Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt

Előszó

1925 novemberében Miklós Andor, Az Est főszerkesztője egy kartondobozt adott át nekem. A doboz Hitler Adolfnak és nemzetiszocialista mozgalmának első magyar kapcsolatairól eredeti orosz- és németnyelvű leveleket és okiratokat tartalmazott. 1926 április 4-én a Pesti Napló husvéti számának 53-54. oldalán adtam szemelvényeket ebből a szenzációs anyagból. Általában elsiklottak fölötte. Kit érdekelt Magyarországon még 1926-ban Hitler Adolf és a nácimozgalom?
Éveken át gyűjtöttem tovább is az adatokat. 1938-ban egy 260 oldalas könyvben „Gömbös Gyula és a magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél" cim alatt a Globus-nyomdával kiszedettem. Az ügyészség - nyilván „Hitler kancellár védelmében'' - terjesztésre nem engedélyezte. Néhányszáz példányát - amely közben már ki volt nyomatva - barátaim között szétosztottam, a könyv azonban forgalomba nem került.
E könyvnek a lényegét foglalja össze - egészen dióhéjban - ennek a munkámnak első része. Ezek az adatok a német nemzetiszocializmus őskorából sok mindenre magyarázatot adnak, ami később oly végzetessé vált Magyarországra, amikor beszámolnak egy olyan korról, egy olyan akcióról, amelyben és amellyel Magyarországot elkötelezték Németország, Hitler nemzetiszocialista mozgalma mellé.
Korrupció, panama, egyéni haszonlesés mindkét oldalról az alapja ennek a kapcsolatnak és ez maradt mindvégig is a jellemző. S még valami: a féktelen antiszemitizmus. Ez. sem a sokat hangoztatott „faji, vérségi" okokból, hanem egyszerűen a zsidók túlreklámozott vagyoni jóléte miatt: a rablóösztönök kiélhetése érdekében. A salak, az alja emberek, a tömeg rablóösztönét felizgatni, a várható nagy haszonnal kecsegtetni, ezzel a százezreket magához csábítani s ilymódon a hatalomra jutni. Ez volt kezdettől fogva a nácizmus vezérfonala. Hogy mire vezetett - láttuk...
Ebben a kis könyvben mindenekelőtt most majd megmutatjuk, hogyan kezdődtek a magyar kapcsolatok Hitlerékkel. A könyv második részében látni fogjuk, miképpen fejlődtek ki e kapcsolatok, végül a harmadik részben, hogyan jutottunk el a horogkereszttől a kaszás- és nyilaskereszteken át újra a horogkereszt járma alá.
Mindezt nemcsak az adatokat feljegyző és kinyomozó riportázs munkája révén világítjuk meg, hanem különös véletlen folytán személyes ismeretség is fűzött bennünket úgy Böszörményi Zoltánhoz, mint a Szálasi-mozgalom jónéhány motorához, így elsősorban a titokzatos Franz Rothenhez, akivel éveket töltöttünk együtt - mielőtt Hitlerék legfőbb magyarországi megbízottja lett.
Reméljük, a jövő történetírója számára sikerült ilymódon e szomorú korszak néhány féltve rejtett titkáról is fellebbenteni a fátyolt... Vissza