Honismeret 1980/3.

Előszó

Részlet az folyóiratból:

"A III. Országos Úttörő Népművész Szaktáborról
(Csillebérc, 1980. augusztus 15-25.)
Ez évben harmadik alkalommal rendezzük meg az úttörő népművészek országos szaktáborát a Csillebérci Úttörőtáborban. A nagy érdeklődést mutatja, hogy 130 gyermekközösség (őrs, raj, honismereti szakkör, néptánccsoport, énekkar, zenekar és egyéb, a népművészet valamely ágával foglalkozó közösség) jelezte részvételi szándékát. A pályázatban kiírt feltételeket 117 közösség teljesítette eredményesen, s ezeknek a csoportoknak a képviselőit hívtuk meg a táborba. A csoportok maguk választhatják ki azokat, akik tevékenységükkel a legjobban hozzájárultak a feladat eredményes teljesítéséhez. Általában minden csoport 10 főt, a legjobb csoportok 12 főt küldhetnek el a táborba.
A tábor célkitűzése, hogy a gyerekekkel megismertessük a népi kultúrát, a tárgyi és a szellemi néprajz szoros kapcsolatát. Ezt segíti a tábor legnagyobb rendezvénye: a JELES NAPOK megelevenedése, amikor a gyerekek megismerkednek a jeles napok szokásaival, dalaival, táncaival. A kézműves foglalkozás, a népdal, a tánc, a népi játékok tanulása közben a gyerekek ezeknek a jeles napoknak a megelevenítésére készülnek. Megmutatjuk nekik, hogyan tudják mindennapi tevékenységükben, a mai viszonyok között alkalmazni a népi kultúra hagyományait. Továbbá segítséget szeretnénk adni otthoni munkájukhoz.
A tábor programjára jellemző: hogy tevékenységünk nagy részét a kézműves foglalkozás teszi ki, amelyben minden gyerek aktív cselekvését, részvételét szeretnénk elérni. A gyerekek választhatnak a különböző lehetőségek között (szövés, agyagozás, fafaragás, tojásfestés stb.), ők döntik el, mely kézműves ághoz van nagyobb kedvük, melyikkel szeretnének megismerkedni, addigi ismereteiket elmélyíteni. A kézműves foglalkozást kiegészíti a népdal-, a néptánctanulás, a közös éneklés, táncolás. Minden altábor egyik programja a táncház, ahol népzenei együttesek és néptáncosok segítségével tanulják a tánc alaplépéseit. Nagy gondot fordítunk a népi játékok tanítására,, tanulására. Itt különösen figyelünk arra, hogy a gyerekek a magukkal hozott, általuk gyűjtött játékokat egymásnak átadhassák.
Néhány programpontról részletesebben. A tábor legnagyobb, meghatározó jelentőségű megmozdulására a gyerekek a pályázat kiírása óta készülnek. A JELES NAPOK nevet kapta ez a háromnapos rendezvénysorozat, amelyben csaknem minden ismert, és ismeretlen jeles nap megelevenedik.
Augusztus 20-án rendezzük meg az ÚJ KENYÉR ÜNNEPÉ-t, amikor vendégül látjuk a szülőket, és a neves vendégeket, a népművészet, és az ezzel foglalkozó tudományágak meghívott képviselőit. Eljönnek továbbá azoknak az üzemeknek, gyáraknak, közösségeknek a küldöttei is, akik munkánkban nagy segítségünkre voltak.
A délutáni program az új kenyér, alkotmányunk évfordulójának ünnepe lesz. A táborban részt vevő népművészek műsorral köszöntik az itt táborozó gyerekeket, a vendégeket, a szülőket. Az ősz a betakarítások ideje. A gazdasági évet lezáró ünnepekre, a cselédfogásra, kerül itt sor. Ezután az évvégi jeles napok következnek: lucázók, regölők járják be a tábort, tudtul adva - nagy-nagy hanggal, sok-sok dallal -, hogy eljött már az esztendő vége. Az új évet köszöntő csoportok, altáborról altáborra haladva hatalmas zenebonával, dallal, tánccal köszöntik az új esztendőt. Majd a Balázs-járás következik, új tanulókat toborozva a falu iskolájába." Vissza