Közszolgáltatások szervezése és irányítása

Szerző

Horváth M. Tamás

Kökényesi József

Pitti Zoltán

Lektor

Szigeti Ernő

Budapest

'Horváth M. Tamás: Közszolgáltatások szervezése és irányítása ' összes példány

Kiadó:	Magyar Közigazgatási Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	113 oldal
Sorozatcím:	Közigazgatási szakvizsga
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az államigazgatás hagyományos értelemben vett logikája a reguláció és a jogalkalmazás kettősségére épül. Eszerint a szabályozás talaján hivatalos szervek hatósági cselekményeket végeznek, és más tevékenységeket látnak el. Valójában ez a klasszikus szerepkör mindig is csak kisebb részét tette ki a közigazgatás tényleges működésének. A szűk értelemben vett hivatali munka mellett az iskolák fenntartása, a közoktatás szervezése, a közegészségügy biztosítása, a közüzemi szolgáltatások rendelkezésre bocsátásának felügyelete, a közúthálózat létesítése és fenntartása, számos hasonló mellett, legalább annyira hagyományos feladatot jelent. Az igazgatás ethoszát e túlsúly ellenére sokáig mégis a regulációs-közhatalmi szerep határozta meg. Európában a nyolcvanas évek elejétől hódított teret az új irányzat, amelyik a közigazgatásnak már inkább a közszolgálati és közszolgáltatási szerepét helyezte előtérbe. Ebben az értelmezésben az emberek elsősorban fogyasztók, vásárlók a közszférában - és kevésbé ügyfelek. A szervezet eszményévé egyre inkább a menedzser lett, aki hivatalnok elődje helyébe lépett. Az ő szemléletét magunkévá téve, a közigazgatás tevékenységének nagyobbik felét kitevő szolgáltató tevékenységek és feladatok sajátosságaival a társadalmilag közösen ellátandó feladatok fogyasztói megközelítését alkalmazva nézünk szembe.
A közszolgáltatások fogalmának van egy tágabb és egy szűkebb értelme. Tágabb értelemben minden közérdekű szolgáltatást ebbe a körbe vonhatunk. Szűkebb értelemben viszont csak azokat, amelyek esetében a közösségi cél legalább részben közösen is kerül megszervezésre, azaz ahhoz államháztartási eszközöket is igénybe vesznek. A kettő közötti különbséget a távközlés vagy a posta liberalizált piacon való működésével mutathatjuk be, ahol is a közérdekűség követelménye a szolgáltatás általánossága iránti követelményben fejeződik ki. Ezért a fajlagosan drágább igénylők kielégítését sem lehet gazdaságtalanságra hivatkozással elutasítani. Ugyanakkor államháztartási hozzájárulásban a szolgáltatás nem részesül. Az Európai Unió jogrendszerében elsősorban a „közérdekű" (tágabb) értelmezéshez kapcsolódnak különböző jogintézmények és rendelkezések, amennyiben az állami támogatások szerepét igyekeznek kizárni, illetve a minimálisra szorítani - a versenyfeltételek e területre is történő kiterjesztése érdekében. Ezzel együtt, a közszolgáltatások körében többről van szó, mint az uniós követelmények teljesítéséről. Az elvárások ugyanis beágyazódnak a modem közigazgatás közfeladat-ellátásának rendszerébe, amit szubszidiárius jellegénél fogva az Unió közös joga, a dolog természeténél fogva, csak részlegesen fejezhet ki, noha annak természetével a szabályozás indirekten nagyon is számol.
A közszolgáltatások szervezésének kérdéseit a közigazgatás társadalompolitikai összefüggéseinek helyes értelmezése érdekében kell ismerni. A köztisztviselői tevékenység menedzserszemléletű felfogása a hivatali munkát mindig a külső környezetre vonatkoztatott célok és eredmények oldaláról szemléli. Bármely ágazatban is tevékenykedve, bizonyos átlátással minden kvalifikált közigazgatási szakembernek rendelkeznie szükséges, ami a kormányzati szakpolitikák érvényesítési eszközrendszerének fejlődését azok főbb alkalmazási területein jellemzi. Jegyzetünk ennek érdekében tekinti át a közfeladatok megszervezésének modelljeit (1), a közszolgáltatások megszervezésének aktuális rendszerét (2), a fontosabb közigazgatási funkciókat a közszolgáltatások megszervezésében (3), a közszolgáltatások gazdasági szabályozásának fő kérdéseit (4), valamint az Európai Unió kapcsolódó intézményeit (5). Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
1. MENEDZSELÉSI MODELLEK A KÖZFELADATOK ELLÁTÁSÁRA 7
1.1. Kiszervezés 9
1.1.1. Versenyeztetés 9
1.1.2. Ellenszolgáltatás 10
1.1.3. Jogok átadása 10
1.1.4. Szervezeti következmények 10
1.2. Köz-magán fejlesztési megállapodások és szervezetek 11
1.3. Társulások 11
1.4. Feladatellátási megállapodások 12
1.5. önkéntesség és önsegítés 13
1.6. Finanszírozás-politikai eszközök 14
1.7. Támogatás-leépítés, kiadáscsökkentés 15
2. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE 17
1. Humán szolgáltatások szervezése 18
2.1.1. Közoktatás 18
2.1.1.1. Intézményrendszer 18
2.1.1.2. Tevékenységigazgatás 19
2.1.2. Kulturális közszolgáltatások 23
2.1.3. Egészségügyi ellátás 25
2.1.4. Szociális ellátás 28
2.2. Műszaki infrastrukturális szolgáltatások szervezése 31
2.2.1. A műszaki infrastrukturális szolgáltatások Jobb jellemzői 32
2.2.2. Az egyes műszaki infrastrukturális közszolgáltatások 37
2.2.2.1. Közüzemi szolgáltatások 37
2.2.2.2. A kommunális szolgáltatások 43
3. KÖZIGAZGATÁSI FUNKCIÓK A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERÉBEN 51
3.1. A közszolgáltatások szervezetei 54
3.1.1. Közüzemi társasági és vállalkozási működési formák 54
3.1.1.1. A közüzem általános jellemzői 54
3.1.1.2. A gazdasági társasági forma 56
3.1.1.3. A koncessziós társaság 57
3.1.2. A humán közszolgáltatások szervezetei 59
3.1.2.1. Az egészségügy és a szociális ellátás intézményei 60
3.1.2.2. A közoktatás és közművelődés szervezetei 62
3.1.3. A közhasznú társaság 63
3.2. Pontosabb közös szabályozási intézmények 64
3.2.1. Közbeszerzési rendszer 64
3.2.2. A „kiszerződési" rendszer alapjai 68
3.2.3. A természetes monopóliumi funkciók szabályozása (szabályozó hatóságok) 70
3.2.4. Kapacitás-szabályozás 76
4. A KÖZSZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁSA ÉS PÉNZÜGYI FINANSZÍROZÁSA 79
4.1. A közszolgáltatási feladatok tervezése 80
4.1.1. A humán jellegű közszolgáltatási feladatok ellátása 82
4.1.2. A gazdasági jellegű közszolgáltatások ellátása 83
4.2. A közszolgáltatási feladat-ellátás szabályozása, illetve ellátás-fejlesztés finanszírozása 83
4.2.1. Az intézményfinanszírozás 84
4.2.2. A feladatfinanszírozás 84
4.2.3. A költségfinanszírozás 85
4.2.4. Fejlesztési ráfordítások finanszírozása 85
4.3. A normatív finanszírozás 87
4.4. Egyéb költségvetési eszközök alkalmazása 87
4.4.1. A támogatáspolitika 88
4.4.2. Adókedvezmények biztosítása 88
4.4.3. Vagyongyarapítás iránti igény - tőkefelhalmozási technikák 89
4.5. A közszolgáltató tevékenységek szabályozása 90
4.5.1. A jogi monopóliumok közszolgáltató tevékenységének sajátosságai 90
4.5.2. A természetes monopóliumok közszolgáltató tevékenységének sajátosságai 91
4.5.3. Az egyszerű monopóliumok közszolgáltató tevékenységének sajátosságai 91
4.5.4. A normál piaci szereplők közszolgáltató tevékenységének sajátosságai 92
4.6. Költséggazdálkodás - árképzés 92
4.6.1. Költséggazdálkodási szempontok és költségtípusok 94
4.6.2. A termelés határköltsége és az átlagköltség 95
4.6.3. Szükséges költség egyedisége és differenciáltsága 98
4.7. Monopolista árak és szabályozási technikák 100
5. AZ EURÓPAI UNIÓ SZABÁLYOZÁSI KERETEI ÉS INTÉZMÉNYEI 103
5.1. Szabad hozzáférés a hálózatokhoz 104
5.2. Egyetemesség követelménye 105
5.3. állami szabályozó funkciók 105
5.4. Funkciók szétválasztása 105
5.5. A keresztfinanszírozás tilalma 106
5.6. A lefölözés tilalma 106
Ajánlott irodalom és jogszabályok 107
Függelék 110
Melléklet 113

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem