| Az eltűnt magyar színjáték nyomában | |
| Hagyománykeresés és hagyománytagadás | |
| Színjátéktörténetünk a kiegyezésig | |
| A kiegyezés után | 5 |
| A színjátékkutatás területe | |
| Írásos adatok és eleéven hagyomány | |
| A kutatás területén kitágítása | |
| A fogalomtisztázás szükségessége | |
| Az élő források | |
| Népi színjáték és színjátékszerű szokások | |
| Nem színjátékszerű megnyilvánulások | |
| A kutatás nehézségei | |
| A színjátéktudomány újabb módszere | 9 |
| Színjátéktudományi módszerünk alapelvei | |
| Egységbenvizsgálás | |
| Színjátékegész, színjátéktípus | |
| A színjátékszerkezet | |
| Párhuzamos viszonyok törvénye | |
| A funkció | |
| Színjátékszerkezet és társadalmi szerkezet | |
| Helyreállítás és megelevenítés | 15 |
| A színjáték világa | |
| Mi a színjáték? | |
| A mai színházüzem | |
| Színjátékelemek gazdagodása és hiánya | |
| Garrick rögtönzött némajátéka | |
| Színjátszás és színjáték | 21 |
| A színjátszó tevékenység | |
| Élmény és fölidézés | |
| Átélés | |
| A színjátszás alaptörekvése | |
| A megjátszás | |
| Monodráma | |
| Szerep | |
| Életszerep | |
| Teljes színjátszás | |
| Színjátszásszerű tevékenységek | |
| Belső színjátszás | |
| Én és alak | |
| Azonosulás | |
| Színjátszói ihlet | |
| Szereérzések és tevékenységek | |
| Hivatásérzések és tevékenységek | |
| A kettősség | |
| Testi megnyilvánulások | |
| Tárgyi segédeszközök | 24 |
| A színjáték és összetevői | |
| Színjáték és színjátékszerű jelenségek | |
| Szellemi tartalom | |
| A cselekmény és fajai | |
| Viszonylatok megelevenítése | |
| Ágazatok és típusok | |
| Alkotó és megvalósító tevékenységek | |
| Színjátszók és közönség | 36 |
| Színjáték és társadalom | |
| Színjáték és különböző emberi csoportok | |
| Elemek vándorlása és megőrzése | |
| Színjátékhagyomány | |
| Színjáték és társadalom kölcsönhatása | |
| A színjáték társadalmi körei | |
| Mi a magyar színjáték? | 46 |
| A táltos-színjátszó | |
| Hivatásos színjátszásunk alaprétege | |
| Hivatásos színjátszás és közösségi színjáték | |
| Színjátszás Magyarországon a honfoglalás előtt | |
| Hivatásos színjátszásunk keleti eredete | |
| Különnemű szerkezetek egyeztetése | 49 |
| A lovas-nomád társadalom szerkezete | |
| A táj | |
| Lovas életmód | |
| Vándorlás | |
| Termelési mód | |
| Munkamegosztás | |
| Magatartás kettőssége | |
| Tulajdonviszonyok | |
| Egyén és közösség | |
| Társadalmi szervezet | |
| Uralkodó és nép | |
| A lovas-nomád-társadalom szerkezetének alaptörvénye | |
| Szellemiség | |
| Vallás | |
| A táltos | 52 |
| A táltos-színjátszó funkciója | |
| A samánizmus fokai | |
| Osztják gyógyítási színjáték | |
| Tatár táltos-színjáték | |
| A táltos-színjátszó és a mai színész | |
| Hősi énekek előadása színjátszással | |
| Előadásmód megjátsz ott idézőjeles elsőszemélyben | |
| Kétirányú funkció | 65 |
| A magyar táltos-színjáték | |
| Voltak-e magyar táltosok? | |
| Tevékenységük fejlettségi foka | |
| Táltosszínjátszás a mesékben | |
| Színjátszó-költő-énekes | |
| A foglalkozás öröklése | |
| A táltos-segéd | |
| Szerepek válogatása | |
| Egyesített tevékenységek | |
| A réület | |
| Játékstílus | |
| Kellékek és jelmez | |
| Színtér és színhely | |
| A díszlet | |
| A táltos-színjátszók sorsa | 74 |
| Regősök, tombások, diákok | |
| A nagy fordulat | |
| A honfoglalás után | |
| Magyarság és európa | |
| Letelepedés | |
| A termelés tagozódása | |
| Magásntulajdon | |
| Társadalmi rétegeződés | |
| A királyság | |
| Nemzetiségek | |
| Keresztyénség | |
| Nyugati műveltség | |
| Egység és ellentétek | |
| A középkori magyar társadalom | 95 |
| Hivatásos színjátszásunk fejlődésiránya | |
| A szerkezetvizsgálat további szempontjai | |
| A középkori magyar társadalom és színjáték szerkezeti változásainak közös jegyei | |
| A jokulátorréteg kialakulása | |
| Fölszabadított rabszolgák: torlók | |
| Udvari mulattatók | |
| Táncosok és muzsikusok | |
| A színjátszás, mint foglalkozás | |
| Táltos és regős | |
| A táltos-segéd átalakulása | |
| A középkori színjátszás első ksorszaka | |
| Külföldi mulattatók Magyarországon | |
| A mimusz | |
| Előadók versenye | |
| A tombás | |
| A második korszak | |
| Gazdagodás és tagozódás | |
| A diákszínjátszó | |
| Külföldi és magyar vágánsok | |
| A harmadik korszak jegyei | |
| Színjátszás az iskolákban | 101 |
| Műsor és megvalósítás | |
| A középkori színjáték műfajai | |
| Magyar monodráma | |
| Hét magyar | |
| Lél | |
| Megjátszott helyzetdal | |
| Ómagyar Mária-siralom | |
| Színjátéknyomok a gyermekjátékokban | |
| Párbeszédes szövegek | |
| A balladák tanusága | |
| Páros színjátszás emléke | |
| Többszemélyes színjáték | |
| Színjáték a templomban | |
| Vallásos színjáték, népi színjáték | |
| A kassai dombormű | |
| A bártfai szereposztó lap | |
| A diákmisztérium | 127 |
| Jegyzetek | 155 |
| Képek jegyzéke | 178 |
Folytatás Microsoft-tal