Honismeret könyve

Előszó

Az emberiség állami és társadalmi életében döntő szerepet játszanak az eszmék s ezek uralma az emberiség szellemi irányával függ össze. Korszakonként változnak az uralmon levő eszmék, az ú. n. koreszmék, melyeknek keletkezése és alakulása sokféle tényezőtől függ. Ilyenek többek között a technikai és gazdasági újítások és átalakulások s ezekkel összefüggésben a nagy háborúk, melyek a koreszmék változásának részben okai, részben következményei.
A mult század uralkodó eszméje, a liberalizmus az egész kultúrált emberiséget áthatotta. Hazánkban a reformkorszak volt kibontakozásának kezdete, a kiegyezést követő félszáz év pedig felvirágzásának s hatalomra jutásának ideje. A világháború s a legutóbbi másfél évtized sok fájdalmas tanulsága azonban a mai nemzedék s különösen a fiatalság gondolkozását, érzelemvilágát szembetűnően megváltoztatta, mondhatni antiliberálissá tette s ma már állandóan nő azok száma, akik összeomlásunk s másfelől a gazdasági világválság okait a szabadelvűség szélsőséges túlhajtásaiban keresik.
Az bizonyos, hogy a liberalizmus légkörében idővel elhatalmasodott tőke- és gépuralom s az ezzel velejáró anyagias szellem az egykor harmonikusan megindult fejlődést egyoldalúvá tette s az ellentéteket mind a társadalmi osztályok, mind a nemzetek közt kiélezve a háború és az ezt követő gazdasági és lelki válságok előidézésében közreműködött, A liberalizmusnak, mint organizációs rendszernek további hibája az volt, hogy amíg a városok szédületes fejlődését elősegítette, a vidéket s különösen a falut és annak népét háttérbe szorította és elhanyagolta. Ebből kifolyólag a hazafias érzést s a nemzeti szellemet is inkább eszmeileg, mint reálisan fejlesztette ki, minthogy annak valódi alapja és gyökere a föld s a szülőföld és annak szeretete, megbecsülése. A liberalizmus azonban ezt figyelmen kívül hagyta s az elsősorban a valóságot értékelő falusi földmíves nép lelkére e miatt nem is tudott kellően hatni. A hazafiságot a vezetőosztálynál is inkább szólammá s reális életalap nélküli illúzióvá tette, s ezzel előmozdította azt, hogy a magyar középosztály hamar és könnyen megvált az ősi földtől: otthagyta a falut, amelynek csak küzdelmeit, árnyoldalait látta s a könnyebb életet ígérő városba költözve hivatalt vállalt és legtöbb esetben lelkileg is végleg elszakadt szülőföldjétől. Vissza