Előszó Dr. Áder János, a Magyar Országgyűlés Elnöke | 11 |
Az európai integráció története | |
Az integráció kérdése Európában a második világháború után | 15 |
Az Európai Szén és Acélközösség megalakulása | 19 |
Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig | 20 |
Az EGK első tizenöt éve | 24 |
Az Egyesítő Szerződés és intézményi hatásai | 25 |
Hatokból tizenkettek - az EK bővülései | 26 |
Az Egységes Európai Okmány elfogadása - Az egységes piac megvalósítása | 28 |
Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés | 30 |
Az Európai Unió Maastricht után - Nehézségek és újab bővülés | 32 |
Az Amszterdami Szerződés és a legújabb fejlemények | 35 |
Az Európai Unió intézményrendszere | |
Az intézményrendszer jellege | 41 |
A Tanács | 42 |
Az Európai Unió Tanácsa | 42 |
A COREPER és a tanácsi munkacsoportok | 42 |
Az Európai Tanács | 44 |
A soros elnökség intézménye | 45 |
A Tanács szavazási formái | 46 |
A Bizottság | 48 |
A Bizottság tagjai | 48 |
A Bizottság hivatali struktúrája | 49 |
A Bizottság hatásköre | 51 |
A Parlament | 52 |
A Parlament intézményi szerepének fejlődése | 52 |
A Parlament összetétele | 54 |
A Bíróság | 56 |
A Bíróság feladata | 56 |
A Bíróság összetétele | 56 |
A Bíróság eljárása és hatásköre | 57 |
A Számvevőszék | 59 |
A Számvevőszék összetétele | 59 |
A Számvevőszék munkája | 59 |
A Gazdasági és Szociális Bizottság | 60 |
A Gazdasági és Szociális Bizottság összetétele | 60 |
A Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenysége | 61 |
A Régiók Bizottsága | 62 |
A Régiók Bizottsága összetétele | 62 |
A Régiók Bizottsága tevékenysége | 63 |
Az Európai Beruházási Bank | 63 |
Az Európai Beruzázási Bank intézményi felépítése | 64 |
Az Európai Beruházási Bank feladata | 64 |
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank | 65 |
A Központi Bankok Európai Rendszere | 66 |
Az Európai Központi Bank intézményei | 68 |
Az Európai Ombudsman | 69 |
Az Európai Unió döntéshozatali, jogalkotási rendszere | |
A közösségi döntéshozatal mechanizmusa | 73 |
A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban | 74 |
Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonásának mértéke szerint | 81 |
Az Európai Unió döntéshozatalában megjelenő jogi eszközök és a közösségi jogforrások | 89 |
Az Európai Unió három pillére | |
Az Európai Unió és a három pillér fogalma | 97 |
Az első pillér: az Európai Közösségek | 99 |
A második pillér: a közös kül- és biztonságpolitika | 100 |
A külpolitikai együttműködés kialakulása | 100 |
A Maastrichti Szerződés második pillére | 101 |
A közös kül- és biztonságpolitika eredményei és nehézségei | 106 |
Az Amszterdami Szerződés újításai | 106 |
A harmadik pillér: A bel- és igazságügyi együttműködés | 112 |
A Maastricti Szerződés és a harmadik pillér | 112 |
A Schengeni Egyezmény | 114 |
Az Amszterdami Szerződés és a bel- és igazságügyi együtműködés egy részének közösségiesítése | 115 |
A közösségi jog | |
A közösségi jogrendszer jellemzői | 121 |
A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz | 121 |
A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez | 121 |
Jogharmonizáció az Európai Közösségekben | 123 |
"A négy alapszabadság" | 126 |
Az áruk szabad mozgása | 127 |
A szolgáltatások szabad mozgása | 127 |
A személyek szabad mozgása | 128 |
A tőke szabad mozgása | 129 |
A közösségi versenyjog | 130 |
A vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések | 131 |
Az államra vonatkozó rendelkezések | 132 |
Az Európai Unió világgazdasági kapcsolatai és kereskedelem-politikája | |
Az Európai Unió világgazdasági súlya | 137 |
Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája | 138 |
Az Európai Unió külkapcsolatai | 140 |
A Közösség multilaterális külkapcsolatai | 141 |
A Közösség kétoldalú külkapcsolatai | 142 |
Monetáris integráció az Eu-ban, a Gazdasági és Pénzügyi Unió | |
A monetáris integráció kialakulása | 151 |
Az Európai Monetáris Rendszer | 152 |
A Delors-terv | 154 |
A közös pénz előnyei | 155 |
A Maastrichti Szerződés és az EMU | 156 |
Az EMU Maastricht után | 158 |
Nehézségek a Maastrichti Szerződést követően | 158 |
Döntés az "euro"-ról és a bevezetés menetrendjéről | 159 |
A harmadik szakasz előtt | 160 |
Az EMU gazdasági és politikai dimenziói | 163 |
Az Európai Unió költségvetése | |
Az EU költségvetésének jellege | 169 |
Az EU költségvetésének szerkezete | 170 |
A közös költségvetés bevételei | 170 |
A közös költségvetés kiadásai | 171 |
Költségvetési viták és reformcsomagok | 173 |
A költségvetési viták központi kérdései | 173 |
A "Delors I." és a "Delors II." reformcsomagok | 175 |
Az Agenda 2000 programcsomag költségvetési rendelkezései | 179 |
A költségvetési eljárás | 185 |
A közös mezőgazdasági politika | |
A közös mezőgazdasági politika felállítása | 189 |
Az agrárpiaci rendtartás a közös mezőgazdasági politika első harminc éváben | 190 |
A közös agrárpolitika első évtizedeinek eredményei és problémái | 191 |
A CAP 1992-es reformja | 193 |
A reformintézkedések hatásai | 195 |
A CAP újabb reformja - Az Agenda 2000 agrárpolitikai rendelkezései | 197 |
Az Európai Unió regionális politikája, a strukturális és kohéziós alapok | |
Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása, fejlődése | 205 |
A strukturális alapok | 208 |
A strukturális alapok működésének, tevékenységének alapelvei | 208 |
A strukturális politika eszközei: alapok, és közösségi kezdeményezések | 213 |
A Kohéziós Alap | 215 |
Közösségi politikák | |
Iparpolitika | 224 |
Az iparpolitika feltételeinek fejlődése az integráció első harminc évében | 224 |
Iparpolitika a kilencvenes években | 226 |
Kutatás-fejlesztési politika | 228 |
A közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok | 231 |
A közlekedési politika fejlődése az egységes piac kiépítéséig | 231 |
A közlekedési politika célrendszerének átalakulása | 232 |
A transzeurópai hálózatok programja | 232 |
Energiapolitika | 234 |
Az energiapolitika fejlődése | 234 |
Az Energia Charta | 236 |
Környezetvédelmi politika | 237 |
A környezetvédelmi politika kialakulása, fejlődése | 237 |
A környezetvédelmi politika eszközei | 238 |
Az ötödik környezetvédelmi akcióprogram | 239 |
Az Európai Környezeti ügynökség | 240 |
Foglalkoztatás és szociálpolitika | 240 |
A szociálpolitika fejlődése a Maastrichti Szerződésig | 240 |
A foglalkoztatás kérdésének előtérbe kerülése, az Amszterdami Szerződés hatása | 243 |
Az Európai Unió és a keleti bővítés | |
A társulástól a csatlakozási tárgyalásokig - az Európai Unió és a közép-kelet-európai országok kapcsolatainak fejlődése a kilnecvenes években | 249 |
A kapcsolatok intézményesülése Közép-Kelet-Európával: az Európai Megállapodások | 249 |
A közép-kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere | 254 |
A kritériumoktól az országvéleményig | 256 |
A bővítési folyamat megindítása és a csatlakozási tárgyalások | 262 |
A keleti bővítés problémás kérdései | 269 |
A keleti bővítés legnagyobb kihívásai | 269 |
Válaszok a bővítésből adódó kihívásokra | 276 |
a keleti bővítés további nyitott kérdései | 287 |
A könyvben előforduló idegen nyelvű rövidítések | 291 |
A könyvben szereplő, az Európai Unióval kapcsolatos, fontosabb fogalmak magyarázata | 293 |
Irodalomjegyzék | 319 |
Content in English (Angol tartalomjegyzék) | 250 |