Előszó | 7 |
1896-1906 | |
Bevezetés | 27 |
Közműveltség, iskolázás, tudomány | 64 |
Népiskola és nemzetiségi iskola | 64 |
Középiskola és az uralkodóosztály | 68 |
A főiskola és a tudományos munka feltételei | 71 |
Tudomány és az új jogbölcselet | 79 |
Kautz Gyula és Kossa Gyula | 79 |
Tudományos Akadémia, egyetem | 80 |
Történetírás | 83 |
Irodalomtörténet | 84 |
Filozófia | 85 |
Tudósnevelés | 86 |
Társulati tudomány | 87 |
Könyvkiadás | 88 |
Jogi oktatás | 89 |
Pulszky Ágost és iskolája | 91 |
Kuncz Ignác nemzetállama | 94 |
Egyetemi polgárok és Bodnár Zsigmond hullámelmélete | 96 |
Parasztmozgalmak a századfordulón | 99 |
A parasztság tagozódása | 105 |
A város és a parasztság viszonya | 107 |
Kivándorlás - aratósztrájk | 109 |
A polgári radikális szociológusok | 112 |
A tömegmozgalmak hatása | 113 |
A burzsoázia tévelygése | 114 |
A radikalizmus kezdetei | 115 |
A Huszadik Század indulása és a Társadalomtudományi Társaság alapítása | 116 |
Pikler Gyula jogbölcselete | 118 |
A belátásos jogelmélet | 118 |
Ártalmas szabadságjogok és hasznos kényszer | 120 |
Az emberi jólét érdekei | 120 |
A jogfejlődés iránya: fokozódó kényszer | 121 |
Támadás Pikler tanítása ellen | 122 |
Pikler és a szabadelvűség | 123 |
Pikler Gyula védelme | 123 |
A Huszadik Század programja és szerkesztői | 124 |
A Huszadik Század szerepe | 125 |
Miért veszélyes a radikalizmus? | 126 |
A Társadalomtudományi Társaság heterogén elemei | 128 |
A szociológia vitái | 128 |
A szocializmus kérdéseinek felvetése | 128 |
A radikálisok munkástanfolyamai | 130 |
A Társadalomtudományok Szabadiskolája | 131 |
Munkásmozgalmak | 134 |
Gazdasági átalakulás | 134 |
Ipari munkásság | 134 |
Munkabér és szociális ellátás | 136 |
Munkászszervezkedés a századforduló után | 137 |
A szakszervezeti mozgalom megindulása | 139 |
Szocialista sajtó | 139 |
A liberális visszhang | 141 |
A polgári sajtó és a szocialista fejlődés | 142 |
Egy proudhonista nagytőkés | 143 |
Polgári haladás | 144 |
A Társadalomtudományok Szabadiskolája munkásoktatása | 145 |
Munkásoktatás a szakszervezetekben | 146 |
Értelmiség és munkásság | 147 |
A szociáldemokrata nevelőmunka | 149 |
Budapest és sajtója | 151 |
Az épülő főváros | 151 |
A millenniumi művészet | 152 |
Könyvkiadás és közönség | 153 |
A kultúra színvonala | 155 |
Malter paloták és nyomortanyák | 156 |
Irodalmi pangás | 158 |
Magyar-e Budapest? | 160 |
A sajtó | 161 |
Mit ad a sajtó? | 164 |
Mi kell a közönségnek? | 165 |
Hírszolgálat - szerkesztés | 166 |
Politika, publicisztika | 167 |
Új Idők | 168 |
A Hét | 170 |
Sajtószabadság | 174 |
Cenzúra nélkül | 175 |
Az irodalom | 178 |
Gyulai Pál | 179 |
Jókai Mór világa | 184 |
Mikszáth Kálmán helye | 186 |
Az epigonok irodalma | 188 |
Budapest irodalma: A Hét | 190 |
Beöthy Zsolt irodalompolitikája | 191 |
Bródy Sándor naturalizmusa | 192 |
Ambrus Zoltán prózája | 195 |
Herczeg Ferenc dzsentri irodalma | 196 |
Thury Zoltán morális realizmusa | 197 |
Sikertelen kísérletek | 199 |
A kritika romlása | 202 |
Budapest és Ignotus harcos kritikája | 205 |
Budapest "bűnei" | 209 |
Molnár Ferenc válaszútja | 210 |
Urbánus veszedelmek | 211 |
A muzsika | 215 |
A bujdokló magyar géniusz | 215 |
A zenei közönség a századfordulón | 218 |
Hubay Jenő: a hivatalos muzsikus | 219 |
Zenetudomány | 220 |
Az operett | 222 |
Bartók Béla és Kodály Zoltán elindulása | 224 |
Bartók Kossuth-szimfóniája | 225 |
A kritika | 226 |
Zenei forradalom: kiáltvány a népzenéről | 228 |
A festészet | 229 |
Nagybánya | 230 |
Művésznyomor | 230 |
Benczúr Gyula és a Műcsarnok | 231 |
A magyar impresszionisták | 233 |
A kritika | 234 |
Szinyei-Merse Pál, Ferenczy Károly és az iskolák harca | 235 |
A szociáldemokrata párt a politikai porondra lép | 238 |
A szociáldemokrácia és a nemzeti kérdés | 238 |
A függetlenségi párt igazi szerepe | 241 |
Élesd, 1904. április 24. - 33 halott | 242 |
"Egy reakciós tömeg" | 243 |
A magyar úri parlament válsága | 245 |
1906: a válság csúcspontja | 247 |
Kristóffy választójogi javaslata | 249 |
A Társadalomtudományi Társaság: a polgári radikalizmus szerve | 253 |
Haladó és konzervatív erők küzdelme a Társadalomtudományi Társaságért (1906) | 253 |
A koalíciós reakció veresége a Társadalomtudományi Társaságban | 254 |
A polgári osztály és a radikalizmus | 256 |
A megriadt kispolgári liberalizmus | 257 |
A megtisztított Társadalomtudományi Társaság | 258 |
A klerikalizmus szervezett hadjárata | 260 |
"Ellenreformációs" szervezet | 261 |
Ecclesia militans | 262 |
Prohászka Ottokár | 264 |
Prohászka, a liberalizmus kedvence | 264 |
Prohászka és Ady Endre | 265 |
A modernizmus | 265 |
Az egyházi ellenpárt | 267 |
A Szent István Társulat | 269 |
Az anyagi háttér | 269 |
Ellen-szabadoktatás | 270 |
Rohamozás Pikler Gyula ellen | 272 |
A keresztényszocialista arculat: Giesswein Sándor | 275 |
Keresztényszocialista és néppárti váltó-taktikázás | 277 |
Giesswein a nagybirtok ellen | 277 |
Az egyház és a radikális szociológusok hatása | 278 |
Kulcskérdés: a nagybirtok | 280 |
1906-1914 | |
Ady Endre | 285 |
A prófétai Ady | 287 |
A magyarság zsenije | 288 |
Az újságíró | 289 |
Polgári demokrácia és radikalizmus | 291 |
"Új versek" (1906) | 292 |
Ady a Népszavában | 293 |
Politikai polarizátor | 294 |
Mozgósítás Ady ellen | 295 |
Horváth János Ady-könyve | 295 |
Csizmadia Sándor támadása Ady ellen | 297 |
Ady harcai | 298 |
A megtorpanás | 299 |
"Ne, ne, ne bántsatok..." | 301 |
Tisza István ellen | 302 |
A polgári radikalizmus politikája | 305 |
A szabadoktatás pécsi kongresszusa | 306 |
A klerikalizmus és a "marxizmus megszállottjai" | 307 |
Radikalizmus és szocializmus | 308 |
Individualizmus vagy szocializmus | 310 |
Jászi Oszkár materializmusa | 312 |
Jászi Oszkár politikai hatása | 314 |
Jászi Oszkár és a szociáldemokrácia | 315 |
Somló Bódog jogbölcselete | 318 |
Somló Bódog és Méray-Horváth Károly biológiai szociológiája | 319 |
Szende Pál radikális történetírása | 321 |
A harc kiéleződése | 323 |
A nagyvárosi sajtó | 325 |
Új laptípusok és új lapok | 326 |
A Népszava | 326 |
Az Est | 327 |
A bulvársajtó hatása: alacsonyabb szívonal | 328 |
Az Újság és Világ | 329 |
A Pesti Hírlap és az újságíróerkölcs | 329 |
A prostituált újságírás | 332 |
A sajtókorrpució | 333 |
A sajtó hatalma? | 334 |
Nincs szükség cenzúrára | 335 |
A sajtó hangja | 335 |
A polgári sajtó ugat, de nem harap | 336 |
A szennysajtó | 338 |
Az erkölcsi gátlások lazítása | 339 |
A Színházi Élet | 340 |
A háború előtt | 342 |
A szociáldemokrata pártvezetőség és a munkásosztály harca a választójogért | 344 |
Iparfejlődés és munkásszervezkedés | 345 |
A szakszervezetek fejlődése | 346 |
A Szociáldemokrata Párt súlya | 347 |
Az általános politikai sztrájk előkészülete | 348 |
A földmunkásság és az MSZDP | 349 |
A választójogi elfogultság | 350 |
A szociáldemokrata párt valódi ereje | 351 |
Szabó Ervin és a szociáldemokrata taktika | 351 |
A pártvezetés nehézsége | 353 |
A munkásosztály szövetséges nélkül harcolt | 354 |
Szociáldemokrata harc - a kapitalista Magyarországért | 356 |
1907. október 10.: az első politikai tömegsztrájk | 357 |
A véres csütörtök: 1912. május 23. | 358 |
A polgárság riadalma | 358 |
1912. június 4.: a magyar alkotmány felborítása | 360 |
Új koalíció a szocialistákkal | 360 |
1913. március 4.: a küzdelem vége | 361 |
Kisgazda és kisparaszti mozgalmak | 365 |
Az OMGE ellenakciója | 366 |
Kisbirtok és földmunkásság | 367 |
Achim L. András mozgalma | 369 |
Huszadik Század és a Parasztpárt | 372 |
Nagyatádi Szabó István kisgazdamozgalma | 374 |
Kivándorlás, nagybirtok, kapitalizmus | 375 |
Radikális viták az agrárpolitikáról | 377 |
Haladó szándékú kispolgári mozgalmak | 380 |
A szociáldemokraták felelőssége | 380 |
Szabadkőművesség | 381 |
A szabadgondolkodók és a Galilei Kör | 384 |
A haladás tábora igen szűk | 384 |
Szabó Ervin, Kunfi Zsigmond és Szende Pál | 386 |
Szabó Ervin | 386 |
Az értelmiség a munkásmozgalomban | 388 |
Nemzeti függetlenség és demokrácia | 389 |
"Az önmagát kockáztató fegyelemsértés" | 390 |
Szabó Ervin és a választójogi küzdelem | 391 |
Kunfi Zsigmond | 392 |
Kunfi Zsigmond a pártvezetésben | 394 |
Alpári Gyula kizárása | 395 |
Kunfi Zsigmond felelőssége | 396 |
Szende Pál | 397 |
A gazdasági függetlenség | 398 |
A klerikalizmus hamisítása ellen | 399 |
Minden baj okozója a nagybirtok | 400 |
A szociológusok szerepének mérlege | 401 |
A magyar "fin de siécle" | 404 |
Irodalom | 408 |
A politizáló irodalom | 410 |
A hivatalosan elismert irodalmi társaságok támadása | 411 |
Meghódolás Rákosi Jenő ellen | 412 |
Az újságíró-irodalom | 414 |
A sikeres Molnár Ferenc | 416 |
A Vígszínház | 418 |
Bródy Sándor és Heltai Jenő | 419 |
Népi zene és népi irodalom | 420 |
A zsurnalizmus irodalmi útja: Ignotus, Nagy Endre, Bíró Lajos | 421 |
1908. január 1.: a Nyugat | 423 |
A Nyugat tábora és hatása | 425 |
Világnézet és politika | 427 |
A Nyugat rangja | 428 |
A Nyugat forradalma | 430 |
Móricz Zsigmond | 431 |
Karinthy Frigyes | 434 |
Babits Mihály | 438 |
A Hatvany-Osvát vita | 444 |
Az 1912-13. esztendők válsága | 446 |
A haladó művészetek megtorpanása | 447 |
Harc az irodalmi függetlenségért | 448 |
Vita a l'art pourt l'art elvéről | 449 |
Önkéntelen politikai frontalakulás | 450 |
Az igények megnövekedése | 451 |
A Nyugat: politikai folyóirat | 453 |
Az új magyar zene útja | 455 |
Az igazi népzene | 456 |
A nótázás kultusza | 457 |
Kuplé és operett | 459 |
A zenei közönség | 461 |
Fejlett zenekritika | 462 |
Az UMZE kísérlete | 463 |
Bartók Béla, Kodály Zoltán és az új magyar irodalom | 464 |
A magyar zenetudomány születése | 465 |
"Dunának, Oltnak egy a hangja..." | 466 |
A festészet válsága | 469 |
A magyar festészet rangja | 470 |
A festészet közönsége | 471 |
A haladó festészet: radikális | 472 |
Rippl-Rónai József és az impresszionizmus | 474 |
Krenstok Károly és a "Nyolcak" | 475 |
A "Nyolcak" bomlása és a festészeti hullámvölgy | 477 |
A festészeti reformkor vége | 477 |
A nemzetiségi kérdés | 479 |
Nemzetiségi kérdés a magyar politikában | 481 |
A haladó irányok nemzetiségi eszméi | 487 |
A kormányzat nemzetiségi politikája | 489 |
A radikalizmus nemzetiségi politikája: az egységes nemzeti állam védelme | 492 |
A szociáldemokraták tartozkódása | 495 |
A nemzetiség kérdés a háború alatt | 498 |
Vaksággal megverve | 499 |
A reakció egységfrontja: Tisza és a klérus (1913-14) | 502 |
Az értelmiség helyzete és a választójog | 503 |
Főpapság, néppárt és keresztény szocializmus | 504 |
Katolikus-protestáns vetélkedés | 506 |
Prohászka Ottokár leszerelése | 507 |
Tisza és a főpapok szövetsége | 508 |
Tisza István győzelme | 511 |
Magyarország a világháború kitörésekor | 515 |
Tisza István diktatúrája | 516 |
A hadüzenet hatása | 517 |
A háború kitörése megszilárdította az uralmi rendszert | 518 |
Ady Endre válsága | 519 |
Az "istenes versek" vége | 521 |
A harci próza vége | 522 |
A megbénult polgárság | 523 |
A széthulló ellenzék: Tisza diadalának betetőzése | 524 |
A Polgári Radikális Párt megalakulása | 525 |
A radikális vörös posztó | 527 |
A radikális moralitás | 528 |
A második reformkorszak vége | 530 |
"... Igazságaink ittmaradnak!" (Epilógus és zárszó) | 535 |
Időrendi táblázat | 569 |
Jegyzetek | 581 |
Nagy Péter: Utószó | 623 |
Névmutató | 627 |