeg"243
A magyar úri parlament válsága245
1906: a válság csúcspontja247
Kristóffy választójogi javaslata249
A Társadalomtudományi Társaság: a polgári radikalizmus szerve253
Haladó és konzervatív erők küzdelme a Társadalomtudományi Társaságért (1906)253
A koalíciós reakció veresége a Társadalomtudományi Társaságban254
A polgári osztály és a radikalizmus256
A megriadt kispolgári liberalizmus257
A megtisztított Társadalomtudományi Társaság258
A klerikalizmus szervezett hadjárata260
"Ellenreformációs" szervezet261
Ecclesia militans262
Prohászka Ottokár264
Prohászka, a liberalizmus kedvence264
Prohászka és Ady Endre265
A modernizmus265
Az egyházi ellenpárt267
A Szent István Társulat269
Az anyagi háttér269
Ellen-szabadoktatás270
Rohamozás Pikler Gyula ellen272
A keresztényszocialista arculat: Giesswein Sándor275
Keresztényszocialista és néppárti váltó-taktikázás277
Giesswein a nagybirtok ellen277
Az egyház és a radikális szociológusok hatása278
Kulcskérdés: a nagybirtok280
1906-1914
Ady Endre285
A prófétai Ady287
A magyarság zsenije288
Az újságíró289
Polgári demokrácia és radikalizmus291
"Új versek" (1906)292
Ady a Népszavában293
Politikai polarizátor294
Mozgósítás Ady ellen295
Horváth János Ady-könyve295
Csizmadia Sándor támadása Ady ellen297
Ady harcai298
A megtorpanás299
"Ne, ne, ne bántsatok..."301
Tisza István ellen302
A polgári radikalizmus politikája305
A szabadoktatás pécsi kongresszusa306
A klerikalizmus és a "marxizmus megszállottjai"307
Radikalizmus és szocializmus308
Individualizmus vagy szocializmus310
Jászi Oszkár materializmusa312
Jászi Oszkár politikai hatása314
Jászi Oszkár és a szociáldemokrácia315
Somló Bódog jogbölcselete318
Somló Bódog és Méray-Horváth Károly biológiai szociológiája319
Szende Pál radikális történetírása321
A harc kiéleződése323
A nagyvárosi sajtó325
Új laptípusok és új lapok326
A Népszava326
Az Est327
A bulvársajtó hatása: alacsonyabb szívonal328
Az Újság és Világ329
A Pesti Hírlap és az újságíróerkölcs329
A prostituált újságírás332
A sajtókorrpució333
A sajtó hatalma?334
Nincs szükség cenzúrára335
A sajtó hangja335
A polgári sajtó ugat, de nem harap336
A szennysajtó338
Az erkölcsi gátlások lazítása339
A Színházi Élet340
A háború előtt342
A szociáldemokrata pártvezetőség és a munkásosztály harca a választójogért344
Iparfejlődés és munkásszervezkedés345
A szakszervezetek fejlődése346
A Szociáldemokrata Párt súlya347
Az általános politikai sztrájk előkészülete348
A földmunkásság és az MSZDP349
A választójogi elfogultság350
A szociáldemokrata párt valódi ereje351
Szabó Ervin és a szociáldemokrata taktika351
A pártvezetés nehézsége353
A munkásosztály szövetséges nélkül harcolt354
Szociáldemokrata harc - a kapitalista Magyarországért356
1907. október 10.: az első politikai tömegsztrájk357
A véres csütörtök: 1912. május 23.358
A polgárság riadalma358
1912. június 4.: a magyar alkotmány felborítása360
Új koalíció a szocialistákkal360
1913. március 4.: a küzdelem vége361
Kisgazda és kisparaszti mozgalmak365
Az OMGE ellenakciója366
Kisbirtok és földmunkásság367
Achim L. András mozgalma369
Huszadik Század és a Parasztpárt372
Nagyatádi Szabó István kisgazdamozgalma374
Kivándorlás, nagybirtok, kapitalizmus375
Radikális viták az agrárpolitikáról377
Haladó szándékú kispolgári mozgalmak380
A szociáldemokraták felelőssége380
Szabadkőművesség381
A szabadgondolkodók és a Galilei Kör384
A haladás tábora igen szűk384
Szabó Ervin, Kunfi Zsigmond és Szende Pál386
Szabó Ervin386
Az értelmiség a munkásmozgalomban388
Nemzeti függetlenség és demokrácia389
"Az önmagát kockáztató fegyelemsértés"390
Szabó Ervin és a választójogi küzdelem391
Kunfi Zsigmond392
Kunfi Zsigmond a pártvezetésben394
Alpári Gyula kizárása395
Kunfi Zsigmond felelőssége396
Szende Pál397
A gazdasági függetlenség398
A klerikalizmus hamisítása ellen399
Minden baj okozója a nagybirtok400
A szociológusok szerepének mérlege401
A magyar "fin de siécle"404
Irodalom408
A politizáló irodalom410
A hivatalosan elismert irodalmi társaságok támadása411
Meghódolás Rákosi Jenő ellen412
Az újságíró-irodalom414
A sikeres Molnár Ferenc416
A Vígszínház418
Bródy Sándor és Heltai Jenő419
Népi zene és népi irodalom420
A zsurnalizmus irodalmi útja: Ignotus, Nagy Endre, Bíró Lajos421
1908. január 1.: a Nyugat423
A Nyugat tábora és hatása425
Világnézet és politika427
A Nyugat rangja428
A Nyugat forradalma430
Móricz Zsigmond431
Karinthy Frigyes434
Babits Mihály438
A Hatvany-Osvát vita444
Az 1912-13. esztendők válsága446
A haladó művészetek megtorpanása447
Harc az irodalmi függetlenségért448
Vita a l'art pourt l'art elvéről449
Önkéntelen politikai frontalakulás450
Az igények megnövekedése451
A Nyugat: politikai folyóirat453
Az új magyar zene útja455
Az igazi népzene456
A nótázás kultusza457
Kuplé és operett459
A zenei közönség461
Fejlett zenekritika462
Az UMZE kísérlete463
Bartók Béla, Kodály Zoltán és az új magyar irodalom464
A magyar zenetudomány születése465
"Dunának, Oltnak egy a hangja..."466
A festészet válsága469
A magyar festészet rangja470
A festészet közönsége471
A haladó festészet: radikális472
Rippl-Rónai József és az impresszionizmus474
Krenstok Károly és a "Nyolcak"475
A "Nyolcak" bomlása és a festészeti hullámvölgy477
A festészeti reformkor vége477
A nemzetiségi kérdés479
Nemzetiségi kérdés a magyar politikában481
A haladó irányok nemzetiségi eszméi487
A kormányzat nemzetiségi politikája489
A radikalizmus nemzetiségi politikája: az egységes nemzeti állam védelme492
A szociáldemokraták tartozkódása495
A nemzetiség kérdés a háború alatt498
Vaksággal megverve499
A reakció egységfrontja: Tisza és a klérus (1913-14)502
Az értelmiség helyzete és a választójog503
Főpapság, néppárt és keresztény szocializmus504
Katolikus-protestáns vetélkedés506
Prohászka Ottokár leszerelése507
Tisza és a főpapok szövetsége508
Tisza István győzelme511
Magyarország a világháború kitörésekor515
Tisza István diktatúrája516
A hadüzenet hatása517
A háború kitörése megszilárdította az uralmi rendszert518
Ady Endre válsága519
Az "istenes versek" vége521
A harci próza vége522
A megbénult polgárság523
A széthulló ellenzék: Tisza diadalának betetőzése524
A Polgári Radikális Párt megalakulása525
A radikális vörös posztó527
A radikális moralitás528
A második reformkorszak vége530
"... Igazságaink ittmaradnak!" (Epilógus és zárszó)535
Időrendi táblázat569
Jegyzetek581
Nagy Péter: Utószó623
Névmutató627

Horváth Zoltán

Horváth Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Horváth Zoltán könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar századforduló Magyar századforduló Magyar századforduló

A lapélek nedvességtől foltosak. A címlapon tulajdonosi bejegyzés található.

Védőborító nélküli példány.

Állapot:
3.960 ,-Ft
32 pont kapható
Kosárba