Fülszöveg
Magyarország a népek országútján terül el. Végigvonultak ezen az úton hódító és a településeket kifosztó hadak, és érkeztek szegényes batyujukkal puszta életüket mentő menekültek. Magyarok és nem magyarok. Évszázadokon át, aki segítséget kért, itt békét talált. Befogadták. A középkorban a kunokat, akik az előretörő mongol seregek elől kerestek oltalmat, és beleolvadtak a magyarságba. A szerbeket, akik az iszlám elől húzódtak északra, de letelepülve megőrizték nyelvüket, szokásaikat, hitüket, felépítették templomaikat. Menedéket leltek örmények is. Majd jöttek százezerszám magyarok, akik az első világháború utáni rendezés után idegennek minősültek szülőföldjükön, s hontalanná válva kellett újrakezdeniük életüket. Aztán jöttek a forradalmak, és jött a gazdasági kényszer és a rendszerváltás, a különféle polgárháborúk üldözöttjei. Negyven évvel ezelőtt százezer magyar keresett új hazát a Lajtán túl. Azóta azonban százezerszám kértek szállást rövidebb-hosszabb időre olyanok, akik számára...
Tovább
Fülszöveg
Magyarország a népek országútján terül el. Végigvonultak ezen az úton hódító és a településeket kifosztó hadak, és érkeztek szegényes batyujukkal puszta életüket mentő menekültek. Magyarok és nem magyarok. Évszázadokon át, aki segítséget kért, itt békét talált. Befogadták. A középkorban a kunokat, akik az előretörő mongol seregek elől kerestek oltalmat, és beleolvadtak a magyarságba. A szerbeket, akik az iszlám elől húzódtak északra, de letelepülve megőrizték nyelvüket, szokásaikat, hitüket, felépítették templomaikat. Menedéket leltek örmények is. Majd jöttek százezerszám magyarok, akik az első világháború utáni rendezés után idegennek minősültek szülőföldjükön, s hontalanná válva kellett újrakezdeniük életüket. Aztán jöttek a forradalmak, és jött a gazdasági kényszer és a rendszerváltás, a különféle polgárháborúk üldözöttjei. Negyven évvel ezelőtt százezer magyar keresett új hazát a Lajtán túl. Azóta azonban százezerszám kértek szállást rövidebb-hosszabb időre olyanok, akik számára Magyarország volt a kapu a jobb életbe - vagy egyszerűen csak az életbe.
Az utóbbi két évtizedben egyre jellegzetesebbé formálódik azonban az a felismerés, hogy nem a menekülés joga az alapvető emberi jog. Az emberek alapvető joga, hogy saját szülőhelyükön, saját közösségükben s - megőrizve hagyományaikat és kultúrájukat - saját szokásaik és hitük szerint boldoguljanak, és így legyenek polgárai annak az államnak, ahol élnek. Ez minőségileg változtatja meg a felfogásunkat a menekült-kérdés kezeléséről. Nem elégedhetünk meg csupán karitatív támogatással. A menekülttáborokban soha nem lehetnek olyan jók és emberségesek a körülmények, hogy ne sérüljön meg a szülőföldhöz való jog. Ezért az elhelyezés, az ellátás, az élet megszervezése csak elsősegélynek tekinthető. Az igazi megoldás a hazatelepítés. Politikai eszközökkel, az érintett régiók államainak összefogásával, nemzetközi segítséggel olyan rendezést elérni, hogy a menekültek biztonságban visszatérhessenek otthonaikba, ne fenyegesse őket sem nyomor, sem megtorlás, sem diszkrimináció.
A fotóművész, eM. Soós György riport- és portréfelvételei ennek felismerésében segítenek. A szánalom passzív érzés. A megértés nem elég. A politikai rendezésben, a gazdasági stabilizációban, az újjáépítésben, a lelkek újjáépülésében kell közreműködni. Erre szólít fel ez az összeállítás is, a Menekültek Magyarországon harmadik kötete.
Vissza