Előszó Dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke | 15 |
Bevezető a negyedik kiadáshoz - Horváth Zoltán | 17 |
Az Európai Unió fejlődése és felépítése | |
Az európai integráció története és fejlődése | 21 |
Az integráció kérdése Európában a II. világháború után | 21 |
Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása | 27 |
Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig | 28 |
Az EGK első tizenöt éve | 32 |
Az Egyesülési Szerződés és intzéményi hatásai | 34 |
Hatokból Tizenkettek - Az EK bővülései | 35 |
Az Egységes Európai Okmány elfogadása - Az egységes piac megvalósítása | 37 |
Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés | 39 |
Az EU Maastricht után - Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés és a közös pénz bevezetése | 42 |
Maastricht folytatása: Az Amszterdami Szerződés | 46 |
A Nizzai Szerződés és a bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón | 48 |
Az Európia Unió intézményrendszere | 56 |
Az intézményrendszer jellege | 56 |
A Tanács | 58 |
A Bizottság | 70 |
A Parlament | 78 |
A Bíróság | 90 |
A Számvevőszék | 96 |
A Gazdasági és Szociális Bizottság | 97 |
A Régiók Bizottsága | 100 |
Az Európai Beruházási Bank | 102 |
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank | 106 |
Az Európai Ombudsman | 108 |
A három pillérre épülő Unió | 110 |
Az Európai Unió és a három pillér fogalma | 110 |
A három pillér tagozódása | 113 |
Az Európai Unió költségvetése | 117 |
Az EU költségvetésének jellege | 117 |
Az EU költségvetésének szerkezete | 18 |
Költségvetési viták és reformcsomagok | 122 |
A költségvetési eljárás | 135 |
Az EU közösségi pillérének működési kerete | |
A közösségi döntéshozatal és jogalkotás | 139 |
A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban | 140 |
Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonása szerint | 155 |
A Bizottság mint delegált döntéshozó - A komitológia működése | 171 |
A közösségi jog | 175 |
A közösségi jog létrehozásának okai | 175 |
A közösségi jog forrásai | 176 |
A közösségi jogrendszer jellemzői | 185 |
Jogharmonizáció az EU-ban | 189 |
Az egységes piac és a négy alapszabadság | 193 |
Az áruk szabad mozgása | 194 |
A személyek szabad mozgása | 199 |
A szolgáltatások szabad nyújtása | 207 |
A tőke szabad mozgása | 212 |
A gazdasági és Monetáris Unió | 214 |
A monetáris integráció kialakulása | 214 |
Az Európai Monetáris Rendszer | 215 |
A Delors-terv | 217 |
A közös pénz előnyei | 218 |
A Maastrichti Szerződés és az EMU | 219 |
Az EMU Maastricht után - Az euró beindítása | 222 |
Közös politikák és közös tevékenységek | |
A közös kereskedelempolitika és az EU világgazdasági kapcsolatai | 233 |
Az Európai Unió világgazdasági súlya | 233 |
Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája | 235 |
Az Európai Unió külgazdasági kapcsolatrendszere | 238 |
Az EU fejlesztési együttműködési politikája | 249 |
Versenypolitika | 252 |
A közösségi szintű versenypolitika létrehozásának céljai | 252 |
A vállalatokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok | 253 |
Az államra vonatkozó rendelkezések | 256 |
A közös mezőgazdaság és a közös halászati politikák | 260 |
A közös mezőgazdasági politika felállítása | 260 |
Az agrárpiaci rendtartás a közös mezőgazdasági politika első három évtizedében | 262 |
A közös agrárpolitika első három évtizedének eredményei és problémái | 263 |
A CAP 1992-es reformja | 265 |
A reformintézkedések hatásai | 267 |
A CAP újabb reformja - Az Agenda 2000 agrárpolitikai rendelkezései | 269 |
A közös halászati politika | |
A közös közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok | 276 |
A közös közlekedési politika kiépülése | 276 |
A közös közlekedési politika új célkitűzései | 277 |
A transzerurópai hálózatok programja | 279 |
Regionális politika - Gazdasági és szociális kohézió az EU-ban | 282 |
Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása, fejlődése | 282 |
A gazdasági és szociális kohézió eszközei, a strukturális és kohéziós alapok működése 1999-ig | 287 |
Az Agenda 2000 és a strukturális és kohéziós politika átalakítása | 294 |
Foglalkoztatás- és szociálpolitika | 300 |
A szociálpolitika fejlődése a kilencvenes évekig | 300 |
A foglalkoztatás kérdésének előtérbe kerülése, az Amszterdami Szerződés hatása | 303 |
A közösségi foglalkoztatás- és szociálpolitika új irányai | 306 |
Ipar-, eneriga- és kutatás-fejlesztési politikák | 308 |
Iparpolitika | 308 |
Energiapolitika | 314 |
Kutatás-fejlesztési politika | 318 |
Környezetvédelmi politika | 321 |
A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása, fejlődése | 321 |
A közösségi környezetvédelmi politika összetevői | 323 |
Fogyasztóvédelmi és egészségügyi politikák | 329 |
A közösségi fogyasztóvédelmi politika | 329 |
Egészségügyi politika közösségi szinten | 333 |
Oktatás és kultuáris politikák | 336 |
Oktatási, szakképzési és ifjúsági politika közösségi szinten | 336 |
Kulturális és audiovizuális politika közösségi szinten | 341 |
Az EU kormányközi pilléreinek működése | |
A második pillér | 349 |
A külpolitikai együttműködés kialakulása | 349 |
A Maastrichti Szerződés második pillére: a közös kül- és biztonságpolitika létrejötte | 350 |
A közös kül- és biztonságpolitika első éveinek eredményei és problémái | 355 |
Az Amszertdami Szerződés: újítások a CFSP intézményi, döntéshozatali rendszerén | 356 |
A közös kül- és biztonságpolitika kulcskérdései Amszerdam után | 359 |
A kölni csúcs döntései | 362 |
Az ESDP konkretizálása: Helsinkitől Nizzáig | 365 |
A harmadik pillér | 371 |
A bel- és igazságügyi együttműködés létrejötte: a Maastrichti Szerződés harmadik pillére | 371 |
A Schengeni Egyezmény és a schengeni acquis | 374 |
Az Amszterdami Szerződés: a harmadik pillér átalakítása, a bel- és igazságügyi együttműködés egy részének közösségiesítése | 376 |
A szabadság, biztonság, igazság övezetének kiépítése | 381 |
Az Alapvető Jogok Chartája | 383 |
A Nizzai Szerződés harmadik pillért érintő rendelkezései | 385 |
Az Európai Unió bővítése | |
Az EU és a közép- és kelet-európai országok kapcsolatainak fejlődése a társulástól a csatlakozás előkészítéséig | 389 |
A kapcsolatok intézményesülése Közép- és Kelet-Európával: az Európai Megállapodások | 389 |
A közép- és kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere | 395 |
A kritériumoktól az országvéleményekig | 398 |
A bővítési folyamat és a csatlakozási tárgyalások | 403 |
A bővítés kritikus kérdései | 420 |
A keleti bővítés kihívásai | 420 |
Válaszok a bővítésből adódó kihívásokra | 428 |
A keleti bővítés további nyitott kérdései | 442 |
A könyvben előforduló idegen nyelvű rövidítések | 447 |
Definíciógyűjtemény (A könyvben szereplő, az Európai Unióval kapcsolatos, fontosabb fogalmak magyarázata) | 451 |
Irodalomjegyzék | 483 |
Angol tartalomjegyzék | 489 |