1.063.472

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Huszonöt év Magyarország történelméből I-II.

1823-tól 1848-ig

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Genf
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 1.339 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Aranyozott gerincű könyvkötői vászonkötésben. A köteteket Puky Miklósnál Genfben nyomtatták. Első kiadás!

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ugy vagyok meggyőződve, hogy hazánk számos szellemi s erkölcsi szükségei közt, mind a bel- mind a külviszonyokat tekintve, nem utólsó helyet foglal el a legújabb kor történelme.
A fiatalabb... Tovább

Előszó

Ugy vagyok meggyőződve, hogy hazánk számos szellemi s erkölcsi szükségei közt, mind a bel- mind a külviszonyokat tekintve, nem utólsó helyet foglal el a legújabb kor történelme.
A fiatalabb nemzedék, látva s érezve a viszonyokat, melyeknek súlya alatt él, kevesek kivételével, alig tud magának számot adni az események azon lánczolatáról, melyeken keresztűl jutott a haza jelen állapotába. Olvashatja, ismerheti az ősök viselt dolgait, szellemi s erkölcsi állapotait: a küzdelmeket, melyeket azok, a hazát védve, külellenségekkel -, az uralkodó ház érdekeit támogatva, ennek elleneivel -, az ősi alkotmányos szabadságot vagy a nemesi kiváltságokat védelmezve, az ellentörekvő kormányhatalommal vagy az előre haladó kor szellemével, azt majd elsajátítva, majd visszalökve, folytattak; olvashatja s tudhatja, mily állapotban léteztek hajdan az erkölcsi, szellemi s anyagi érdekek, a közügy, alkotmány s igazgatás, nép- és osztályviszonyok, a hazai tudományosság s irodalom, ipar s kereskedelem; melyek voltak az uralkodó eszmék s irányok, szokások és erkölcsök. És jelenleg mind ezeket megváltozva, felforgatva, átalakúlva szemlélvén, ámulattal kérdezi: miként történt e nagy változás mindenekben? Melyek voltak annak tényezői, rugonyai, fokozatai? Milyen a mozgató erők jelleme, hatása, s az általok feltételezett események lánczolata s eredményei, melyeken keresztűl a jelen állapotok képződének? És ha a már elhunyt vagy élemedettebb nemzedék hagyományai s elbeszéléseiből megfejtheti is magának egy s más kérdést: tudománya hézagos; mert sem módja, sem kedve nincs mindenkinek átbuvárlani a forrásokat, melyekből magának teljes világot szerezhetne; kézi könyv pedig, melyből mind ezekről rendszeresen, kielégitőleg okúlhatna, nem létezik. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok
A haladási vágy ébredése a nemzetben. A haladás akadályai3
Haladási kisérletek7
A nemzet igényei a helyreállt békében8
A birodalom újjászervezésének kérdése9
A bécsi kabinet állampolitikája17
A bécsi congressus azt általánosítja18
A szent szövetség azt biztosítja19
A reactionárius politika alkalmazása a birodalomban20
E politika Magyarországban is érvényesíttetik21
Kormányeszközök23
A megyékben tett kényuralmi kisérletek24
A spanyol, portugal, nápolyi és piemonti forradalom30
A forradalmak elnyomatván, a reactio növekedik31
Az anyagi érdekek32
Egyházi ügyek35
Metternich hiú mentségei38
A nemzeti hangulat41
Irodalmunk46
Irodalmi törekvések a mult század végén47
Történelem. A Budapi testvérpár49
Virág Benedek "Magyar Századai". Horvát István50
Horváth István51
Philosophia. Sárvári Pál és Fejér György52
Kulcsár István54
A Marczibányi-Intézet56
Költészet és nyelv. Kisfaludy Sándor57
Virág, Révay, Csokonai, Kis János61
Kazinczy Ferencz. Nyelvújítás62
Berzsenyi Dániel67
Kisfaludy Károly69
Kölcsey Ferencz74
Vörösmarty, Czuczor, Bajza76
Az irodalom hatása a közéletre77
Bars felirata a censura ellen78
A politikai ellenzék gyarapodása82
A reactio 1820 óta növekedik. Önkényes újonczszedési rendelet89
A megyék válaszai96
A hadi adó fölemelése97
A megyék ellenzése102
A biztosok erőszakos fellépte Komáromban, Nyitrában, Zemplénben108
Nógrádban, Zalában109
Bars megye eljárása110
Más megyék ellenzése is erősbödik123
A nádori közbenjárás sükeretlensége125
Megfélemlitési törekvés126
Németh János kir. ügyigazgató128
A barsi ellenzék vezérei Bécsbe hivatnak130
A kormánypolitika módositása131
Az országgyülés kihirdetése133
Az alkotmány helyreállitása. A reformmozgalmak kezdete
Az 1825/7-ki országgyülés
Tájékozás a kormány irányára s a nemzet hangulatára nézve137
Követválasztó s utasító megyei gyülések140
Az udvar magatartása143
A királyi előadások s a trónbeszéd144
Válaszfelirat145
A pártok s azok irányai147
Az ellenzék149
Széchenyi István151
A sérelmek tárgyalása153
Az első sérelmi felirat155
A király válasza158
A KK. és RR. elégületlensége. Az újabb leirat160
A két tábla közti viszony161
Hálafelirat163
A tárgyalások modora164
Az előleges sérelmek és kivánatok165
Az adó kérdése; a jobbágyok állapota; a kis nemesség adózása168
A nemzeti nyelv kérdése174
A magyar akadémia megalapítása176
A magánosak pénzviszonyai179
A rendszeres reformmunkálatok180
Az országgyülés eredményei182
Reviczky Ádám főkanczellár185
A reformmozgalmak kezdete
A közszellem az 1827-ki országgyülés után189
Az országos bizottmány s annak művei192
Széchenyi István194
A "Hitel" röpirat202
A nemzeti kaszinó és a gazdasági egyesület206
A "Hitel" hatása207
Ellenzék Széchenyi tanai ellen209
Dessewffy "Taglalata"210
A "Világ"211
A pártok élesebb elkülönződése213
Wesselényi Miklós215
Az 1830-ki országgyülés
Az országgyülés tárgyai220
Az országos rendek jelesebb egyéniségei s hangulata223
Országgyülési hirlap229
A hitlevél feletti viták230
A nemzeti nyelv ügye231
Az újonczok megszavazása233
A sérelmek s kivánatok ügye241
Az országgyülés vívmányai242
Vallási kérdés244
Az első reformi lépések
A reformok előzményei
Tájékozás251
Rokonszenv a lengyel felkelés iránt252
Bars megye felirata254
Pozsony megye felirata256
A cholera-járvány260
Zavargások az alsó néposztályban261
A nádor és a kanczellár közti meghasonlás262
A rendszeres reformmunkák megvitatása264
A kaszinók hatása a haladásra265
A "Stadium"269
A budapesti hídtársaság273
Az ellenzék politikája274
Az 1832/6-ki országgyülés I. Ferencz halálig
Követválasztások282
A kitűnőbb egyéniségek283
Nagy Pál284
Ragályi Tamás285
Kölcsey Ferencz286
Balogh János289
Beőthy Ödön290
Bezerédy István291
Pázmándy Dénes293
A kormánypárt295
Zsedényi Eduárd. Az országgyülési ifjúság296
Országgyülési újság s kerületi napló299
A válaszfelirati viták302
A magyar nyelv ügye307
Vallási tárgy311
A vallásszabadsági törvényjavaslat313
A Tágen-eset315
A vallásügy a főrendeknél320
Palóczy László324
Lonovics József326
A vallási kérdés Horvátország tekintetében329
A vallásügyi viták vége330
Somsich Pongrácz kir. személynök333
A lengyel ügy335
Deák Ferencz341
Erdély uniója s a részek kérdése346
Az úrbéri munkálat353
A pártviszonyok változása az úrbért illetőleg360
Az úrbéri törvényjavaslat363
A törvényjavaslat a kormánytól visszautasíttatik366
A nov. 10-kei ülés a rendeknél367
Deák Ferencz beszéde376
A kormány működése az utasítok megváltoztatására382
Az úrbéri törvényjavaslat megbukta388
Az úrbéri új törvények402
Az egyházi tized kérdése403
A jobbágytelken lakó nemesség adózása406
Az országgyülési költségek viselése a nemesség által409
Az úrbér tárgyalásának közvetett következményei410
A korteskedés politikai kérdésekben412
A reformpárt viszonyai a gyülés folytában415
A polgári törvényt illető munkálat417
Az ősiség kérdése419
Az ideiglenes hiteltörvény423
Az erdélyi országgyülés424
Wesselényi veszélyei441
I. Ferencz halála444
Reviczky állása Ferencz halála után448
II. KÖTET
A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéviben
Az 1832/6-ki országgyülés második fele
Hódolat az új uralkodónak453
A kormánypolitika455
A királyi czím feletti viták456
Wesselényi bepereltetésének kérdése459
A Balogh János ellen indított bűnvád461
A budapesti lánczhíd463
A magán vállalatokról alkotott törvény467
A sérelmek és kivánatok tárgyalása
A ludovicaeum469
A nemzeti nyelv hiavatalos divata470
Az anyagi érdekekre vonatkozó tárgyalások472
Hiteltörvények
Ipariskolák, polytechnikum ügye473
A köz elkeseredés egyéb okai476
Az országgyülés vége s eredményei479
A kormány kisérletei a szabadelvű nemzeti irány elfojtására s ellensúlyozására
Reviczky kanczellár megbukta483
Pálffy Fidél főkanczellár484
Az országgyülési ifjak elfogatása486
Lovassy László elitéltetése491
A nádor a közvélemény előtt497
Kossuth Lajos elfogatása498
A "Törvényhatósági Tudósítások"499
Wesselényi Miklós pere503
A pesti árviz alatti magaviselete506
Egyéb politikai perek508
A nemzetiségi viszályok szítogatása509
A szláv nemzetiség ébredése
A panszlavismus eszméjének behatása Magyarországba512
Kollár János "Slávy dcérája"
Panszláv mozgalmak a tótok közt516
A nemzetiségi kérdés Horvátországban519
A panszlavismus Horvátországban521
Az illyrismus keletkezése522
A kormány beavatkozása a nemzetiségi viszályokba529
Az illyrisms a papságban is támaszt nyer531
Az illyrpártiak egyesülési törekvései a szerbekkel533
A reformügy haladása időközben535
Egyes örökváltsági esetek536
Egyéb haladási kérdések fejlődése537
Pestmegye küldöttsége a királyhoz540
Egy főrendi ellenzék szükségességének érzete541
A fontolva haladó párt alakulása543
Dessewffy Aurél545
Követválasztási mozgalmak547
Változások a fő kormányhivatalokban549
Szerencsy István550
Majláth György
Gróf Majláth Antal551
A vegyes házasságok kérdése
Kibékülés az 1839/40-ki országgyülésen
Az ellenzéki párt a rendek táblájánál556
Deák Ferencz
Nagy Pál557
Szentkirályi Móricz558
Pulszky Ferencz559
Conservativpárti szónokok560
A felső ház561
A conservativpárt a főrendeknél
Báró Jósika Samu562
Gróf Apponyi György563
Báró Vay Miklós
Gróf Majláth János
Báró Mednyánszky Alajos565
Az ellenzéki párt a főrendeknél566
Gróf Batthyáni Lajos567
A főrendi ellenzék szervezése572
Báró Eötvös József578
Gróf Teleki László
Pártviszonyok579
A királyi előadások580
A Ráday-ügy; pesti sérelem581
A főrendek válasza582
A julius 28-ki kir. leirat583
A pesti sérelem megszűntetése585
Országgyülési hírlap586
A kerületi napló ügye588
A főrendi napló
A szólásszabadság kérdése589
Az amnestia által eszközlött kiengesztelődés603
Örökváltság s egyéb urbéri javítások606
Váltótörvények608
A zsidók emancipátiójának ügye609
Újonczok609
A vallás és vegyes házasságok kérdése
A városok törvényhozási részvétének kérdése618
A nemzeti nyelv ügye622
A népnevelés ügye625
A büntető törvénykönyv ügye626
Az országgyülés befejezése628
Újonczállítás
Váltótörvényszékek felállítása629
II. kötet
Reform s nemzetiségi harczok 1840-1843 között
A mozgalom új tényezői
A megyei gyülések jelentősége3
A megyei közgyülések árnyoldalai, rendetlenségei10
Az irodalom s a közélet viszonyos hatása. A nemzeti nyelv13
A szépirodalom19
Vörösmarty Mihály20
Petőfi Sándor21
Jósika Miklós22
Eötvös József, Kemény Zsigmond23
A Kisfaludy Társaság24
Philosophia25
Köteles Sámuel27
Hetényi János29
Szontagh Gusztáv41
Az irodalom egyéb ágai43
Történelem45
Nyelv- s irodalomtörténet48
Toldy Ferencz50
Az időszaki sajtó51
A Pesti Hirlap szerkesztését Kossuth veszi át53
Kossuth elvei a Hirlapban55
Széchenyi fellépte a Pesti Hírlap ellen59
A Kelet Népe hatása64
A kormány magatartása a viták tekintetében67
Dessewffy Aurél fellépte a sajtó terén. A Világ hirlap68
A Világ rendszeres harczai74
A vegyes házasságok kérdése82
A papság tekintélyének csökkenése86
A nemzetiségek harcza
Panszlavismus91
A pesti protestáns főiskola93
A panszláv papok ellentörekvései95
A panszláv lelkészek folyamodványa a királyhoz98
Az illyrismus zavargásai104
Az illyrismus czéljai107
Az illyrek eszközei s módjai a kitűzött czélra108
A vármegyék ellenhatása118
A kormány közbelépte119
Széchenyi akadémiai beszéde122
A beszéd által támasztott viták125
Wesselnyi Szózata126
A kor főbb reformkérdései
A szatmári tizenkét pont132
A városok kérdése133
A nemesek adózásának kérdése140
Sztáray Albert gr. szózata142
Kossuth izgatása143
Dessewffy Emil Alföldi levelei145
Az adó kérdése a megyékben146
A képviseleti rendszer mellett történt első lépések152
Széchenyi Két garasos adója154
Az anyagi érdekekre vonatkozó socialis mozgalmak155
A német vámszövetséghez csatlakozás kérdése156
Az iparegyesület160
A földmívelés lendülete162
Erdélyi állapotok. Az 1837-ki országgyülés168
Gr. Bethlen János169
Az 1841-ki országgyűlés171
Kemény Dénes báró173
Az 1843/4-ki országgyülés. A remények meghiúsulása
Az országgyülés kihirdetése. Követválasztások178
Választási zavargások182
A horvátországi követválasztás183
A pártok állása185
Klauzál Gábor186
A királyi előadások190
Országgyülési szabad hirlap. Válaszfelirat192
A nemzeti nyelv és Horvátország195
Vallási vitatkozások197
Vurda kanonok véleménye198
Az új vallás-törvények204
A magyar nyelv s a horvát viszonyok ügye205
A nyelv-törvény212
A túrmezei sérelem216
A megyei kihágások feletti viták221
Az országgyülés egyéb tárgyalásai223
A büntető törvénykönyv és börtönrendszer224
A hitelintézeti törvényjavaslat226
A városok rendezésének és szavazatának kérdése227
Ősiség s örökváltság237
Közmunkák239
Közös adózás240
A partium ügye244
Unio Erdélylyel245
Anyagi érdekek246
Fiumei vasut247
A vámviszonyok rendezése249
A kormány válasza254
A rendek határozata; bizalmatlansági szavazat254
Az országgyülés eredményei256
Reformtörekvések a kormány részéről
A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
Új irányok s a pártok állása
A kormány és a nemzet ellenkező iránya265
A nemzeti irány267
A védegylet megalakulása269
A kormány új iránya273
Apponyi György és Jósika Samu kanczellárokká neveztetése286
A pártok állása. A Pesti Hirlap287
A központositási iskola290
A hirlapok szinezete301
Apponyi kormányának kezdete. Az administratori rendszer
A kormány fő törekvése304
Apponyi elvei307
A kormány a védegylet irányában308
Az administratori rendszer314
Az administratorok eljárása315
A honti esemény316
Deák beszéde az administratori kérdésben320
A bihari tisztújitás327
A horvát tartományi gyülés rendezése s egyéb kormányszabályok
A Zágráb megyei nemesi összeirás335
A tartományi gyülés jelleme336
A gyülés megnyitása337
A kir. leirat a szavazatjog iránt338
A megyék lépései az új kormányrendszer ellen342
A kormányrendszer hibáinak oka346
A kormány némi hasznos intézkedései348
A közlekedési bizottmány. Ipariskola alapitása349
A népiskolák rendezése350
Az óhitűek iránti kormányrendelet352
Nemzeti törekvések a reform eddigi irányának keresztülvitelében
Az ellenzék szorosabb egyesülése s törekvései355
A felelős kormány elvének terjedése360
A közös adózás körüli tények362
Örökváltsági esetek363
A védegyleti eszmék körüli mozgalom364
Dohány-egyedáruság368
A védegylettel rokon eszmék370
A védegylet hatása anyagi tekintetben372
A gyáralapító társaság374
Iparegyesület375
Mezőgazdászat376
Tiszaszabályozás377
Vámviszonyok380
Pártvélemények a közbenső vámok felett385
A magyar kereskedelmi társaság389
Vasutak394
Erdélyi állapotok s országgyülések
Erdély hátramaradásának főbb okai399
A földnép állapota403
Az 1846-ki országgyülés fő tárgyai404
Az urbér tárgyalása407
Kemény Dénes inditványa az örökváltság iránt410
Tanácskozás az urbér felett411
A nemzeti átalakulást közvetlen megelőzött időszak eseményei
Pártharcok s állapotok az 1847-ki országgyülés előtt
József föherceg nádor halála419
István főherczeg kir. helytartóvá neveztetése424
A főherczeg körutazása426
A két nagy párt közti harcz folytatása427
A kormány törekvése az administratori rendszer keresztülvitelében428
Az administratorok törvényszéki elnöklete429
A conservativ párt törekvései; gyülekezetei, programmja431
Akart-e a kormány alkotmányos úton haladni?447
Különbség a két párt irányelvei közt452
Az ellenzéki irányelvek457
Az ellenzék összejövetelei461
Széchenyi István ezen kori müködése468
A Politikai Programmtöredékek469
Az Ellenzéki nyilatkozat477
Az 1847-ki országgyülés első fele
Az országgyülés kihirdetése. Követválasztások487
Kossuth követté választatása488
Széchenyi bukta Sopronyban; megválasztatása Mosonyban490
Az utasitások általánossága492
Pest megye utasitása498
A borsodi utasitás498
A horvát tartományi gyülés499
Az időjelek504
Változások a fő hivatalokban. Zarka J. kir. személynök505
Az ellenzék vezére507
A förendi ellenzék510
Az oszággyülés megnyitása512
Nádorválasztás513
A kir. elöadások514
Az adresse-viták; Somsich P. inditványa515
Kossuth L. inditványa517
Széchenyi inditványa526
Az alsó ház felirati javaslata527
A válaszfelirati viták a főrendeknél529
Batthyáni Lajos beszéde531
A válaszfelirat letétele534
A közös teherviselés; örökváltság535
Az ősiség eltörlése641
A horvátországi sérelem542
A partium kérdése546
Az administratori rendszer miatti sérelem548
Kir. leirat az administratori sérelem iránt554
Az átalakulás forradalomszerű betetőzése
A párisi forradalom hirére támadt új reformirány
1848-ki márczius567
A párisi forradalom hirének hatása. A bankjegy-válság568
Balogh Kornél inditványa a pénzügy tárgyában569
A reformpárti közvélemény hangulata570
Kossuth szándokai s inditványai571
A parlamenti kormány szönyegre hozatala575
Kossuth inditványa a felelős miniszteri kormányzat iránt577
Az indítvány az alsó táblánál elfogadtatik586
A főrendi táblán egy ideig megakad588
Némely fenforgó kérdések gyors bevégzése590
A bécsi forradalom kitörése501
A pozsonyi események596
A felirat a förendek által elfogadtatik599
Márczius 16-ka608
A pesti küldöttség610
A köz- és magánjogi reformok befejezése
Az országgyülésnek, mint alkotmányozónak müködése613
Közös teherviselés. Urbér és tized megszüntetése614
Unio Erdélylyel. A városi ügy615
Nemzetörségi és sajtó-törvényjavaslatok618
A népképviseleti törvényjavaslat621
A felelős miniszteri kormányzatróli törvényjavaslat623
A megyerendszer összhangzásba tétele a miniszteri kormányzattal627
A felelös miniszterium alakitása irnti viszonyok631
Batthyáni irányelvei
Kossuth irányelvei632
A miniszterium szerkezete635
Az udvari viszonyok a miniszteri kormányzat megerösitése iránt638
A pénz- és hadügyi miniszterium iránti nehézségek639
A király válasza a miniszteriumot illető törvényre648
Az alsó tábla határozata a kir. leiratra654
A pesti mozgalom
Újabb kir. leirat a miniszteriumra nézve656
Az alsó ház nyilatkozatai a leirat iránt658
A vidéki hangulat. A horvátországi viszonyok az átalakulás idejében. Az országgyülés vége
A főváros hangulatának megváltozása664
Az ország vidéki hangulata666
A nép alsó osztályainak magaviselete668
A zsidók általános üldöztetése669
A szerb és oláh lakosság közti mozgalom672
Horvátország hangulata a márcziusi mozgalmak elött676
A márcziusi események hatása Horvátországban677
A zágrábi nemzeti gyülés678
Az országgyülés határozata az illyr törekvések ellen680
A pesti bizottmány felszólitása s küldöttsége a horvátokhoz682
Az illyr törekvések jogalapja683
Az illyr törekvések forrása684
A reactionak az illyr törekvésekre alapitott terve687
B. Kulmer küldetése Zágrábba689
B. Jellasich József690
A zágrábi küldöttség fogadtatása Bécsben693
A zágrábi mozgalmak hatása a szerbekre; az újvidéki küldöttség700
Kossuth válasza a küldöttség kérelmeire701
Az oláhok felszólalása a szerbek ellen703
Az országgyülés vége704
A reformok szentesitése706

Horváth Mihály

Horváth Mihály műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Horváth Mihály könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem