Töredék kötet. Nyomtatta az Athenaeum r. t. könyvnyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Horvátország Magyarországtól ötven év óta, dacára a sok százados közjogi kapocsnak, érzelemben és szellemben majdnem teljesen elszakadt: nem értjük, nem ismerjük egymást! Horvátország művészete,...
Tovább
Előszó
Horvátország Magyarországtól ötven év óta, dacára a sok százados közjogi kapocsnak, érzelemben és szellemben majdnem teljesen elszakadt: nem értjük, nem ismerjük egymást! Horvátország művészete, költészete, szépirodalmi, tudományos irodalma, különösen történetirása nálunk teljesen terra incognita, - a magyar is az Horvátországban. A közeledés, kölcsönös megértés és megismerés nemzetiségi politikájának sokszerű feladataiból egynek előmozdítását, a horvát költészet, művészet, tudományosság, történetirás megismertetését, hazafias és hivatásbeli kötelességemnek ismerem és igyekszem is annak megfelelni, - négy év alatt ezekre vonatkozó 21 munkát adtam ki és ezen évben is ez az ötödik.
A »Horvát történelmi repertorium«, melyet a magyar tudományos akademia történelmi bizottságának megbizásából irok, két kötetben magában fogja foglalni rövid kivonatokban a horvát történelmi társaság és a zágrábi délszláv akademia összes történelmi munkásságát 1850-től 1899-ig. Ezen első kötet épen 100 kötetnek regesztaszerü kivonatát tartalmazza és pedig 1850-től 1888-ig; e munkát egy év alatt végeztem: a második kötet a jövő évben jelenik meg és akkor a magyar tudományos világ ismerni fogja a horvátoknak az elmult félszázad alatti összes történelmi munkásságát, ez pedig igen fontos dolog, mert a horvát történelem a magyar történelemnek kiegészítő része és sok reánk nézve igen fontos, uj és eddig nálunk nem ismert adatot tartalmaz. A mult hézagait így betöltvén, a jövőre nézve e tekintetben már nem lesz fenakadás, mert 1900. január elsejétől kezdve a »Századok«-ban, a szerkesztőség kérelmére, egy »Szláv szemle« cimü rovatban lépést fogunk tartani a megjelenő horvát, szerb és egyéb szláv történelmi művekkel s azokat nyomban megjelenésök után ismertetni fogjuk. Ha valamely szépirodalmi folyóirat egy szláv szépirodalmi szemle vezetésére felkér, azt is készségesen meg fogom írni.
Vissza
Tartalom
I. Archív a délszláv történethez.
1. Horvát krónika a XII-ik századból. Ark. I 1-37. l. 1
2. Kukuljević: Illir családok a velencei nemességben. Arkiv I. 38 - 54. l. 2
3. Veglia, Keres és Oszorára (Absari) vonatkozó oklevelek. Ark. I. 55-85. l. 4
4. Hitrege és egyház. Tündérek. Arkiv 84-104. l. 5
5. Kukuljević: Sz. Jeromos illir hospiciuma és temploma Rómában. Ark. I. 105-120. l. 5
6. Kukuljević: Délszláv nyomdászok a XV. és XVI. sz.-ban. Ark. I. 121-154. l. 7
7. Kukuljević: A Zrinyi grófok drágaságai és műtárgyai Csáktornyán. Ark. I. 155 -172. l. 10
8. Kukuljević: A délszláv történetre kisebb-nagyobb fontossággal biró kéziratok. Ark. I. 173-180. l. 11
9. Kukuljević: Az 1846-1851 közt megjelent és a délszláv történetre kisebb-nagyobb fontossággal biró könyvek. Ark. I. 181 -185. l. 11
10. Kukuljević: Zágráb város törvényei 1242-1429. Ark. I. 186-202. l. 12
11. Régi horvát biróságok itéletei. Ark. I. 203-208. l. 12
12. Kollár János: Ó-szláv Itália. Arkiv I. 209-215. l. 13
13. Stojanović Miját: Szlavóniai szerémi népszokások a születésnél és keresztelésnél. Ark. I. 216-220. l. 13
14. Kukuljević: Kivonatok boszniai iratokból és oklevelekből. Ark. II. 1-48. l. 13
15. Kukuljević: Boszniai és montenegrói oklevelek. Ark. II. 35-48. l. 20
16. Kukuljević: A horvát királyság oklevelei a Habsburgok uralkodása idejéből. Ark. II. 49- 70. l. 21
17. Carrara János: Katalinics Iván életéről és iratairól. Ark. II. 77-78. l. 23
18. A zengi káptalan statutuma 1380-ból. Ark. II. 79-85. l. 24
19. A modrusi püspökség statutumai 1589-ből. Ark. II. 86-89. l. 24
20. Ožegović Imre: VIII. Orbán bullája, melyben ujra alapítja a XIII. Gergely által alapított lorettói illir intézetet. Ark. II. 90-97. l. 24
21. Kukuljević: Dudich András élete. Ark. II. 98-127. l. 24
22. Kukuljević: Clovius Julius Georgius horvát festő élete és munkái. Ark. II.
129-168. l. 26
23. Ljubić Simon: Ó-dalmáciai pénzisme. Ark. II. 169-208. l. 26
24. Ljubiša István : II. Njegos Petrovics Péter montenegrói vladika. Ark. II. 208-212. l. 26
25. A délszláv történetre nézve többé-kevésbbé fontos kéziratok a velencei és lajbachi könyvtárakban és levéltárakban. Ark. II. 212-220. l. 26
26. A délszláv történetre nézve többé-kevésbbé fontos könyvek jegyzéke. Ark. II. 220-
225. l. 27
27. Sztarčević Antal: Isztriai határjárás 1325-ben. Ark. II. 227-275. l. 27
28. Veglia sziget statutuma 1338-1499. Ark. II. 277-308. l. 27
29. Mozcsenica és Kozlacsa határjárása 1395-ből. Ark. II. 308 -310. l. 27
30. Buccari, Grobnik ós Tersatto határainak megállapitása 1455-ből. Ark. II. 311.,
312. l. 27
31. A Zrinyiek és Frangepánok tengermelléki birtokai határainak megállapítása 1657-ben. Ark. II. 313-316. 27
32. Horvát per és itélet 1613-ból. Ark. II. 317-319. 28
33. Vizsgálat Demeter Jácint meghalt zengi püspök lelkének állítólagos hazajárása tárgyában. 1699. Ark. II. 320-324. l. 28
34. Carrara János: Dalmazia descritta. Ark. II. 325-338. l. 28
35. Pavić Antal: Pozsega megyére vonatkozó adatok. Ark. II. 339-343. l. 28
36. Stojanović Miját: Délszláv népszokások. Ark. II. 344-403. l. 29
37. Okrugić Illés : Szerémségi régiségek. Ark. II. 407-410. l. 29
38. Pavić Antal: Pozsegamegye rövid leirása. Ark. II. 423-438. l. 29
39. Branković György szerb krónikája. Ark. III. 3-30. l. 30
40. Kukuljević: Medvevár története. Ark. III. 31-132. l. 30
41. Petrović Száva montenegrói vladika és Radonić Iván kormányzó szerb levelei a raguzai köztársasághoz 1767-1776. Ark. III. 133-138. l. 34
42. Zeng város statutuma 1388-ból. Ark. III. 140-170. l. 35
43. Kociančić Iván: Görz és Gradiska. Ark. III. 173-222. l. 35
44. Kukuljević jelentése 1853-iki velencei és bécsi utazásáról. Ark. III. 334-338. l. 36
45. Decsanszki István szerb király élete. Ark. IV. 1-30. l. 37
46. Rövid horvát krónikák. Ark. IV. 30-36. l. 37
47. Kozma pap beszéde a bogomilekről és eretnekekről. Ark. IV. 60-97. l. 39
48. Rački Ferenc: Némely észrevételek a szláv apostolok két legendájáról. Ark. IV.
99-108. 39
49. Sreznyevski J. J.: A glagol irásról. Ark. IV. 111-125. l. 39
50. Lucius János horvát történetíró olasz levelei Divnić Dánielhez. Ark. IV. 125-136. l. 39
51. Kukuljevics: Benković Frigyes horvát festő életrajza. Ark. IV. 136-142. l. 40
52. Nedić Márton: Boszniai régiségek. Ark. IV. 143-178. l. 40
53. Stojanović Miját: Szerém némely nevezetességei. Ark. IV. 178-188. l. 40
54. Dimitrev Milán: Körösmegye. Ark. IV. 191-198. l. 41
55. Okrugić Illés: Történelmi vázlatok a Szerémségről. Ark. IV. 201-232. l. 42
56. Rački Ferenc: A délszlávok történelmének vázlata a IX. századig. Ark. IV. 235-
280. l. 46
57. Rački Ferenc: Hamisítvány-e II. Hadrián levele Rosztiszlávhoz és Kocelhez, mely a pannon legendában foglaltatik? Ark. IV. 281 - 298. l. 55
58. Két görög okmány a görög és szerb egyház egyesüléséről. Arkiv IV. 299-304. l. 55
59. Kukuljević Iván jelentése tudományos célú utazásáról Dalmácián át Nápolyba és Rómába. Ark. IV. 305-392. l. 56
60. Marino Sanuda : A velencei köztársaság viszonya a délszlávokhoz 1496-1533. Kivonat. Ark. V. 1-476. l. 67
61. O. Ilić Lukács: A katonai határőrvidék keletkezése. Ark. VI. 101-127. l. 67
62. A horvát királyi családból származó Vekenega síremléke. Ark. VI. 131-136. l. 73
63. Kaznačić: Horvát kéziratok a raguzai ferencrendi szerzetesek könyvtárában. Ark. VI. 139-163. l. 73
64. Horvát kéziratok Kukuljević Iván könyvtárában Zágrábban. Ark. VI. 161-186. l. 73
65. Stojanović Miját: Apróságok némely szlavon-szerémi városok, mezővárosok, falvak, püspökségek és plébániák nevének eredetéről. Ark. VI. 189-205. l. 74
66. Milanović Simon: A dalmáciai Lovrana rövid leirása és népszokásai. Ark. VI.
206-217. l. 77
67. Hicinger P.: A sombereki vidékről. Ark. VI. 218-222. l. 78
68. Mesić M.: A poljicai statutum 1400-ból. Ark. VI. 225-318. l. 78
69. Kadčić Péter: A makari kerület. Ark. VI. 321- 340. l. 78
70. Matošić L.: Valami a Vrbovec melletti Rakovecről Horvátországban. Ark. VI.
341-344. l. 79
71. Rački Ferenc: Kivonatok a nápolyi királyi központi levéltár okleveleiből, melyek a délszláv történetre vonatkoznak. Ark. VII. 1-71. l. 79
72. Stojanović Miját: Valami a mi katonai határőrvidékünk szervezési történetéből. Ark. VII. 72-92. l. 80
73. Kadčić-Peka Péter minorita: A dalmáciai makari kerület története. Arkiv VII. 92-
128. l. 81
74. Milinović Simon: Zengről Dalmáciában és a környékén levő régiségekről. Ark. VII. 129-146. l. 82
75. Matković Péter: A velencei köztársaság kereskedelmi szerződése a zengi grófokkal. 1408. és 1455. Ark. VII. 149-160. l. 83
76. Starčević Antal: A római Illyria Appianus Alexandrinustól; görögből. Ark. VII. 163-177. l. 83
77. Vázlatok a sombereki vidékről. Ark. VII. 178-186. l. 83
78. Feleletek a délszláv történelmi társulat által tett néprajzi kérdésekre. Ark. VII.
189-351. l. 84
79. Marino Sanuda: A velencei köztársaság viszonyai a délszlávokkal 1517-1525-ig. Ark. VII. 1-256. l. 85
80. Kukuljević Iván: Némely, sajtó utján még ki nem adott szerb, boszniai és raguzai oklevél. Ark. VIII. 193-203. l. 85
81. Kukuljević: Zrinyi Miklós és Péter grófoknak és ezek feleségének néhány horvát nyelvű oklevele. Ark. VIII. 204-229. l. 86
82. Kukuljević: Bolgár népszokások. Ark. VIII. 233-285. l. 89
83. A délszlávok történetére vonatkozó és 1860-1865 közt megjelent könyvek jegyzéke. Ark. VIII. 289-300. l. 80
84. Kukuljević: Chronicon breve regni Croatiae Joannis Tomasich minoritae. Ark. IX.
1-34. l. 90
85. Szabó Károly: A bolgár-magyar háború 888-ban. Arkiv IX. 35-51. l. 93
86. Pernar A.: A sz. keresztről nevezett horvát-krajnai minoritarendi provincia keletkezése és elterjedése. Ark. IX. 52-62. l. 63
87. Jagić V.: Adalékok a horvát-szerb nép irodalomtörténetéhez. Ark. IX. 63-151. l. 95
88. Kukuljević: Horvát irók a Velebit innenső felén a XVII. század első felében. Ark. IX. 152-343. X. 1-222. l. 95
Theologusok és áhitatos könyvek irói 95
Nyelvészek 98
Latin költők 98
Horvát költők 102
Történetirók 103
Földrajzi irók 128
Társadalmi-politikai irók 130
Jogtudományi irók 131
Horvát-magyar irók 134
89. Okmánytár az irodalomtörténethez a XVII. század első felében. Ark. X. 143-222. l. 137
90. Br. Patačić Boldizsár és gr. Orsics Ádám naplói 1691-1814-ig. Ark. X. 225-231. l. 140
91. Kukuljević: Mikócy Josephi »Banorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae ad saeculum XIV. usque perducta series. Arkiv XI. 1-206. l. 142
92. Kukuljević: Melyik évből való Trpimir adománylevele? Ark. XI. 207-216. l. 144
93. Feleletek a társulat néprajzi kérdéseire. Ark. XI. 218-269. l. 144
94. Kukuljević: A horvátok küzdelme a harminc éves háborúban. Ark. XII. 1 -47. l. 144
95. Adalékok a kajkav-horvát irodalomtörténethez. Ark. XII. 51-111. l. 145
96. Kukuljević: Válasz Rácski bírálatára az én diplomatikai oklevéltáromról. Ark. XII. 111-118. l. 146
97. Felelet a társulat némely régészeti kérdéseire. Arkiv XII. 121-165. lap 147
II. A délszláv tudományos és művészeti akadémia munkálata.
1. Rački Ferenc: Adalékok a szerb és boszniai okiratgyüjteményhez. Rad. I. 124-163.
lap 147
2. Ljubić Simon: Régészeti vázlatok. Rad. I. 164-173. l. 151
3. Daničić György: Feljegyzések némely kéziratokból. Rad. I. 174-188. l. 151
4. Bogtšić V.: XVI-ik századbeli emlék a szokásjogról. Rad. I. 229-236. l. 151
5. Novaković Stoján: A szerb irodalom története. Jágics birálata. Rad. I. 236-242. l. 152
6. Petranović Božidár: A bogomilek, a boszniai egyház és a keresztények. Rad. I. 242-250. l. Rácski ismertetése 153
7. Ljubić Simon: A horvát történet vázlata. Rad. I. 251-261. l. Meszics M. ismertetése 154
8. Bogišić V.: Jelentés a nemzeti jogszokások összeírására vonatkozó eddigi munkálkodásról. Rad. I. 261-263. l. 155
9. Jagić V.: Adatok a glagol paleográfiához. Rad. II. 1-36. l. 155
10. Rački Ferenc: Ritka szlovén irat a vatikáni kézirattárban. Rad. II. 36-39. l. 155
11. Rački Ferenc: Délszláv mozgalom a XIV-dik század végén és a XV-ik század kezdetén Rad. II. 68-160., III. 64-152., IV. 1-140. l. 155
12. Mesić Mátyás: Beriszló Péter bánsága II. Lajos korában. Rad. III. 1-64. l. 195
13. Bogišić V.: István »a kicsiny« montenegrói álcár levelezése Raguzával 1771-1773. Rad. III. 153-176. l. 203
14. Muhić Pál: A jogi eszmék fejlődéséről általában és különösen a büntetőjog terén. Rad. V. 1-30. l. 206
15. Ljubić Simon: Raguza viszonya a velencei köztársasághoz egészen 1358. Rad. V. 44-123. l. 207
16. Bogišić V.: A régi Raguza írott családi jogának főbb vonásai. Rad. V. 123-150. l. 218
17. Makušev V.: Néhány uj forrás a délszlávok történetéhez. Rad. V. 150-178. lap 218
18. Ruvarac Hilarion: Szent Lukács evangélista testének átszállítása Szemendriába. Rad. V. 178-186. l. 219
19. Petranović P.: A boszu, békítés és vérdíj a régi szerb-horvát szokásjogban. Rad. VI. 1-20. l. 220
20. Bogišić V.: A sabáci városi tanács jegyzőkönyve 1808-1812-ig. Rad. VI.
214-218. l. 221
21. Rački Ferenc: A bogomilek és patarénusok. Rad. VII. 84-180., VIII. 128-188., X. 160-263. l. 221
22. Matković P.: Adalékok a raguzai köztársaság kereskedelmi és politikai történetéhez. Rad. VII. 180-266. l. 245
A raguzai köztársaság magyar-horvát védnökség alatt 1359-1526-ig. 245
23. Mesić Máté: A Beriszlók nemzetsége. Rad. VIII. 30-104. l. 259
24. Jagić V.: A trubádurok és a legrégibb horvát lírikusok. Rad. IX. 202-233. l. 271
25. Ljubić Simon: Arbei De Dominis Márk Antal. Rad. X. 1-160. l. 271
26. Matković Péter ismerteti a következő művet: Fac-Simile deli Atlante di Andrea Bianco. Venezia 1436. Rad. XI. 1870. 228-236. l. 277
27. Matković Péter ismerteti e művét: Szerbia hivatalos statisztikája. Rad. XI. 1870. 239-260. l. 278
28. Jagić V. ismerteti e művet: Novákovics Sztoján. Az ujabbkori szerb irodalom bibliográfiája. Rad. XI. 1870. 260-265. l. 278
29. Miklošić Ferenc: Mária, Angelina leánya és Aranit Konstantin. Rad. XII. 1870.
1-9. l. 278
30. Šulek B.: Purkynje János hires cseh fiziolog élete és munkái. Rad. XII. 1870. 118-
200. l. 279
31. Daníčić György ismerteti Hilferding művét: A szerb közmondások régi gyűjteménye. Rad. XII. 1870. 201-209. l. 279
32. Jelentések a délszláv tudományos és művészeti akadémia támogatásával tett utazásokról. Rad. XII. 1870. 222-233. l. 280
33. Jagić V.: Párhuzam a horvát-szerb hangsúlyozás között. Rad. XII. 1870. 1-17. l. 281
34. Mesić M.: Frangepán Kristóf idegen földön. Rad. XIII. 1870. 17-80. l. 281
35. Rački F.: A középkori szláv kronográfiáról. Rad. XIII. 213-230. l. 288
36. Daničić ismertetése Ungoldski szláv-orosz kézirat gyüjteményéről. Rad. XIII. 231-
233. l. 288
37. Rački: A legrégibb dalmát és illir pénzekről. Rad. XIV. 45-88. l. 289
38. Rački F.: Emlékbeszéd Erben J. Károly hires cseh történész felett. Rad. XIV. 110-
132. l. 289
39. Matković Péter: A legújabb földrajzi publikációk európai Törökországról. Rad. 1870. 133 -156. l. 289
40. Ljubić Simon ismerteti: Documenta ad Forumjulii patriarchatum Aquilejensem, Tergestum, Istriam, Goritiam spectantia. Edidit Minotto. 1870. Rad. XIV. 1870. 156-
168. l. 289
41. Jagić V.: A szláv filologia haladása az utóbbi években. Rad. XIV. 1870. 169-
189. l. 290
42. Matković Péter: Adalékok a raguzai köztársaság kereskedelmi és politikai történetéhez. Raguza kereskedelmi viszonyai Közép-Itáliához. Rad. XV. 1870. 1-70. l. 290
43. Rački: A sz. Ciryll és Method életére vonatkozó források legújabb kiadványai. Rad. XV. 166-178. l. 290
44. Daničić ismerteti Novákovics Sztoján művét: Dusán István szerb cár törvénykönyve 1349., 1354. Rad. XV. 178-182. l. 290
45. Matković Péter: Régibb kéziratos útleírások a velencei könyvtárakban. Rad. XV. 192-223. l. 290
46. Crnčić Iván: Helyreigazítások a glagol-betűs iratokon. Rad. XVI. 1-6. l. 294
47. Brasnić M.: Adalékok a IX. századbeli horvát-szlavon föld- és néprajzhoz. Rad. XVI. 7-18. l. 294
48. Ruvárác Hilárion: A Kattaró közelében levő Banja zárdabeli szerb feliratról. Rad. XVI. 19-21. l. 297
49. Liebbald-Ljubojević Julius: Az eskü a mi népünknél. Rad. XVI. 22-59. l. 297
50. Petranović Bozsidár: A rabszolgaságról a szerb emlékek és a tengermelléki dalmát városok statutumai szerint. Rad. XVI. 59-75. l. 297
51. Daničić György: Krizsánics György nyelvtana. Rad. XVI. 159-198. l. 300
52. Ljubić Simon: A raguzai pénzverésről. Rad. XVI. 198-216. l. 300
53. Ljubić Simon: Raguza viszonya Velencéhez, mig Raguza magyar-horvát kormányzás alatt állott. Rad. XVII. 1-70. l. 300
54. Rački Ferenc: Mikor és hogyan alakult át a horvát fejedelemség királysággá? Rad. XVII. 70-90. l. 319
55. Jagić V.: A szláv filologia haladása az utóbbi években. Rad. XVII. 172-208. lap 323
56. Rački: Ljubicsnak a velencei levéltárból közölt oklevelei Kis Istvántól. Rad. XVII. 208-211. lap 323
57. Macielovszki S. W.: A poljiszták vagy poljánok Nyugat-Európa és különösen Németország földmivelési civilizációjának legnagyobb hasznára váltak és a teutonokkal a suevek neve alatt egyesülvén, híresekké lettek a világtörténelemben. Rad. XVIII. 64-
77. l. 323
58. Mesić M.: A horvátok Beriszló bán után a mohácsi vészig. Rad. XVIII. 1872. 77-164., XXII. 1873. 55-205. l. 323
59. Jagić V. ismerteti Bezsonov orosz iró művét: Krizsánics György életrajza. Rad. XVIII. 164-205. lap 377
60. Rački Ferenc: A délszlávok történetére vonatkozó kéziratok közép és déli Olaszország levéltáraiban. Rad. XVIII. 205-258. l. 377
61. Rački Ferenc: Pótlások és helyreigazítások Horvátország régibb történetéhez. Rad. XIX. 62-105. l. 378
62. Ruvarac Hilárion: Dusán királyságának első éveiről. Rad. XIX. 178-188. l. 386
63. Kurelac Ferenc: Oláh szók a mi nyelvünkben. Rad. XX. 93-138. l. 388
64. Daničić György: Adalék a horvát-szerb hangsúlyozás történetéhez. Rad. XX. 150-
234. l. 388
65. Nevostrujev K.: Pillantás a keleti egyház történetére Csehországban és sz. Vencel régi miséje. Rad. XXI. 134-170. l. 388
66. Rački Ferenc: Vocel Erazmus János cseh történész és régész nekrologja. Rad. XXII.
233-257. lap 388
67. Petranović Bozsidar : Az örökösödési jogról a szerbeknél. Rad. XXIII. 24-43. l. 388
68. Kukuljević: A római Pannónia. Rad. XXIII. 86-158. l. 388
69. Torbar J.: Kopernik tekintve életét és tanait. Rad. XXIII. 158-204. l. 388
70. Rački Ferenc: A délszlávok küzdelme állami függetlenségökért a XI. században. Rad. XXIV. 80-150., XXV. 180-244., XXVII. 77-131., XXVIII. 147-183., XXX. 77-141. l. 388
71. Brašnić M.: Zsupáríságok, a horvát nemzeti uralkodó család idejében Horvátországban. Rad. XXV. 31-53. l. 419
72. Ljubić Simon: Történelmi kutatások Hervoja boszniai nagyherceg és spalatói hercegről. Rad. XXVI. 74-92. l. 422
73. Ljubić Simon: Irott emlék Branimir horvát herceg korából. Rad. XXVI. 92-108. l. 430
74. Rački Ferenc: Kutatások a dalmáciai levéltárakban és könyvtárakban. Rad. XXVI. 153-188. l. 431
75. Matković Péter: Legújabb földrajzi publikációk a Balkán-félszigetről. Rad. XXVI. 189-215. l. 431
76. Rački Ferenc ismerteti Kukuljevics okmánytárát. Rad. XXVII. 194-211. l. 431
77. Veber Adolf: Kurelác Ferenc horvát nyelvész életrajza. Rad. XXIX. 160-205. l. 432
78. Jurković Jánkó: A női jellemek a mi népdalainkban. Rad. XXX. 1-20. l. 432
79. Petranović Bozsidár: A jobbágyságról a szerb szokásjog, Dusán törvénykönyvének rendelkezései és a dalmát városok statútumai alapján. Rad. XXX. 60-77. l. 432
80. Rački Ferenc: Petranovics Bozsidár horvát történész nekrologja. Rad. XXX. 179-
194. l. 435
81. Ljubić Simon: Dalmácia kormányzóiról a római uralom alatt. Rad. XXXI. 1-69. l. 435
82. Pavić Ármin: Adalék a raguzai horvát irodalom történetéhez. Rad. XXXI. 134-
196. l. 435
83. Torbar József: Vukaszovics Vitális horvát természettudós nekrologja.) Rad. XXXI. 240-250. l. 436
84. Mesić Máté: Kercselichről és az ő Annuáiról. Rad. XXXII. 1-83. l. 436
85. Brašnić Mijó: A városok a horvát államban a nemzeti dinásztia idejében. Rad. XXXII. 83-103. l. 448
86. Pavić Ármin: Gundulics Ozmán cimü eposzának szerkezetéről. Rad. XXXII. 104-
151. l. 451
87. Hanel J.: Kritikai pillantás a szláv jogról irott művekre. Rad. XXXII. 173-197. l. 451
88. Pavić Ármin: Marnavics-Tomko János. Rad. XXXIII. 58-118. l. 451
89. Hanel J.: Krittkai pillantás a szláv jogról irott művekre. Kolarevszki orosz iró munkái. Rad. XXXIII. 208-227. l. 451
90. Tkalčić Iván: A horvát nemzet küzdelme az Anjou-ház mellett és árpádházi III. Endre ellen. Rad. XXXIV. 1-35. l. 451
91. Ljubič Simon: Az ó-szerb aranypénzek hitelességének védelmére. Rad. XXXIV. 75-
111. l. 460
92. Geitler L. : A »horvát« névnek etymologiája. Rad. XXXIV. 111-119. l. 460
93. Zora L.: Észrevételek Pávics Ármin értekezésére: Adalékod a raguzai horvát irodalom történetéhez. Rad. XXXIV. 133-181. l. 460
94. Rački Ferenc: A horvát udvari kancellária és oklevelei a nemzeti dinasztia uralkodása idejében. Rad. XXXV. 1-50. l. 460
95. Tkalčić Iván: Jelentés Dalmáciában tett levéltári kutatásairól. Rad. XXXVI. 168-
175. l. 461
96. Hanel J.: A cseh jog irodalomtörténetének vázlata. Rad. XXXVI. 1-35. l. 462
97. Rački Ferenc: A XII. századig terjedő horvát oklevelek másolatai, összehasonlítva az eredetiekkel. Rad. XXXVI. 135-165. lap 462
98. Novaković Stoján: Brskovo (Krusevo), Danj (Dagno) és az, utak az Adriai tenger partjairól az ó-szerbiai földekre; adalékok a szerb földek középkori földrajzához. Rad. XXXVII. t -29 l. 462
99. Novaković Stoján: Régi nyomtatványok a bolgárok számára. Rad, XXXVII. 29-
33. l. 462
100. Jagić V.: Adatok a szláv népköltészet történetéhez, történelmi bizonyítékok a szláv népek dalairól és költészetéről. Rad. XXXVII. 33-138. l. 462
101. Hanel J.: Palacky Ferenc nekrologja. Rad. XXXVII. 138-186. l. 402
102. Ljubić Simon ismertetése Cubich Giambatista művéről: Notizie naturali e storiche sull' isola di Veglia. Rad. XXXVII. 186-203. lap 462
103. Kuhač Ferenc: Adatok a délszláv zene történetéhez. Rad. XXXVIII. 1-97. l. 462
104. Kukuljević Iván: A horvátok az örökösödési háború idejében. Rad. XXXVIII. 79-
177. l. 462
105. Rački Ferenc: Petrovics Pogodin Mihály orosz történetíró nekrologja. Rad. XXXVIII. 200-227. l. 474
106. Maixner F.: Adalékok a zágrábi nemzeti múzeumban levő némely latin és görög feliratoknak magyarázásához. Rad. XXXVIII. 228-235. l. 474
107. Mesić Máté: Zvonimir Dömötör horvát király. Rad. XXXIX. 115-142. l. 474
108. Zora Lukács : Gundulics Ozmán cimü eposzának szerkezetéről. Rad. XXXIX.1 51-
193. lap 475
109. Veber A.: Valami a horvát költészetről. Rad. XL. 19-45. l. 475
110. Geitler L.: Bretkun litvániai posztillája 1591-ből. Rad. XL. 116-130. l. 475
111. Ljubić Simon: Pótlék Jágics értekezéséhez a szláv népköltészet történetéről. Rad. XL. 130-147. l. 475
112. Tkalčić Iván: A zágrábi püspökség újjászületése a XIII-ik században. Rad. XLI. 122-154. l. 475
113. Novaković Sztoján: Safarik Jankó szerb történész nekrologja. Rad. XLI. 199-
227. l. 483
114. Matković Péter: Utazások a Balkán-félszigeten a középkorban. Rad. XLII. 56-
185. l. 483
115. Rački Ferenc: Szláv és különösen bolgár és horvát utasok Itáliában, főképen a IX. század második felében. Rad. XLII. 198-209. l. 501
116. Hanel J.: A cseh jog irodalomtörténete. Rad. XLIII. 92-107. l. 502
117. Ljubić Simon: A szávamelléki Horvátországról és fejedelmének (1018.) Szermonak arany pénzeiről. Rad. XLIII. 107-149. l. 502
118. Šulek Bogoszláv: Miért tisztelik a szlávok a hársfát? Rad. XLIII. 149-188. l. 503
119. Novaković Sztoján: A koszorú és korona a szerb koronázási szertartásokban. Rad. XLIII. 189-196. l. 503
120. Torbar József: De Dominis Márk Antal optikájáról. Rad. XLIII. 196-219. l. 503
121. Mijatović Čedomil: Georgievics Bertalan XVI. századbeli horvát iró. Rad. XLIV. 106-124. l. 504
122. Valjavac M.: Adatok az uj-szláv nyelv hangsúlyozásához. Rad. XLV. 50-128. l., XLVI.
1-78. l. 504
123. Rački Ferenc: Hamisított, gyanus és átdolgozott oklevelek a XII-ik századig. Rad. XLV. 128-151., XLVII. 1-93. l. 504
124. Matković Ferenc: Gundulics Ozmánjának aesthetikai méltatása. Rad. XLVI. 78-166.,
XLVII. 129-222. l. 504
125. Vukasovic Zs.: Adatok Dalmácia, Horvátország és Szlavónia geologiájához. Rad. XLVI. 166-279. l. 504
126. Pavić Ármin: Két régi horvát népdal. Rad. XLVII. 93-129. l. 504
127. Rački Ferenc: Meszics Máté horvát történetíró nekrologja. Rad. XLVII. 222-240. l. 504
128. Zima L.: A mi nemzeti metrikánk összehasonlítva más nemzetekéivel, különösen más szlávokéival. Rad. XLVIII. 170-222. l. 505
129. Rački Ferenc: Helyreigazítás ezen cimü értekezésemhez: Hamisított, gyanús és átalakított horvát oklevelek a XII-ik századig. Rad. XLVIII. 222., 223. l. 506
130. Rački Ferenc: Traui Lucius János történetíró, halálának 200 éves évfordulója alkalmából. Rad. XLIX. 65 -103. lap 506
131. Matković Péter: Utazások a Balkán-félszigeten a XVI. században. Rad. XLIX. 103-
165. l. 510
132. Tkalčić János: A tized miatti ellenszegülés és lázadás a zágrábi püspökségben a XIV. században. Rad. XLIX. 165-230. l. 513
133. Kuhač Ferenc: Adalék a délszláv zene történetéhez. Rad. L. 44-96. l. 523
134. Šulek B.: Visiani Róbert olasz természettudós nekrologja. Rad. L. 176-197. l. 523
135. Rački Ferenc: Scriptores rerum chroaticarum a XII-ik század előtt. Rad. LI. 140-
208. l. 523
136. Rački Ferenc: Fehér-Horvátország és Fehér-Szerbia. Rad. LII. 141-190. l. 535
137. Utiešenović Ognjosláv: Utjesenovics György, alias Martinuzzi Fráter György bibornok életrajza. Rad. LIII. 1-94., LIV. 1-62. l. 535
138. Ljubić Simon: A Velence és Raguza közötti viszony a XVI. századtól fogva bukásukig. Rad. LIII. 94-185., LIV. 62-160. l. 540
139. Hanel J.: Jogi élet Spalató városában. Rad. LIV. 1880. 178-212. l. 553
140. Pavić Ármin: Gundulics Vladiszlávja. Rad. LV. 1881. 1-116. l. 557
141. Matković Péter: Husz György, raszinjai horvát, XVI-ik századbeli nevezetes utazó. Rad. LV. 1881. 116-185. l. 557
142. Zore Lukács: Adalékok Gundulics »A szemérmes szerető« cimü művének irodalomtörténeti méltatásához. Rad. LV. 1881. 185-202. l. 561
143. Kršnjavi Izidor : Apolló szobra a zágrábi nemzeti muzeumban. Rad. XV. 1881. 207-220. l. 561
144. Racki Ferenc: Horvátország a XII-ik század előtt, tekintve területi kiterjedését és népét. Rad. LVI. 1881. 63-141. l., LVII. 1881. 102-150. l. 561
145. Matković Péter: Utazások a Balkán-félszigeten a XVI-ik században; Kuripesics, Nogaroll és Rambert utazásai. Rad. LVI. 1885. 142-233. l. 561
146. Ljubić Simon: A glagol írásért való küzdelem Lossinón. Rad. LVII. 1881. 150-
188. l. 563
147. Kukuljević Iván: A bolgárok, horvátok és szerbek első királyai és koronáik. Rad. LVII. 1881. 188-234., LVIII. 1881. II. 1 -52., LIX. 1881. 103 - 157. l. 563
148. Geitler L.: Adatok a horvát nyelvtanhoz és hangtanhoz. Rad. LVIII. 1881. 191-
199. lap 589
149. Katyanovski Vl.: Kérdés V. Uros szerb cár és Vukasin szerb király halálozási évéről. Rad. LVIII. 1881. 199 - 214. l. 589
150. Brčić Iván: Néhány nem rég felfedezett, részben glagolicával irott, részben nyomtatott ó-szláv és horvát könyv. Rad. LIX. 1881. 158-186. l. 590
151. Veber Adolf: Ljubisa István mint iró. Rad. LIX. 1881. 186-200. l. 590
152. Racki Ferenc ismerteti Grott és Florinski műveit Constantinus Porphyrogenitusról. Rad. LIX. 1881. 201-218. l. 590
153. Maretić T.: Tanulmányok a horvátok és szerbek néphitéről és népmeséiről. Rad. LX. 1882. 117-203., LXII. 1882. 1-45. l. 591
154. Kršnjavi Izidor: Az atyaisten ábrázolása a régi keresztény művészetben. Rad. LX. 1882. 203-208. l. 591
155. Rački Ferenc: Alekszándrovics Kotlarevszkij Sándor orosz régész (szül. 1837. megh. 1881. szept. 21-én) nekrologja. Rad. LX. 1882. 208-226. l. 592
156. Matković Péter: Seper D., Chesneau J. és Zeno K. utazásai a Balkán-félszigeten a XVI. sz.-ban. Rad. LXII. 1882. 45 - 134. 1. 592
157. Kuhač S. Ferenc: Adatok a délszláv zene történetéhez (az ősrégi hangszerek rajzával.) Rad. LXII. 1882. 134-187. l. 598
158. Šulek B.: Bleiweisz János dr. nekrologja. Rad. LXII. 1882. 187-230. lap 598
159. Zore Lukács: Adatok Gundulics »Ariadne« cimü művének irodalomtörténeti méltatásához. Rad. LX1II. 1882. 129-189. l. 598
160. Maixner F.: »Pásztor beszélgetések« Kátáncsics »Fructus auctumnales« cimü művében. Rad. LXV. 1883. 71-92. l. 598
161. Nodilo N.: Az első krónikások és a raguzai régi történetírás. Rad. LXV. 1883. 92-
129. l. 598
162. Ljubić Simon: Uj források a dalmáciai epigráfiához. Rad. LXV. 1883. 129-155. l. 602
163. Budmani P.: A raguzai tájszólás amint most beszélik. Rad. LXV. 1883. 155-ú
180. lap 602
164. Pilar György: Ami Boué francia iró nekrologja. Rad. LXV. 1883. 180-200. l. 602
165. Vukotinović Lajos: Schlosser József horvát botanikus életrajza. (1808-1882.) Rad. LXV. 1883. 200-211. l. 602
166. Marković Ferenc: Pucics Medo horvát iró. Rad. LXVIII. 1883. 125-207. l. 602
167. Pavić Ármin: Palmotics Junius horvát költő. Rad. LXX. 1884. 1-89. l. 602
169. Maretić F.: Uj adatok a horvát-szerb hangsúlyozás történetéhez. Rad. LXX. 1884. 89-153. l. 602
170. Rački Ferenc: Horvátország belső állapota a XII. század előtt. Rad. LXX. 1884. 153-191. l. 602
171. Maixner F.: Ranjina Dinko fordításai latin és görög klasszikusokból. Rad. LXX. 1884. 196-223. l. 602
172. Matković Péter: Verancsics Antal utazása Konstantinápolyba 1553-ban. Rad. LXXI. 1884. 1-61. l. 603
173. Zore L.: Adatok a raguzai eroikomikus költészet megismeréséhez. Rad. LXXI. 1884. 145-175. l. 607
174. Kišpatić Máté: Praehistorikus kőeszközök a zágrábi nemzeti múzeumban. Rad. LXXI. 1884. 188-204. l. 607
175. Crnčić János: A »szlovén és illir« név ami hoszpiciumunkban Rómában 1453 után. Rad. LXXIX. 1886. 1-71. l. 607
176. Tkalčić Iván: János (Iván) goricai (de Gverche) fődiákonus, honi iró a XIV. századból. Rad. LXXIX. 1886. 71-135. l. 607
177. Rački Ferenc: Horvát egyház. Horvátország belső állapota a XII. század előtt. Rad. LXXIX. 1886. 135-185. l. 614
178. Nodilo N.: A szerbek és horvátok vallása, főkép dalaik, meséik és népies beszédök alapján. Rad. LXXVII., LXXIX. 1886. 185-247., LXXXI. 1886. 147-218. l. 615
179. Smičiklas Tádé: A horvát nemzeti eszme védelme és fejlődése 1790-től 1835-ig. Rad. LXXX. 1885. 11-73. l. 615
180. Marković Ferenc: Demeter Dömötörről, mint az illir korszak dramatikusáról Rad. LXXX. 1885. 73-100. l. 620
181. Šulek Boguslav: A mi haladásunk a természettudományokban az elmúlt ötven év alatt. Rad. LXXX. 1885. 100-140. l. 620
182. Pilar György: Haladás az ásványtan és földtan terén Horvátországban, Szlavóniában és Dalmáciában 1835 -1885-ig. Rad. LXXX. 1885. 140-148. l. 620
183. Ljubić Simon: Az archaelogiai tudományok haladásáról a mi horvát földünkön. Rad. LXXX. 1885. 148-165. l. 620
184. Budmani Péter: Pillantás a mi grammatikánk és szótárirodalmunk történetére 1835. óta. Rad. LXXX. 1885. 165-186. l. 621
185. Kukuljević Iván: A vránai perjelség a templáriusokkal és johanitákkal Horvátországban. Rad. LXXXI. 1886. 1-81., LXXXII. 1886. 1-69. l. 622
186. Maretić F.: A horvátok és szerbek nemzeti neveiről és keresztneveiről. Rad. LXXXI. 1886. 81-147., LXXXII. 1886. 69-155. l. 662
187. Nodilo N.: A napról. A horvátok és szerbek vallásáról, a népdalok, mondák és népies szólások alapján. Rad. LXXXI. 1886. 147-218., LXXXIV. 100-180. lap 662
188. Matković Péter: Utazások a Balkán-félszigeten a XVI-ik században. Seydlitz, egy névtelen és Betzek J. utazása. Rad. LXXXIV. 43-100. l. 662
189. Rački Ferenc: Boskovics József Roger hires horvát tudós életrajza (1711-1787.), munkái és levelezései. Rad. LXXXVII. 1887., LXXXVIII. 1888. 663
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.