Kohászati fizikai kémia

Szerző

Horváth Aurél

Lektor

Dr. Proszt János

Dr. Horváth Zoltán

Budapest

'Horváth Aurél: Kohászati fizikai kémia ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1964
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	467 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Második kiadás. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 44269.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a könyv a Nehézipari Műszaki Egyetem az 1952/53. és az 1958/59. tanév közötti időben tartott előadásaim anyagát tartalmazza. Összeállítását két, korábban megjelent egyetemi jegyzetem alapján... Tovább

Tartalom

Előszó	6
Az atomok és az anyag rendszerek szerkezete és törvényei	7
Az atom szerkezete	7
Bevezetés	7
Az elektron	7
A kvantumelmélet alapjai	10
Az atommag	33
A kémiai kötés	55
Bevezetés	55
Az ionos kötés	56
A kovalens kötés. A kötések polaritása	57
A fémes kötés	67
A molekulák közt fellépő van der Waals-féle erők	72
Az anyagi rendszerek szerkezete és osztályozása	72
Alapfogalmak	72
A rendszerek osztályozása szerkezetük és felépítésük szerint	72
A rendszerek osztályozása halmazállapotuk szerint	72
A homogén egykomponensű rendszerek szerkezete és törvényei	74
Az ideális gázok szerkezete és törvényei	74
A reális gázok szerkezete és törvényei	85
A tiszta folyadékok szerkezete és törvényei	90
A tiszta szilárd testek szerkezete és törvényei	108
A homogén többkomponensű rendszerek szerkezete és törvényei	125
A homogén többkomponensű rendszerek jellemzése és osztályozása. Koncentrációegységek	125
Idális gázelegyek	127
Reális gázelegyek	128
Folyadékelegyek	128
Szilárd elegyek (oldatok)	128
Heterogén egy- és többkomponensű rendszerek szerkezete	130
Heterogén egykomponensű rendszerek	130
Heterogén többkomponensű rendszerek	130
Kolloid rendszerek	130
A kolloid állapot és a kolloid oldatok fogalma	130
A kolloid rendszerek osztályozása	131
A kolloid rendszerek tulajdonsága	131
A kolloid oldatok gyakorlati alkalmazása	134
Az anyagi rendszerek szerkezetének vizsgálati módszeren	134
Optikai vizsgálatok	134
Mágneses vizsgálatok	140
Elektromos vizsgálatok	141
Felhasznált irodalom	142
Második fejezet - Termodinamika
Termodinamikai alapfogalmak	144
Bevezetés	144
A termodinamika főtételei és fontosabb termodinamikai fogalmak	146
Termodinamikai függvények	159
Bevezetés	159
A hőkapacitás (molhő, atomhő, fajhő) függvényei	159
A belső energia és az entalpia függvényei	163
Az entrópia függvényei	165
A szabad energia és a termodinamikai potenciál (szabad entalpia) függvényei	170
A különböző anyagi rendszerek sajátos termodinamikai függvényei	174
Az ideális gázok jellemző termodinamikai függvényei	174
A reális gázok jellemző termodinamikai függvényei	177
A folyadékok jellemző termodinamikai függvényei	183
A szilárd testek jellemző termodinamikai függvényei	184
Az oldatok jellemző termodinamikai függvényei	191
A termodinamikai függvények változása kémiai folyamatoknál	202
A termodinamikai függvények kiszámításának elve kémiai folyamatoknál	202
A belső energia és az entalpia változása kémiai folyamatoknál. Reakcióhő	203
Termokémiai egyenletek. Hess tétele	204
Az entrópia változása kémiai folyamatoknál	206
A szabad energia és a termodinamikai potenciál változása kémiai folyamatoknál	207
A kémiai affinitás és a termodinamikai potenciál kapcsolata	207
A termodinamikai függvények meghatározása	209
A kaliométeres mérések elve	209
A hőtartalom és a molhő (vagy fajhő) meghatározása	211
Képződési, olvadási és oldási hők meghatározása	212
Az entrópia meghatározása	115
A termodinamikai potenciál meghatározása	215
A parciális morális függvények meghatározása az integrális függvényekből	215
Az integrális moláris függvények meghatározása a parciális morális függvényekből	217
A fugacitás meghatározása	219
A termodinamikai függvények változatos összeállítása	225
Felhasznált irodalom	225
Harmadik fejezet - Reakciókinetika
Általános reakciókinetika fogalmak és törvények	227
A reakciókinetika fogalma és tárgyköre	227
A reakciósebesség fogalma, kifejezése és mérése	227
A reakció rendűsége	228
A reakció molekularitása	235
A reakciósebesség összefüggése a hőmérséklettel. Az aktiválási energia	235
Homogén reakciók kinetikája	240
Egyszerű homogén reakciók	240
Komplex homogén reakciók	240
Egyéb homogén reakciók	243
Heterogén reakciók és folyamatok kinetikája	246
A heterogén reakciók és folyamatok sebességét meghatározó tényezők	246
Új fázisok keletkezése	246
A diffúzió	252
Az adszorpció	257
A katalízis	258
A reakciókinetika kohászati vonatkozásai	260
Homogén kohászati reakciók	260
Heterogén kohászati reakciók	261
Katalizált kohászati reakciók	268
Felhasznált irodalom	269
Negyedik fejezet - Az egyensúlyok elmélete	270
Az egyensúlyi állapot fogalma és ismertető jelei	270
A tömeghatás törvénye és az egyensúlyi állandó	271
A tömeghatás törvényének elve	271
A tömeghatás törvényének kinetikai levezetése. Az egyensúlyi állandó	271
Az egyensúlyi állandó kifejezése különböző mennyiségi egységekkel	272
A tömeghatás törvényének termodinamikai levezetése. Az egyensúlyi állandó kapcsolata a termodinamikai potenciállal	273
Az egyensúlyi állandó, a tömeghatás törvénye és a termodinamikai normálpotenciál általánosítása	274
Az egyensúlyi állandót befolyásoló tényezők	277
Tiszta kondenzált fázis egyensúlya saját gőzfázisával	282
Több kondenzált fázis egyenyúlya egykomponensű gázfázissal	284
Kondenzált fázisok egyensúlya gázeleggyel	287
Komplex gázreakciók egyensúlya	288
A fázistörvény	288
A fázis fogalma. A fázisok számának meghatározása	289
A fázistörvény levezetése	290
A komponensek számának meghatározása	290
A fázistörvény alkalmazása néhány egykomponensű rendszerre	292
A fázistörvény alkalmazása a kohászatban	294
Az oldatok (elegyek) egyensúlya	294
Az oldatok fogalma és osztályozása. Az oldékonyság	294
Ideális oldatok	295
Reális és hígított reális oldatok	299
A megoszlási szabály	303
A fázisdiagramok	309
A kétalkotós rendszerek fázisdiagramjai	308
A háromalkotós rendszerek fázisdiagramjai	319
A négyalkotós rendszerek fázisdiagramjai	322
A komponensek aktivitásának meghatározása méréssel és számítással kétalkotós oldatokban	326
A standard állapotok	326
Az alkotók aktivitásának meghatározó eljárásai	428
Az alkotók aktivitásának átszámítása kétalkotós oldatokban. Az oldatok osztályozásának kibővítése	334
Az aktivitásfüggvény jelentősége és gyakorlati alkalmazása	342
Az oldatok egyensúlyának kohászati vonatkozásai	343
Az egyensúly kísérleti meghatározása	344
Homogén gázegyensúlyok meghatározása	345
Heterogén gázegyensúlyok meghatározása	345
Felhasznált irodalom	348
Ötödik fejezet - Elektrokémia	349
Elektrokémiai alapfogalmak és mértékegységek	349
Az elektrolitikus disszociáció	349
Az elektrolitikus disszociáció elmélete	349
Az elektrolitikus disszociáció foka	350
Vezetőképesség és ionvándorlás	351
A fémes és az elektrolitos vezetés	351
A fajlagos ellenállás és a fajlagos vezetőképesség	351
A moláris és az ekvivalens vezetőképesség	353
Az ionok vándorlása. Az abszolut és a relatív mozgékonyság	354
Az átviteli szám és meghatározás	355
A vezetőképességet befolyásoló tényezők	358
A független ionvándorlás. Egyes ionok vezetőképessége	364
Nem vizes elektrolitoldatok, sóolvadékok és szilárd elektrolitok vezetőképessége	366
Kolloid oldatok vezetőképessége	368
A vezetőképesség meghatározása	368
A vezetőképesség mérések gyakorlati alkalmazása	369
Elektrolitoldatok egyensúlyi viszonya	371
A tömeghatás törvényének alkalmazása elektrolitoldatokban	371
Több elektrolit egyidejű disszociációjának egyensúlya	373
Saját szilárd fázisával érintkező elektrolitoldat egyensúlya. Oldékonysági szorzat	374
A víz ionos disszociációja és ionszorzata	375
A hidrogénkitevő (pH)	376
A hidrolízis, hidrolízis-állandó és a hidrolízistok	378
Pufferoldatok (kiegyenlítő oldatok)	378
Titrálási görbék	379
Indikátorok	381
A Debye-Bückel-féle elmélet	382
Elektromotoros erő. Elektrodpotenciálok. Galvánelemek	384
Az elektromotoros erő fogalma és keletkezése	384
Az elektromotoros erő és a maximális hasznos munka kapcsolata	386
Az elektromotoros erő változása a hőmérséklettel	386
Az elektromotoros erő változása az antikvitással	387
Az elektromotoros erő változása a nyomással	388
Fázishatár-potenciálok. Galvánelemek	388
Az elektromotoros erő meghatározása	409
A potenciometrikus mérések gyakorlati alkalmazása	411
Elektrolízis és polarizáció	420
Az elektrolízis alapfogalmai	420
Az elektrolízis Faraday-féle mennyiségi törvényei	422
A bomlásfeszültség. A polarizáció. A leválasztási potenciál	423
A reverzibilis polarizáció	425
Az irreverzibilis polarizáció	427
Az elektrolízis és a polarizáció néhány gyakorlati alkalmazása	429
Az elektrokémia kohászati vonatkozásai	433
A fémes anyagok korróziója	433
Fémek leválasztása vizes oldatokból	435
Olvadékok elektrolízise	435
Felhasznált irodalom	438
Függelék
I. táblázat	440
II. táblázat	443
III. táblázat	444
IV. táblázat	446
Felhasznált irodalom	447