1956 hadikrónikája (dedikált példány)

Tartalom

AJÁNLÁS 9
BEVEZETŐ 11
AZ ERŐSZAKSZERVEZETEK ÉS A MAGYARORSZÁGON LÉVŐ SZOVJET
CSAPATOK HELYZETE A FORRADALMAT MEGELŐZŐ IDŐSZAKBAN 17
Az erőszakszervezetek rendeltetése, főbb szervezeti egységei, állapotának
legfontosabb jellemzői 19
A Magyar Néphadsereg rendeltetése, főbb szervezeti egységei, a személyi
állomány, elsősorban a tisztikar állapotának legfontosabb jellemzői 20
A Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó erőszakszervezetek rendeltetése,
fontosabb szervezeti egységei, az államvédelmi és rendőri munka jellemző
vonásai 27
A szovjet csapatok Magyarországon való tartózkodásának nemzetközi háttere 41
A magyar erőszakszervezetek karhatalmi célú alkalmazásának terve 45
A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KIROBBANÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI,
AZ OKTÓBER 23-TÓL 28-IG TARTÓ IDŐSZAK HADTÖRTÉNELMI
VONATKOZÁSÚ ESEMÉNYEI 55
A fegyveres harc megkezdésének körülményei, a szovjet csapatok bevetése 57
A magyar és szovjet politikai vezetés helyzetértékelése - Döntés a szovjet
csapatok bevetéséről 59
A fegyveres felkelés kirobbanásának okai és körülményei - Az államvédelmi
erők Debrecenben és Budapesten tüzet nyitottak 64
A szovjet csapatok Budapestre rendelése 67
A magyar és a szovjet politikai vezetés tevékenysége az október 28-ig terjedő
időszakban 71
A pártvezetés átalakítása, a szovjet és magyar politikai vezetés a „válság"
kezelésének lehetséges módjairól 71
Október 25, a „legvéresebb nap" 74
Az MDP Központi Vezetősége Katonai Bizottsága tevékenységének
értékelése 85
Ahogy a kérdések az MDP Központi Vezetőségének október 26-i ülésén
felvetődnek 91
A kijárási tilalom bevezetésének, majd időszakos feloldásának kérdése 99
A Magyarországon lévő szovjet katonai erő növelése, a szovjet csapatok
tevékenysége 102
Újabb szovjet csapatok Magyarországra rendelése 102
A szovjet csapatok tevékenysége Budapesten (október 24-28.) 103
A Magyarországon lévő katonai erő növelése 107
Felkelő-szabadságharcos és más fegyveres csoportok megalakulása és tevékenysége 109
A felkelő-szabadságharcos csoportok általános jellemzői 109
A felkelő-szabadságharcos csoportok megalakulása és tevékenysége Budapesten 112
Harc a szovjet és magyar csapatok ellen 124
Fegyveres csoportok alakulása és tevékenysége vidéken 131
A Magyar Néphadsereg alakulatainak karhatalmi alkalmazása (október 23-28.) 137
A hadsereg bevetésének közvetlen előzményei 137
A hadsereg alakulatainak Budapestre rendelése 139
A hadsereg vezetésének kérdése 142
A hadsereg alakulatai tevékenységének sokszínűsége 151
A kormányerők - elsősorban a hadsereg - és a fegyvertelen vagy részben
fegyveres polgári lakosság közötti összetűzések vizsgálata 160
A Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó szervezetek tevékenységének
vizsgálata 167
A rendőrség karhatalmi alkalmazásának előzményei, a BM Budapesti Főosztály
tevékenységének értékelése 167
A rendőrségi karhatalmi zászlóalj alkalmazása 175
A BM Kerületi Osztályai tevékenységének fő jellemzői 176
A rendőrség vidéki szervezeteinek részvétele a karhatalmi feladatok
végrehajtásában 184
Az államvédelmi erők részvétele a fegyveres felkelés felszámolásában 187
A BM Határőrség erőinek bevonása a karhatalmi feladatok végrehajtásába 209
A Határőrség erőinek Budapestre vezénylése 212
A BM Büntetés-végrehajtási Intézetek tevékenységének értékelése 216
Az elítéltek magatartása, kiszabadulásuk, kiszabadításuk körülményei 217
A felkelő-szabadságharcos csoportok felszámolásának kudarca, fordulat az események
értékelésében, az újabb szovjet támadás előkészítése (október 28-november 3.) 229
Újabb szovjet támadási kísérlet a Corvin közi fegyveres csoportok ellen 229
Szovjet és magyar foglyok a Corvin közben és a Práter utcában 232
A fordulat katonai és politikai okai 234
A szovjet politikai és katonai döntéshozatal főbb mozzanatai az október 28-tól
november 3-ig terjedő időszakban 242
A magyarországi eseményekben bekövetkezett fordulat moszkvai értékelése 242
A szovjet csapatok kivonása Budapestről (október 28-31.) 249
Politikai döntés az újabb támadás megindításáról 251
A magyar politikai vezetés erőfeszítései az újabb támadás megakadályozására 253
A Nemzetőrség megalakításának körülményei, tevékenységének
jellemzői 255
A Nemzetőrség megalakulásának közvetlen előzményei 255
Nemzetőrség mint rendőrségi segéderő szervezése 259
Az első nemzetőralegységek megalakítása az ELTE Bölcsészkarán 269
„Munkásosztagok" szervezése 272
Köztársaság tér, 1956 275
A felkelő-szabadságharcos csoportok lefegyverzésére tett sikertelen kísérletek 280
A fegyverátadás megszervezése 283
Nemzetőrség a forradalmi-szabadságharcos csoportok részvételével 290
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság megalakulása és tevékenysége 293
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság első közgyűlése - Kilián laktanya
október 31 307
A Nemzetőrség létszáma és összetétele Budapesten 310
A felkelő-szabadságharcos csoportok nemzetőregységgé szerveződésének
jellemzői, főbb állomásai 316
Nemzetőr magasabbegység szervezése a Budapesti Műszaki Egyetemen 335
A Nemzetőrség megalakulása vidéken 338
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság tevékenységének legfontosabb állomásai 347
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság és Budapest Katonai Parancsnoksága közös
katonai törzsének megalakulása és tevékenysége 349
A Nemzetőrség Főparancsnokságának megalakítása 356
A hadsereg és a BM alárendeltségű fegyveres erők tevékenységének legfontosabb
jellemzői (október 28-november 3.) 361
A Magyar Néphadsereg október 28-i fordulatot követő tevékenységének fő
jellemzői 361
A hadsereg forradalmi szervezetei, a forradalmi katonai tanácsok
megalakulásának körülményei 362
A Forradalmi Honvédelmi Bizottmány és az alsóbb szintű forradalmi tanácsok
tevékenységének főbb jellemzői 374
Változások a rendőrség, a határőrség és a büntetés-végrehajtási intézetek
célkitűzéseiben és tevékenységében 381
Magyarország teljes megszállásának katonai és politikai előkészítése (október 31-
november4.) 389
Felkészülés a „Vihar", azaz „Forgószél" fedőnevű hadművelet végrehajtására 389
A támadás politikai előkészítése, tárgyalások az ellenkormány megalakításáról 395
Tájékoztatás és egyeztető tárgyalások a szovjet katonai intervenció
megindításáról 400
„Tárgyalások" a szovjet csapatok kivonásáról, a magyar tárgyalóküldöttség
letartóztatása 404
A MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC LEVERÉSE 413
Az általános támadás megindítása, a fegyveres ellenállás leverése 415
Nemzetőr- és honvédalegységek ellenállása Budapesten 419
A Magyar Néphadsereg alakulatainak lefegyverzése, utóvédharcok vidéken 435
Veszteségek és ami utánuk következett 441
A magyar erőszakszervezetek által elszenvedett személyi veszteségek 441
A szovjet csapatok veszteségei 443
Megtorlás és „tisztogatás" az erőszakszervezetekben 444
A Szovjetunió Magyarország ellen végrehajtott agressziójának valós okai 452
IRODALOM 459
RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK 462
VÁZLATOK, TÉRKÉPEK 463
NÉVMUTATÓ 475

Témakörök