40 éves a Faipari Mérnöki Kar

Előszó

267 évvel ezelőtt Selmecbányán sarjadt ki az a tudás-mag, amely gyönyörű fává fejlődött. Sok-sok év után az egész fát Sopronba kellett átültetni, ahol szépen gyarapszik, de újabb negyven év után két erős törzsével Nyugat-Magyarország szellemi talaját termékenyítik meg. Azóta mindkét helyen tovább terebélyesedett, s ágai, magjai révén országunkban és a nagyvilágban is terjeszti a tudást, a selmec-soproni szellemet és hagyományokat. Korábbi oktatási kezdemények, majd az alap szaknak a forradalom évében történt jóváhagyása után 1962-ben nyer önálló szervezeti formát a ma negyven éves "ág", amelyen a mérnöki, művészi és tanári képzési irányok mellett a legújabb hajtás az informatika.
Az elmúlt negyven év áttekintése módot ad az eredmények számbavételére, amelyek mögött felsejlenek a gondok, problémák is. A négy évtized tükre számomra egy kemény, küzdelmes, de sikerekben gazdag képet mutat, amelyben megjelenik a társ kar, az Erdőmérnöki is! Bízom benne, hogy a magyar felsőoktatás egészét átalakító integráció révén ez a kép összetettebb, kapcsolatrendszerében más, de a társ karral - karokkal - méginkább összefonódó és még több eredményt tükröző lesz.
Az első negyven évhez a kar minden volt és jelenlegi munkatársának és hallgatójának az egyetem oktatói, hallgatói és dolgozói nevében szívből gratulálok és a további évtizedekhez, a kutatói, oktatói és szervező munkához változatlanul elkötelezett hitet, töretlen buzgalmat kívánok. Vissza