Vélemények mérlegen

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Horváth György: Vélemények mérlegen ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	279 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-18-7529-6

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A közvélemény közügy. Nem csupán kutatóinak az érdeklődésére tarthat számot.
Mi magunk is gyakran találkozunk közvélemény-kutatással. Olykor a vizsgálatba bevont alanyként, például amikor gyermekünk iskolája egy kérdőív segítségével tudakolódik a tanárok népszerűsége és hatékonysága felől. Máskor - többnyire mint érdeklődő újságolvasók - a többé-kevésbé megbízható kutatási eredményekről kapunk tájékoztatást. Ám mind több tudomány is felhasználja a századunk folyamán egyre tökéletesedő, matematikai oldalról szakadatlanul finomított eljárásokat. így például a politológia. Mint George Gallup, a vonatkozó módszerek egyik legtekintélyesebb alkalmazója és fejlesztője mondta: a közvélemény-kutatás "a demokrácia pulzusszámlálása". A szociológia, a közgazdaságtudomány, a pedagógia, a pszichológia rendszeresen végez véleményvizsgálatokat. Olyan távol eső, ám egyaránt érdekfeszítő kérdések jellegzetes megítélését ismerhetjük meg belőlük, mint például a házasság előtti szex és a nagyhatalmak... Tovább

Tartalom

Bevezetés 5
1. A választási paradigma 7
1.1. A közvélemény fogalma és kutatása 7
1.1.1. Mi a közvélemény? 7
1.1.2. Közvélemény és választójog 9
1.1.3. A közvélemény-kutatás kezdetei 14
1.2. A modern közvélemény-kutatás 15
1.2.1. A Literary Digest tündöklése és bukása 15
1.2.2. A „tudományos" közvélemény-kutatók 17
1.2.3. Piackutatás és közvélemény-kutatás 21
1.2.4. A közvélemény-kutatás elterjedése 24
1.3. Választások tanulságai 28
1.3.1. Az 1936. évi amerikai elnökválasztás tanulságai 28
1.3.2. A kvótamódszer 30
1.3.3. A „reprezentatív" mintától a „valószínűségi" mintavételig 32
1.3.4. A közvélemény-kutatás pontossága 36
2. A közvélemény-kutatás módszerei 42
2.1. A mintavétel 42
2.1.1. A közvélemény-kutatás minőségi tanúsítványa 42
2.1.2. Alapsokaság és minta 44
2.1.3. A mintavételi módok 44
2.1.4. A nem valószínűségi mintavétel 50
2.1.5. A mintabeli eloszlás és a mintabeli hiba 52
2.1.6. Megbízhatósági sáv, tűréshatár 53
2.1.7. Megbízhatósági sávok a gyakorlatban 55
2.1.8. Egy mintavételi modell 63
2.1.9. Rétegzett mintavétel és utólagos rétegzés 70
2.1.10. Eredmények összevetése 74
2.1.11. Trendek és panelek 77
2.1.12. A hibahatárok értelmezése 82
2.2. A kérdőív és a kérdezés 84
2.2.1. A kérdőív 84
2.2.2. A kérdezés 87
2.2.3. A hallgatag kisebbség 90
2.2.4. Különleges kérdezési formák 95
2.3. A kérdezés művészete 102
2.3.1. A kérdéstípusok 102
2.3.2. A dohányos imája avagy kérdezni tudni kell 115
3. Tematikus közvélemény-kutatás 129
3.1. Tarkabarka közvélemény-kutatás 129
3.1.1. Szerelem, család, szex 130
3.1.2. Világnézeti problémák 133
3.1.3. Bűn és bűnhődés 135
3.1.4. Állampolgári közérzet 137
3.1.5. Oktatásügy és közvélemény 139
3.2. A történelem a közvélemény-kutatás tükrében 142
3.2.1. A közvélemény-kutatás a második világháborúról 143
3.2.2. Közvélemény a háború után 147
3.2.3. A közvélemény a hidegháború éveiben 152
3.2.4. Ezerkilencszázötvenhat a közvélemény-kutatásban 154
3.2.5. A hidegháború vége, a rendszerváltás a nemzetközi közvéleményben 158
3.2.6. Rendszerváltás után 161
3.3. Politikai témák a közvélemény-kutatásban 164
3.3.1. Politikusok „népszerűsége" 164
3.3.2. Demokrácia és közvélemény-kutatás 178
3.4. A közvélemény-kutatás etikája 186
4. Attitűdvizsgálatok 191
4.1. Vélemény és attitűd 191
4.1.1. Az attitűd fogalma 192
4.2. Mérés „pszichológiai skálán 194
4.2.1. Mérés és a skálatípus 194
4.2.2. A sörétesdoboz-modell 197
4.2.3. Az összehasonlító értékelés törvénye 200
4.2.4. Értékek skálázása a páros összehasonlítás módszerével 203
4.3. Attitűdskálák szerkesztése 207
4.3.1. Attitűdkijelentések 207
4.3.2. Skálaszerkesztési eljárások 210
4.3.3. A páros összehasonlítás módszere 212
4.3.4. Az egyenlőnek tűnő intervallumok módszere 214
4.3.5. Az összegzett értékelések módszere 220
4.3.6. „Perfekt" skálák 221
4.3.7. A probabilisztikus skálák 223
4.4. Nevezetes attitűdvizsgálatok 231
5. A változó közvélemény 245
5.1. A közvélemény dinamikája 245
5.2. A közvélemény-kutatók utópiái 255
Függelék 257
Irodalomjegyzék 262-279