Angol jogelmélet

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
I. AZ ANGOL JOGI KULTÚRA ÉS A COMMON LAW SZELLEME 5
Processzuális jogszemlélet 5
Az esetjogi felépítés 7
A törvényhozás és a közigazgatás szervezetének a bíróság mintájára való kialakítása 9
A jogágak különbségének rugalmassága 10
A folytonosság 11
A jogászi hivatás tradíciói 12
A jury és a laikus jogászat 13
A jog szupremáciája 16
II. A SKOLASZTIKUSOK 21
1. Salisbury -21
2. Ockham 22
III. A KLASSZIKUS JOGÁSZOK 27
3. Bracton 27
4. Fortescue 28
5. Coke 30
IV. Az Utópia 33
6. Morus 33
Morus és az angol utópia 37
V. BUCHANAN ÉS A MONARCHOMACHIA 77
7. Buchanan 77
614 Angol jogelmélet
VI. Az IMPERATÍV ELMÉLET 112
8. I. Jakab 112
9. Bacon 113
VII. HOBBES 125
10. Hobbes 125
a) Az ember 125
b) A bölcselet 130
c) A jogelmélet 132
1. A természetes állapot 133
2. A természetjog 139
3. A jog keletkezése 143
4. A szuverén jogai és kötelességei 147
5. A jogközösség megszűnése 149
6. A jog fogalmi elemzése 151
VIII. AZ OCEANÁTÓL A KOMMENTÁROKIG 167
11. Milton 167
12. Harrington 167
13. Winstanley 168
14. Filmer 168
15. Sidney 171
16. Locke 171
17. Hume 187
18. Blackstone 205
19. Burke 211
20. Priestley 213
21. Price 214
IX. AZ UTILITARIZMUS JOGELMÉLETE 220
A) Az utilitarizmus története 222
22. Jeremy Bentham 222
23. James Mill 226
24. John Stuart Mill 226
25. John Austin 227
26. William Godwin 228
27. Herbert Spencer 228
B) A jog változása 232
28. A klasszikus közgazdaságtan társadalomszemlélete. Smith. Malthus. Ricardo 232
29. Az asszociációs lélektan. Hartley. Tucker, Gay, James Mill 235
30. A változás elmélete és a társadalmi tudomány elmélete John Stuart Mill logikájában 238
31. A fejlődés elmélete. Spencer 243
32. A jog keletkezését és működését az öröm és fájdalom mechanizmusa magyarázza. Bentham 254
33. A jog és az emberi gyarlóság egymást tartják fenn. A kormányzat euthanasiája. Godwin 267
34. A jog a szuveréntől ered, a szuverenitás eredete pedig hasznosságának belátásában, s az engedelmesség megszokásában keresendő. Austin 272
C) A jog helyessége 308
35. A Bentham előtti utilitarista etika áttekintése. Cumberland. Shaftesbury. Hutcheson. Berkeley. Gay. Brown. Hume. Hartley. Tucker. Paley 312
36. Magánvétkek: közjótétemények. Mandeville 316
37. A legnagyobb szám legnagyobb boldogsága. A helyes jogpolitika a magánérdek és közérdek összehangolása a fájdalommegtakarító fájdalomokozás módszereivel. Bentham 324
38. Szabadság. Igazságosság. Képviseleti kormányzat. John Stuart Mill 335
39. Utilitarizmus evolucionista mezben. Az egyenlő szabadság abszolút etikája. A fejlődés empirikus boldogságetikája. Az állam elcsökevényesedése. Spencer 347
40. Hasznossági kalkulus. Általános szabályok. Erkölcsi érzelmek. A jog a rosszat rosszal orvosolja. A jog fő célja a biztonság. Austin 351
D) A jog fogalma 372
41. Bentham 372
42. Austin 372
X. ÚJABB IRÁNYOK 432
A) Történeti és szociológiai irányok 432
43. Maine 433
44. Dicey 436
45. Brice 441
46. A historizmus. Átmeneti irányok. Pollock. Maitland. Vinogradoff. Holdsworth. Jenks. Allén. Goodhart. Holmes. Cardozo. Brandeis. Goitein. Commons. Dickinson. Haines, Hallis, Robson. Cairns, Hall 450
47. Pound és a szociológia. Ward. Small. Giddings. Ross. Maclver. Hobhouse. Ginsberg 466
48. Az újrealizmus. Arnold. Cook. Corbin. Frank. Green. Hamilton. Llewellyn. Radin. Robinson. Yntema 483
B) Filozófiai és politikai irányok
49. Az idealizmus. Green. Bradley. Bosanquet. Wallace. Jones. Ritchie. Muirhead, Hetherington. Mackenzie 504
50. A realizmus. Moore. Russel. Whitehead. Alexander. Morgan. Broad. Laird. Joad 509
51. A pluralizmus. James. Schiller. Figgis. Cole. Russel. Laski 515
C) Az analitikus irány - 522
52. Markby. Amos. Monahan. Holland. Hearn. Salmond. Gray. Hohfeld. Kocourek. Keeton 522
Irodalom 533
Cs Kiss Lajos: Szabadság és kényszer 569
(Horváth Barna szellemi pályája)
A kiadó utószava 612

Témakörök