1.062.617

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kínai tájképfestészet - európai szemmel

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Fotózta
Budapest
Kiadó: Cser Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 70 oldal
Sorozatcím: Kisműterem
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN: 978-963-278-115-0
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér reprodukciókkal gazdagon illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kínai tájképfestészetben a hegyek és a vizek a fontosak, nem a jelenlévő ember vagy az ember alkotta tárgy jellemző rá a monokróm színvilág, és az, hogy az ábrázolt táj csupán a fantázia... Tovább

Előszó

A kínai tájképfestészetben a hegyek és a vizek a fontosak, nem a jelenlévő ember vagy az ember alkotta tárgy jellemző rá a monokróm színvilág, és az, hogy az ábrázolt táj csupán a fantázia szüleménye, nem valóságos. Kínában a hegyek és a vizek mindig is köztiszteletben álltak, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy az ott élő öntözéses gazdálkodást folytató embereknek a mindennapi kenyere a völgyektől és a benne hömpölygő folyóktól függött. A tájkép kínai neve shanshui, vagyis hegy-víz. Hegy és víz nélkül szinte elképzelhetetlen a kínai tájkép. A hegyek az örökkévalóság, a világmindenség megtestesítői. A hegy nyugalma, időtlensége szemben áll a víz örök mozgásával, az elmúlással. A képeken formailag ez a függőleges és vízszintes ellentét adja a táj harmóniáját, dinamikáját. A sajátos kínai tájfestészet kialakulása szempontjából döntő jelentőségű volt a kínaiak viszonya a természethez.
A természetben való elmélyülés hozzásegítette az embert, hogy rátaláljon önmagára és saját belső világára. Erre a képzőművészetben a tájkép volt a legalkalmasabb, amely az idők folyamán a kínai festészet meghatározó műfaja lett. A VII-X. századokban például alig született olyan tájkép, amelyen ne találnánk messzeségbe vesző hegyvonulatokat. Az előtérben általában fenyőfát és néhány apró emberi alakot látunk. A kínai piktúra napjainkig megőrizte a mozaikszerű képalkotás módszerét. A kínai festőket az egyes részletek, formák nem foglalkoztatták oly mértékben, mint az a cél, hogy a tájképen keresztül a világhoz való viszonyukat kifejezzék. A táj-, fa-, virág- és madárábrázolásokban emberi értékekről, tulajdonságokról beszélnek. Például a fenyő jellemzői emberi jellemvonásokat - szívósság, hosszú élet stb. - fejeznek ki. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
A kínai festészet elmélete 7
Tanítás a tájképről 7
A festmény jelentése 20
A festés titkai 22
Történelmi áttekintés és érdekességek 28
A kínai civilizáció kialakulása, fejlődése 28
Hagyományőrzés, tanulás 30
A tájképfestészet Kínában 31
A festő státusza Kínában 32
A festés helyszíne 33
A festmény befogadása és elhelyezése 35
A kalligráfia és a festészet 37
A kínai festészet hatása 38
Eszközök és festőszerszámok 39
A kép formája, mérete, képfelirat és pecsét 41
Lépésről lépésre 42
A tájképfestés módszere 42
A kép felépítése 43
Évezredek csendje 47
Képelemzések 59
Kislexikon 68
Irodalomjegyzék és a képek forrása 70

Horváth Iván

Horváth Iván műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Horváth Iván könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem