1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kultúra-gazdaságtani tanulmányok

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

1. Bevezetés: a kultúra-gazdaságtanról
Történeti előzmények és dilemmák

A kultúra-gazdaságtan (cultural economics) mint interdiszciplináris tudományterület a fejlett... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

1. Bevezetés: a kultúra-gazdaságtanról
Történeti előzmények és dilemmák

A kultúra-gazdaságtan (cultural economics) mint interdiszciplináris tudományterület a fejlett piacgazdaságokban, alapvetően az angolszász országokból indulva az elmúlt három évtized során formálódott ki. Első, mára már klasszikusként számon tartott munkájának Baumol és Bowen „Performing Arts: The Economic Dilemma" című, 1966-os könyvét tekintik. Művelőinek nemzetközi szervezete 1973-ban jött létre (Association for Cultural Economics), és 1977 óta önálló szakmai folyóirattal is rendelkezik (Journal of Cultural Economics). Nagyon jó áttekintést ad a szakterület nemzetközi irodalmáról például Ruth Towse (1997) gyűjteményes kötete. Részben eltérő, jobb híján inkább „kontinentálisnak" tekinthető elmélettörténeti hagyományokra, megközelítésekre lelhetünk Klamer (1996), illetve Bujdosó (1999) válogatásaiban. A klasszikus korszak elméleti közgazdászai - noha a politikai gazdaságtan atyja, Adam Smith esszéket írt a zenéről vagy a festészetről - a művészetre inkább mint a normál gazdasági jelenségekhez képest jellemzően eltéréseket mutató szférára hivatkoztak, mintegy a „kivétel erősíti a szabályt" alapon. Smith azonban, kultúra és gazdaság viszonyát érintve, utalt arra is, hogy a piacgazdaság kifejlődésével szélesedő munkamegosztás kedvezően befolyásolhatja a művészeti teljesítmények minőségét. Barátja, Hume viszont amiatt aggódott, hogy az iparosodással a múlt kulturális öröksége és értékei könnyebben hozzáférhetővé válnak majd a nagyközönség számára, és ez kétségtelen pozitív hatásai mellett egyúttal el is bátortalaníthatja az alkotó szándékú, újat kereső embereket. Már a XVIII. században is felvetődött, hogy vajon nem érinti-e hátrányosan a fokozódó kommercializálódás a művészetet mint értékteremtő folyamatot - míg mások azt hangsúlyozták, hogy a piac, s a vele járó verseny és anonimitás adhat igazi kereteket a művészi önkifejezésnek és alkotó szabadságnak, szemben a korábbi, jellemzően arisztokrata-monarchikus mecenatúrákkal (ezek a dilemmák többnyire az átalakuló posztszocialista társadalmak „kultúrafinanszírozással" kapcsolatos vitáiban is újrafogalmazódtak). A közgazdászok kultúra iránti érdeklődésének jeleként említhetjük azt is, hogy a modern makroökonómiát megalapozó Keynes 1946-ban Nagy-Britannia Művészeti Tanácsának elnöke volt, a század egy másik jeles közgazdásza, Robbins pedig a Nemzeti Galéria és a Királyi Operaház irányító testületének volt a tagja. Vissza

Tartalom

I. MIKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A KULTÚRAGAZDASÁGBAN 7
1. Bevezetés: a kultúra-gazdaságtanról (Horváth Sándor) 9
2. A kulturális javak gazdasági jellemzői (Petró Katalin) 16
3. A kulturális javak kereslete (Petró Katalin) 33
4. Kulturális intézmények, vállalkozások működésének, termelésének, költségeinek sajátosságai (Daruka Magdolna) 52
5. Nonprofit szervezetek jellemzői és döntési mechanizmusa (Daruka Magdolna) 76
6. Kultúra és piac (Daubner Katalin) 89
7. Művészek a munkapiacon (Horváth Sándor) 128
8. Sztárok a tömegkultúrában (Horváth Sándor) 143
II. KULTÚRA-GAZDASÁG: MAKROÖKONÓMIAI, REGULÁCIÓS, NEMZETKÖZI ASPEKTUSOK 153
9. A magyar kulturális szféra makrogazdasági jellemzői (Harsányi László) 155
10. A harmadik szféra szerepe a művészetek világában (Arjo Klamer - Peter Wiffi Zuidhof) 167
11. Állami tulajdon és privatizáció a kultúra területén (Solt Katalin) 185
12. A paternalizmustól a demokratikus társadalom kultúrpolitikájáig - Oroszország példája nyomán (Valerij Gordin-Anna Dymnikova) 197
13. A kulturális javak nemzetközi piaca - nemzetközi kereskedelme (Constantinovits Milán) 209
III. EGYES KULTURÁLIS ÁGAZATOK SAJÁTOS KÖZGAZDASÁGI PROBLÉMÁI 221
14. „...ahol este hétkor felmegy a függöny". A színház gazdaságtana (Parti Julianna) 223
15. Médiagazdaságtan (Gálik Mihály) 246
16. A digitális kultúra gazdasági jellemzői. Kultúra.hu (Halász Géza) 264
17. A zenei szolgáltatások piaca (Zimányi Zsófia-Kovács Géza) 281
IV. KULTÚRA ÉS GAZDASÁG - INTERDISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉSEK 297
18. Kultúra-gazdaságtan pszichológiai szempontból (Magyart Beck István) 299
19. Kreativitás és gazdasági motivációk (Magyart Beck István) 313
20. A kultúra gazdaságtanáról - kultúratudományi nézőpontból (Bujdosó Dezső) 327
21. Művészeti értékek - különböző megközelítésekből (Szűcs Olga) 337
22. A művelődésgazdaságtantól a kultúra-gazdaságtanig (Szubjektív kutatástörténeti és szakirodalmi áttekintés) (Koncz Gábor) 346
23. Az unalom - miből fakad és hová vezet (Scitovsky Tibor) 362
Függelék: Közgazdasági szakkifejezések 371
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem