Die Bauern/Der Landarzt

Fülszöveg

"Római Campagnává válik Párizs környéke" – sóhajt fel keserűen a Parasztok egyik szereplője, a szemtanú, aki világosan látja, hogy a nagybirtokot nem lehet megvédeni a paraszt földéhségével szemben, s hogy az uradalom apró parcellákra tagolva kerül a nincstelenek kezére. A paraszt a forradalom óta jogos örökrészének tudja a földet s ha nyíltan nem harcolhat érte, hát a cselszövések, fondorlatok végtelen sorával kergeti el a földesurat.
Balzacnak e nagy regénye egy Párizs környéki birtok szétesésének története. A regény lapjain felvonulnak a parasztok ellen védekező nagybirtokosok, a velük vérségi vagy eszmei rokonságban álló írók, újságírók; a kisvárosi tisztviselők, akik érdekből, nyereségvágyból a parasztok ügye mellé állnak, s végül látjuk az erős, sőt rikító színekkel festett nincsteleneket, akik harc közben cseppet sem válogatósak az eszközökben.
A vidéki orvos nem a megszokott Balzac-regény. Nincs benne hatalmi tülekedés, pénzhajsza, társadalmi törtetés, nincs benne izgalom, dráma, rejtély. Azaz hogy – rejtély mégiscsak van. Kicsoda Benassis doktor? Miért temetkezett el ide az Isten háta mögé, ebbe az alpesi nyomorfészekbe? Miért gyógyítja ingyen a szegényeket, miért viseli szívén a falu boldogulását, miért él magányosan, miért áldozza minden percét, minden erejét másoknak? Egyszóval, a balzaci szóval: mi a titka ennek a férfinak? Ezen töpreng Genestas őrnagy, amikor ellátogat Benassis mintafalujába, s ez a kérdéssor motoz bennünk is, amint megismerjük az orvos művét: egy virágzó, iparkodó, gyarapodó falut, egy boldog zugot ezen a regényes alpesi tájon. És amint peregnek az idillikus képek, s haladunk lassan, egyre szűkebb és szűkebb körben szemlélődve – mert az elbeszélés nem egyenes vonalú, hanem körben mozog, körképet ad –, végül is kipattan a titok, meztelenül lüktet előttünk a sebzett szív, amely egy egész falut, járást táplál friss vérrel. Vissza