Előszó
Azt akarom Önöknek bebizonyítani, hogy a magyarság itteni 1100 éves léte, fönnmaradása történelmi „csodatett". Folyamatossága töretlen, a magyarság egysége kulturális szempontból mindig megvolt, a továbbiakban is remélhető. Határok változtak, uralkodók jöttek-mentek; a magyarság pedig nem 1100 éve, hanem körülbelül 2500 éve tarthatja számon magyarként önmagát.
A Magyar Nemzet június 19-i számában a szlovák nemzeti párt tiltakozik az ellen, hogy a magyar többségű délszlovákiai lakosság néhány helységben millecentenáriumi emlékművet akar állítani. Idézet a szlovák sajtóból: „Megengedhetetlen, hogy az önálló és szuverén Szlovák Köztársaság területén bármiféle emlékművek emlékeztessenek a barbár ázsiai törzsek (ezek mi vagyunk!) behatolására az ősi szláv földre." Tovább folytatom: "a helyi önkormányzat nyilvánítsa semmissé a határozatot, a hatóság egyúttal akadályozza meg, hogy más önkormányzatok is agresszivitást és békétlenséget jelképező szobrot állíthassanak e térség szomorú eseményeinek." Ha ez az egész komoly történelmi tényekkel alátámasztott lenne, nem derülnénk rajta, komolyan kéne venni.
Nem új dolog ez a világtörténelemben.
Az ókori görögök szerint ők a vízözönt túlélt Hellén nevű ősük egyenes leszármazottai. Ők tehát emberektől eredtek, de minden más nép kőtől származott és barbár, dadogó nyelve érthetetlen. Csodálkozhatunk, hogy kerülhet az intelligens görögség tudatába ilyen téves állítás? Hát úgy, hogy a görögök akkor már a rézkorban éltek. Ciprus, Küprosz - ott találták fel a rezet; a görögök már akkor használták. A réz fölváltotta a kőeszközöket; nyilvánvaló, hogy fölénytudat mutatkozik meg bennük. Ez a barbár jelző végigkísérte a görög történelem egész menetét. Nézzük meg a rómaiakat, akik összeveszejtettek egymással minden szomszédos, meghódítandó etruszk várost, fölléptek mint „béketeremtők" és hódítók. És ráépült a római kultúra az etruszkra, de nem tudjuk mai napiglan: mennyit vett át belőle, mennyi az önálló fejlemény? A rómaiak azt mondták, hogy Jupiter fönn az égben van, az a dolga, hogy a római nemzetre, az impériumra vigyázzon. A többi néppel Jupiter nem törődött. Jáhve, Jehova, Jahova pedig a zsidó nép támogatója, velük külön szerződést kötött, az összes többi népről nincs szó - azokról elfeledkezett.
Tehát az égbeli üdvözülés mindig egyetlen népre korlátozódik. Folytathatnánk a sort, de ugorjunk egy pár ezer évet, mert különben eltelik az idő. Amikor 1054-ben megtörtént az egyházszakadás, akkor a görögkeletiek, az ortodoxok azt mondták magukról, hogy mi görögkeletiek bizánci ortodoxok vagyunk és minden római vagy protestáns keresztényt tévelygőnek tartanak mind a mai napig. És mindig meg akartak bennünket váltani. Az a Bizánc, amely megrekedt a fejlődésben, ahol nem volt soha romanika, román stílus, nem volt gótika, nem volt reneszánsz, nem volt barokk; és ahol nem volt egyházi reform majdnem ezer éve, ők akartak bennünket mint „enervált, dekadens nyugatiakat" - megváltani.
Vissza