Az endrődi gyerekek élete a századfordulótól

Előszó

Az Endrődi füzetek c. sorozatot tíz kötetre tervezzük. A sorozatot az Endrődi Honismereti Egyesület gondozza. Célunk, hogy bemutassuk a falu régi életmódját a századfordulótól, és feledésbe merült szokásokat elevenítsünk fel. A jelen életmóddal való összehasonlítást az Olvasóra bízzuk, mint ahogy annak megállapítását is, hogy ezekből a régi értékekből mindent ki kell-e dobni? Az anyag összeállításának módszere: a forrást az Endrődön élő idős emberek jelentik; az ő visszaemlékezéseiket kazettára vesszük (eddig kb. 140-150 kazettánk van). A kazetták szövegét kiejtés szerint leírjuk (magyar szakos tanárok). Az érintett témákat csoportosítjuk. Egy témát most feldolgoztunk - a gyerekek életét, ez kb. 40 kazettát jelent, de máris dolgozunk a következő köteten: az asszonyok életén.
A gyerekek élete c. kötetről:
- hűség: csak azt közöljük, amit több forrásból is megerősítettek. A szövegen a lehető legkevesebbet változtattunk. Egy-két összekötő mondaton kívül minden mást kazettával tudunk igazolni.
- egyenetlenség: a sok forrás nyilvánvalóan darabossá teszi a szöveget, időnként stilisztikai változást vesznek majd észre. Idősebbek jobban őrzik a régies kiejtést pl. szülém (édesanyám), mint a viszonylag fiatalabb adatközlőink.
- egyes szám első személy: mindenki így fogalmazott. Szép, személyes jellegű, nem bántottuk.
- tájszólás: sajnos le kellett mondanunk az igen sajátos és nagyon szép kiejtésbeli jelölésről. Pedig Varjú Mari néni így mondta kazettára: „Egyszer osztán fogtak is égy topelécot az odaátiak." Vissza