1.062.132
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Honosságunk első félezer éve
Magyarok Dél-Magyarországon, 896-1526
Újvidék
| Kiadó: | Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság |
|---|---|
| Kiadás helye: | Újvidék |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 91 oldal |
| Sorozatcím: | Művelődés- és helytörténet |
| Kötetszám: | 5 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 11 cm |
| ISBN: | 86-82043-38-6 |
| Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér fotóval és ábrával. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A magyar történettudományban újból és újból visszatérő szakmai vita tárgya még, hogy eleinknek valójában egy - 896-ban kezdődött vagy netán kettő - már jóval 896 előtt is zajló', netán lezajlott - honfoglalása volt-e? A mai Vajdaság területének magyar lakossága esetében viszont efféle tudományos dilemma nem létezik, hiszen a mi közelebbi és távolabbi eleinknek igenis két itteni honfoglalása volt: a IX. század végi első, majd pedig a Mohács utáni elűzettetésük és részben kiveszésük után Bácskában 1733-ban kezdődő, Bánátban 1778-tól folyó, Szerémségben pedig a XVIII-XIX. században csupán több szórványra - egyebek közt Maradékra, Indiára, Ürögre, Nyékincára, Herkócára - korlátozódó második honfoglalása.Itteni honosságunknak is két nagy történeti időszaka van tehát, s amíg a második időszakról, a XVIII. század második harmadában kezdődőről elvétve már 1988. előtt is meg lehetett emlékezni vidékünkön - ma pedig már szerencsére, szerencsénkre, valóságos reneszánszukat élik a magyaroknak... Tovább
Fülszöveg
A magyar történettudományban újból és újból visszatérő szakmai vita tárgya még, hogy eleinknek valójában egy - 896-ban kezdődött vagy netán kettő - már jóval 896 előtt is zajló', netán lezajlott - honfoglalása volt-e? A mai Vajdaság területének magyar lakossága esetében viszont efféle tudományos dilemma nem létezik, hiszen a mi közelebbi és távolabbi eleinknek igenis két itteni honfoglalása volt: a IX. század végi első, majd pedig a Mohács utáni elűzettetésük és részben kiveszésük után Bácskában 1733-ban kezdődő, Bánátban 1778-tól folyó, Szerémségben pedig a XVIII-XIX. században csupán több szórványra - egyebek közt Maradékra, Indiára, Ürögre, Nyékincára, Herkócára - korlátozódó második honfoglalása.Itteni honosságunknak is két nagy történeti időszaka van tehát, s amíg a második időszakról, a XVIII. század második harmadában kezdődőről elvétve már 1988. előtt is meg lehetett emlékezni vidékünkön - ma pedig már szerencsére, szerencsénkre, valóságos reneszánszukat élik a magyaroknak a mai Vajdaság területére való visszatelepülését megjelölő falusi és városi jubileumaink -, addig honosságunk első félezer évéről a közelmúltig nemigen volt ildomos beszélni. Ezért aztán köznépi történeti tudatunkból jobbára hiányzik is e félezer év. Vissza
Tartalom
Dr. Bosnyák István: „Emlékezzünk történtekről" 7Dr. Rokay Péter: A honfoglalás dél-magyarországi szemszögből 15
Dr. Bori Imre: Emlékeinkről 23
Glatz Ferenc: Egyszer mi is mérlegre tétetünk 36
Függelék: Képpel, szóval honosságunk első félezer évéről 49
Témakörök
- Művelődéstörténet > Kultúra > Története
- Helytörténet > Honismeret > Regionális
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Kalandozások, honfoglalás
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Átfogó művek, tanulmányok
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Árpád-házi királyok (972-1301) > Egyéb
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Vegyesházi királyok (1308-1526) > Egyéb
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal