A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Angol jogelmélet

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félbőr
Oldalszám: 657 oldal
Sorozatcím: A M. Tud. Akadémia Jogtudományi Bizottságának kiadványsorozata
Kötetszám: 13
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Bordázott gerincű félbőr könyvkötői kötésben. Nyomatta a Sylvester Rt., Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az angol jogi kultúra és a Common Law szelleme. E soroknak nem az a célja, ami pl. Holmes/ Polloek2 vagy Pound3 könyveinek, hogy lehetőleg teljesen megvilágított képet rajzoljanak az angol jogi... Tovább

Előszó

Az angol jogi kultúra és a Common Law szelleme. E soroknak nem az a célja, ami pl. Holmes/ Polloek2 vagy Pound3 könyveinek, hogy lehetőleg teljesen megvilágított képet rajzoljanak az angol jogi kultúráról. Ez nem lehet öncél, csupán eszköz annak a kutatásnak a szempontjából, amely figyelmét az angol jogelméletre összpontosítja. A feladat csupán az lehet: néhány olyan vonását kidomborítani az angol jogi kultúrának, amely hatott, vagy legalábbis valószínűleg hathatott az elmélet különleges! fejlődésmenetéire. Persze nem mindig könnyű megvonni azokat a szellemtörténeti és -kritikai összekötő vonalakat, amelyek a jogfejlődés egy-egy sajátságát akár az ortodox, akár a revoltáló elmélet egy-egy ugyancsak különleges változatával okozati kapcsolatban mutatják.
A kép, amelyet ilyenformán nyerhetünk, néhány élesen jellegzetes és sok sejtelemszerűen elmosódó vonásból tevődik össze, amely utóbbiaknak úgy, mint az egész képnek is, nem is annyira az egyes részletekben, mint inkább azok összhatásában van a bizonyító, meggyőző és ábrázoló ereje. A következőkben röviden megvilágítok néhány olyan vonást, amelynek az elméletre való hatását kétségteleninek gondolom, a nélkül, hogy valamennyi ily vonásnak, avagy minden egyes részlethatásnak kimerítő felsorolását feladatomnak tekinteném, mert lényegesnek csak e hatásrendszer főerezetének, nem pedig valamennyi haj szálerecskéjének bemutatását tartom. Vissza

Tartalom

I. Az angol jogi kultúra és a Common Law szelleme 1
Processzuális jogszemlélet 2
Az esetjogi felépítés 4
A törvényhozás és a közigazgatás szervezetének a bíróság mintájára való kialakítása 7
A jogágak különbségének rugalmassága 8
A folytonosság 9
A jogászi hivatás tradíciói 11
A jury és a laikus jogászat 12
A jog szupremáciája 17
II. A skolasztikusok 19
1. Salisbury 19
2. Ockham 22
III. A klasszikus jogászok
6. Morus
Morus és az angol utópia 38
V. Buchanan és a monarchomachia 83
7. Buchanan 83
VI. Az imperatív elmélet 123
8. I. Jakab 123
9. Bacon 124
VII. Hobbes 138
10. Hobbes 138
a) Az ember 139
b) A bölcselet 145
c) A jogelmélet - 149
1. A természetes állapot 150
2. A természetjog - 159
3. A jog keletkezése - 166
4. A szuverén jogai és kötelességei - 172
5. A jogközösség megszűnése 174
6. A jog fogalmi elemzése - 176
VIII. Az Oceanától a Kommentárokig 187
11. Milton 187
12. Harrington 188
13. Winstanley 189
14. Fiimer 189
15. Sidney 192
16. Locke 192
17. Hume 213
18. Blackstone 235
19. Bürke 242
20. Priestley 244
21. Price 245
IX. Az utilitarizmus jogelmélete 247
A) Az utilitarizmus története 249
22. Bentham Jeremiás 249
23. Mill Jakab 254
24. Mill János Stuart - 255
25. Austin János 256
26. Godwin Vilmos 257
27. Spencer Herbert 257
B) A jog változása 259
28. A klasszikus közgazdaságtan társadalomszemlélete. Smith. Malthus. Ricardo. 260
29. Az asszociációs lélektan. Hartley. Tucker. Gay. Mill Jakab 263
30. A változás elmélete és a társadalmi tudomány elmélete Mill János logikájában 267
31. A fejlődés elmélete. 274
32. A jog keletkezését és működését az öröm és fájdalom mechanizmusa magyarázza. 287
33. A jog és az emberi gyarlóság egymást tartják fenn. A kormányzat euthanasiája. Godwin 302
34. A jog a szuveréntől ered, a szuverénitás eredete pedig hasznosságának belátásában s az engedelmesség megszokásában keresendő. Austin 311
C) A jog helyessége 345
35. A Bentham előtti utilitarista etika áttekintése. Cumberland. Shaftesbury. Hutcheson. Berkeley. Gay. Brown. Hume. Hartley. Tucker. Paley 350
36. Magánvétkek: köz jótétemények. Mandeville 355
37. A legnagyobb szám legnagyobb boldogsága. A helyes jogpolitika a magánérdek és közérdek összehangolása a fájdalommegtakarító fájdalomokozás módszereivel. 366
38. Szabadság. Igazságosság. Képviseleti kormányzat. 380
39. Utilitarizmus evolucionista mezben. Az egyenlő szabadság abszolút etikája. A fejlődés empirikus boldogságetikája. Az állam elcsökevényesedése. 395
40. Hasznossági kalkulus. Általános szabályok. Erkölcsi érzelmek. A jog a rosszát rosszal orvosolja. A jog fő célja a biztonság. 400
D) A jog fogalma 417
41. Bentham 417
Jog és engedelmesség 417
A jog mint valóságos és mint képzeletbeli létező 418
Kötelezettség 419
Büntetés és parancs 419
Büntetés és jutalom 420
Jogosítvány és kötelezettség 420
A jogpolitikai kalkulus 421
Hatalom - 422
Alkotmány 423
Nemzetközi jog 424
Megítélés 425
A törvény. Isteni és emberi törvények. Politikai és nem politikai fölérendeltek törvényei. Pozitivitás. Sajátképpeni, nemsajátképpeni és képletes értelemben vett törvények. Pozitív erkölcs 425
A törvény lényeges jegyei 427
A parancs 428
A kötelezettség 428
A szankció 430
Általános és különös parancsok 430
Fölérendeltség 430
Deklaratív törvények. Hatálytalanító törvények. Leges imperfectae. Csak jogosító törvény 430
Szokásjog 432
Pozitív erkölcs és képletes értelemben vett törvény 432
Analógia és metafora. A sajátképpenivel szorosan analóg nemsajátképpeni törvény 432 -
A pozitivitás pontos értelme 432
A pozitív erkölcs és a pozitív jog tudománya 433
Törvényhozástan és erkölcstan 433
A pozitív erkölcshöz tartozó sajátképpeni törvények három osztálya 433
Tételes jog és tételes erkölcs keveréke 434
Autonóm törvény 434
A pozitív erkölcshöz tartozó nemsajátképpeni törvények. Az általános vélemény alkotta szabályok - 435
Mi a nemsajátképpeni törvény értelme? 435
A sajátképpeni és a nemsajátképpeni törvény analógiájának elemei 435
Határozott és határozatlan testület 436
Miért csak határozott testület képes testületi magatartásra? 436
Miért nem parancs a határozott fél véleménye vagy érzelme által felállított szabály? 436
Sajátképpeni és nemsajátképpeni szankció és kötelesség szoros analógiája 437
Képletes értelemben vett törvény. Szankció és kötelesség hiánya. Egyöntetűség.
Az egyöntetűség: megszemélyesítése 437
Norma, minta, példa. Törvény és szabály különbsége 438
A szuverénitáselmélet és a tételes jog definíciója 439
A szuverénitás és a független politikai társadalom pontos fogalma 439
Elhatároló esetek 440
Futólagos engedelmesség 440
Nem közös fölérendeltnek engedelmeskedés 440
A természetes társadalom. Független politikai társadalmak együttvéve nem képeznek természetes társadalmat 441
Alárendelt, de nem politikai társadalom 441
Mily arány a társadalom zöme és mily gyakori a szokásos engedelmesség? Hol székel a szuverénitás?
A nehézség magyarázata 441
Parányi független társadalom nem lehet politikai.
Különben nem találnánk természetes társadalmat 442
Minden politikai társadalom vagy független, vagy tagja független politikai társadalomnak 442
Önerejéből egy társadalom sem tudja megvédeni függetlenségét. A függetlenség csak a tényleges függés hiánya 443
A meghatározott fölérendeltnek való szokásos engedelmesség hiánya a függetlenség elérhető legnagyobb mértéke 443
A legfőbb kormányzat formái 443
Az egész közösségből álló szuverén testület 444
Monarchia és arisztokrácia (tágabb értelemben). Az Egy és a Szám szuverénitása. A szuverén Egy tisztára szuverén. A szuverén Szám, mint testület, szuverén, de tagjai alattvalók 444
Oligarchia, arisztokrácia (szűkebb értelemben) és demokrácia 445
A szuverén hatalomban való osztozás módjai 445
Korlátozott monarchia 445
A szuverén hatalomnak alárendelt és delegált képviselők útján való gyakorlása 446
Törvényhozó és végrehajtó hatalom 447
Félszuverén államok 447
Legfőbb szövetségi kormányzat és legfőbb kormányzatok állandó szövetsége 448
A szuverén hatalom korlátai 450
A- szuverén hatalomnak nem lehetnek jogi korlátai.
A szuverénnek nem lehet jogi kötelezettsége 450
A szuverént vagy utódait korlátozó törvények 451
Alkotmányellenesség és jogellenesség 451
A szuverénnel szemben az alkotmányjog és a nemzetközi jog egyaránt csupán pozitiv erkölcs 452
A szuverén testület tagjai jogilag kötelezhetők - 452
A szuverén testület jogilag felelőtlen tagjának korlátozottsága 452
Politikai szabadság 453
Szabad és zsarnoki kormányzat 454
A szuverénnek nem lehetnek jogai alattvalóival szemben 454
A szuverénnek lehetnek jogai más szuverén alattvalóival szemben 455
A tételes (pozitiv) jog definiciója 455
A definició korrektivumai. A jog csakis alattvalókat kötelez. Idegenek jogi kötelezettségei 456
A nehézséget csak a különös jogtudomány segítségével lehetne megoldani 456
Ki tagja valamely társadalomnak? Erre is csak a tételes jog ad választ 457
A szuverén, mint idegen szuverén alattvalója, ez
utóbbi által jogilag kötelezhető. A szuverénnek jogai lehetnek alattvalóival, mint idegen szuverén
alattvalóival szemben 457
Végighatoló fogalmak elemzése 458
Az alanyi jog 458
A személy 459
A dolog- 460
Akarat és motivum - 461
Szankció és fizikai kényszer 462
A jogsértés - 464
Ius rerum és ius personarum 464
Státus 465
Közjog és magánjog 466
Ius in rem és ius in personam 468
Esetleges jogok 468
Megítélés 469
X. Újabb irányok 490
A) Történeti és szociológiai irányok 490
43. Maine 490
44. Dicey 495
45. Bryce 502
46. A hisztorizmus. Átmeneti irányok. Pollock. Maitland. Vinogradoff. Holdsworth. Jenks. Allén. Goodhart. Holmes Cardozo. Brandeis. Goitein. Commons. Dickinson.
Haines. Hallis. Robson. Cairns. Hall. 513
47. Pound és a szociológia. Ward. Small. Giddings. Ross. Mac Iver. Hobhouse. Ginsberg. 535
48. Az újrealizmus. Arnold. Cook. Corbin. Frank. Green.
Hamilton. Llewellyn. Radin. Robinson. Yntema. 557
B) Filozófiai és politikai irányok 575
49. Az idealizmus. Green. Bradley. Bosanquet. Wallace. Jones. Ritchie. Muirhead. Hetherington. Mackenzie. 575
50. A realizmus. Moore. Russell. Whitehead. Alexander.
Morgan. Broad. Laird. Joad. 581
51. A pluralizmus. James. Schiller. Figgis. Cole. Russell. Laski. 587
C) Az analitikus irány 596
52 Markby. Amos. Monahan. Holland. Hearn. Salmond. Gray. Hohfeld. Kocourek. Keeton. - 596
Irodalom 607
Tárgymutató 640
Névmutató 652

Horváth Barna

Horváth Barna műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Horváth Barna könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem