Előszó
Részlet:
Budapesten, a Belváros szívében húzódó Károlyi utca régi hagyományokat őriz. Ez a rövid útszakasz, mely északról, a Kossuth Lajos utca torkolatától délre, az Egyetem térig terjed, és enyhén kígyózó vonalában ma is őrzi legrégibb alakját, a mai napig megőrizte sajátos jellegét is. Az egyetem körzetét jelenti 1784 óta napjainkig, attól az évtől kezdve, hogy a legfelsőbb oktatási fórum a budai várpalotából Pestre költözött.
A városkép azonban és az egyetem egyes részlegeinek elhelyezése az évek során többször is változott. Az egykorú épületek közül ma már csak az utca északi és déli végében emelkedő két templom: a ferencesek és a pálosok volt egyháza áll. A jogtudományi kar és az egyetemi könyvtár viszont — bár új épületekben — még ma is itt működik.
1784-ben, mikor az egyetem Pestre került, nem találhatott a fejlődése kezdetén levő városban olyan központi elhelyezésre alkalmas, nagy épületet, melyben összes intézményeivel együtt elfért volna. Az egyes részlegeket megosztva, különböző épületekben kellett elhelyezni.
A bölcsészeti és a jogi kar először a Károlyi utca északi végében, az egykori Barátok, majd Ferenciek terén álló királyi kúria házában kapott szállást a ferencesek templomával és zárdájával szemben, a franciskánus kolostor pedig az egyetemi könyvtárnak adott helyet mai épületének északi szomszédjában. Ugyancsak itt, ezen a hosszúkás téren, mely valójában inkább tölcsérszerűen kitáguló utcasor volt, kapott üzletet a város legrégibb könyvkereskedése, Eggenberger József boltja, ahol a betűkre kiváncsi tanárok és az ifjúság könyvszükségleteiket kielégíthették, s ahol összegyűlve, az eseményeket megtárgyalták.
Ezen a hosszan elnyúló, utca formájú téren összpontosult tehát először Pest egyetemi élete. Az orvosnövendékek nem messze innét, a térre torkolló Hatvani utcában: a mai Kossuth Lajos utcában kaptak szállást.
1805-ben azonban átrendezésre volt szükség. A körzet most meghosszabbodott az utca déli végéig, ahol a pálosok volt templomát az egyetem templomául jelölték ki, a jogi és bölcsészeti kart pedig kiköltöztetve a kúria épületéből, ide, a templom mellé, a papnevelő intézet céljára emelt épületbe helyezték át. Így alakult ki a Károlyi utca egész hosszúságában a tanulmányi élet, mely az utca déli végében levő tantermektől, egészen a Barátok terén álló egyetemi könyvtár épületéig terjedt, Eggenberger könyvesboltját érintve.
A távolból azonban még egy épület csatlakozott ehhez az egyetemi körzethez. Innét viszonylag messze, de az utca egyenes vonalú folytatásában, a mai Petőfi Sándor és Bécsi utcán végighaladva, a jobbkézről beszögellő Deák Ferenc utcában, az akkori Nagy Piactér szélén egy magányosan álló, nagy, rézfödelű ház emelkedett: Ürményi országbíró háza. Ürményi Józsefet 1809-ben az egyetem elnökévé nevezték ki. Ide érkeztek minden csütörtökön ebédre a karok meghívott professzorai, hogy az egyetemi problémákat megbeszéljék.
Vissza