Előszó
Az eddigi háborúk történetei azt mutatják, hogy a katonai teoretikusok mindig a korábbi háborúkban szerzett tapasztalatokból indultak ki és ennek alapján igyekeztek olyan törvényszerűségeket feltárni, amelyek alapján következtethettek egy esetleges későbbi háború lefolyására. Igaz, hogy ezen következtetések sokszor hibásnak bizonyultak, rendszerint azért, mert elsősorban a haditechnika fejlődése, de a hadászati-harcászati elvekben bekövetkezett változások sok esetben rácáfoltak az előzetes elképzelésekre.
Fokozottabban így lenne ez egy harmadik világháború esetében, mivel korszakunkban a tudomány és technika fejlődésének eredményeként a haditechnika soha nem látott, vagy akár elképzelt nagyságú lépésekkel halad előbbre 1945 óta. Ez elsősorban a tömegpusztító fegyverek kifejlesztését jelenti.
A későbbiekben még részletesebben szólunk a tömegpusztító fegyverekről, itt csak néhány jellemző tulajdonságukat említjük meg.
Egy esetleges világháború alapvető sajátossága tehát, a tömegpusztító fegyverek széles körű alkalmazása.
Az atomfegyver nemcsak a hadseregek személyi állományára, hanem a polgári lakosságra is veszélyt jelent, mivel korszerű háborúban számolnunk kell azzal, hogy a hátország is komoly veszteségeket szenved a különböző colpontokra mért atomcsapásoktól. Az atomfegyver pusztító hatásánál figyelembe kell venni azt is, hogy mind kiterjedtebben kerülnek alkalmazásra az úgynevezett mikrokaliberü atomfegyverek, melyeknél relatíve növekszik az emberi szervezetre gyakorolt károsító hatás.
Vegyi fegyver használatára sor kerülhet nemcsak más tömegpusztító fegyverek alkalmazásának időszakában, hanem önállóan, a háború egész ideje alatt. A vegyi fegyverek közül elsősorban és legnagyobb százalékban az organofoszfát tipusu harcanyag alkalmazásával kell számolni. Kisebb százalékban várható a különböző tapadó harcanyagok alkalmazása, melynek eredményeképpeni a veszteségek száma ugyan nem magas, de tulajdonságaik következtében a harctevékenységet jelentősen nehezítik.
Széles körben várható a pszichokémiai anyagok alkalmazása. A nyugati irodalomban mind többet foglalkoznak ezzel a "humánus" fegyverrel.
A biológiai fegyverek közé sorolunk kórokozókat és toxinokat is. Ezért célszerű a biológiai megnevezés használata a bakteriológiai helyett.
Vissza