Fülszöveg
. I ' I I
Az élő növényi szervezetet számtalan olyan hatás éri, amely kisebb-nagyobb mértékben szabályozza, módosítja, illetve meghatározza a növény növekedését és fejlődését. Nehezebb olyan kömyezeti tényezőt találni, amely egy adott életfolyamatra nem hat, mint olyat, amely azt valamilyen formában elősegíti vagy gátolja. Különösen így van ez a zöldséghajtatásban, ahol a környezetet az ember teremti meg, és ahol az életfolyamatokba jól-rosszul gyakran beavatkozik. A növekedési és a fejlődési folyamatok elválaszthatatlanok a tápanyagfelvételtől, azzal közvetve vagy .közvetlenül kapcsolatban vannak, ezért minden olyan tényező, amely azokra hatással van, a tápanyagfelvétel folyamatára is kihat. Ezek a hatások mértéküket tekintve igen eltérőek, és a legkülönfélébb formában befolyásolják a tápanyagok felvételét.
A talajok tápanyagszintjének kialakítása folyamán számos esetben arány-eltolódások, a zöldségtermesztésben korábban nem ismert és tapasztalt kémiai, fizikai hatások,...
Tovább
Fülszöveg
. I ' I I
Az élő növényi szervezetet számtalan olyan hatás éri, amely kisebb-nagyobb mértékben szabályozza, módosítja, illetve meghatározza a növény növekedését és fejlődését. Nehezebb olyan kömyezeti tényezőt találni, amely egy adott életfolyamatra nem hat, mint olyat, amely azt valamilyen formában elősegíti vagy gátolja. Különösen így van ez a zöldséghajtatásban, ahol a környezetet az ember teremti meg, és ahol az életfolyamatokba jól-rosszul gyakran beavatkozik. A növekedési és a fejlődési folyamatok elválaszthatatlanok a tápanyagfelvételtől, azzal közvetve vagy .közvetlenül kapcsolatban vannak, ezért minden olyan tényező, amely azokra hatással van, a tápanyagfelvétel folyamatára is kihat. Ezek a hatások mértéküket tekintve igen eltérőek, és a legkülönfélébb formában befolyásolják a tápanyagok felvételét.
A talajok tápanyagszintjének kialakítása folyamán számos esetben arány-eltolódások, a zöldségtermesztésben korábban nem ismert és tapasztalt kémiai, fizikai hatások, kölcsönhatások, ionantagonizmusok jelentkeztek.
Azok a korábbi feltételezések, amelyek szerint a taíajvizsgálatok és a műtrágyák széleskörű elterjedésével a tápanyaghiányból és túladagoiásból adódó fiziológiai rendellenességek, terméskiesések rövid idő alatt megszűnnek, ill. minimálisra csökkennek, helytelennek bizonyultak. Napjainkban, a termesztésben sokkal több fiziológiai betegséggel, fejlődési rendellenességgel, a helytelen növénytáplálási és öntözési okokra, valamint a talajra visszavezethető fejlődési zavar található, mint korábban.
A könyv, amit a kezükben tartanak először a korszerű növénytáplálás néhány fontos elméleti alapját, és ezek összefüggéseit ismerteti 230 oldalon, 307 kép és 50 táblázat segítségével. Majd ezt követően tápeiemenként végighalad a tünetcsoportokon, felhívja a hasonlóságokra a figyelmet, amelyeket kitűnő, gyakorlatból ellesett, felvételekkel illusztrál.
Úgy gondolom, hogy a szerzők, aki ilyen téren több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, és jól ismerik a termesztési gyakorlat problémáit, egy olyan albumot állítottak össze a zöldségnövények fiziológiai betegségek tüneteiről, amely nélkülözhetetlen lesz, és nagy segítséget nyújt a zöldségtermesztéssel foglalkozó szakemberek számára.
Terbe István
m
m.
Vissza