Fülszöveg
„Emlékek őrzik a nép életét"
Vörösmarty Mihály
Az 1800-as évek végén, azokban a boldog békeidőkben, egy jubileum lázában égett az egész ország, a millennium lázában. Nagyon sok nemzet- és nem csak közép-európai - büszke lenne, ha ezeréves történelmi eseményt tudna méltatni. A magyarság történelmében az első ilyen millenáris ünnepségsorozat népünk Kárpát-medencei megtelepedését - a honfoglalás dicsőségét hirdette. Bárhogyan is értékelje ma a történésztársadalom a honfoglalást, az akkori megemlékezések nemzettudat-formáló jelentőségét elvitatni nem lehet.
A neves dátumot kimagasló szellemiségek méltatták, megörökítésére alkotások egész sora született. Nem csupán a főváros igyekezett emléket állítani az ünnepre. Az országgyűlés törvénybe iktatta a vidéki Magyarországon hét maradandó emlékmű felállítását, és ezzel együtt hét nemzeti zarándokhely alapjait rakta le, melyek a külföld felé is hirdették hazánk sikerét.
A millennium hét országos emlékműve közül az ópusztaszeri ma is a...
Tovább
Fülszöveg
„Emlékek őrzik a nép életét"
Vörösmarty Mihály
Az 1800-as évek végén, azokban a boldog békeidőkben, egy jubileum lázában égett az egész ország, a millennium lázában. Nagyon sok nemzet- és nem csak közép-európai - büszke lenne, ha ezeréves történelmi eseményt tudna méltatni. A magyarság történelmében az első ilyen millenáris ünnepségsorozat népünk Kárpát-medencei megtelepedését - a honfoglalás dicsőségét hirdette. Bárhogyan is értékelje ma a történésztársadalom a honfoglalást, az akkori megemlékezések nemzettudat-formáló jelentőségét elvitatni nem lehet.
A neves dátumot kimagasló szellemiségek méltatták, megörökítésére alkotások egész sora született. Nem csupán a főváros igyekezett emléket állítani az ünnepre. Az országgyűlés törvénybe iktatta a vidéki Magyarországon hét maradandó emlékmű felállítását, és ezzel együtt hét nemzeti zarándokhely alapjait rakta le, melyek a külföld felé is hirdették hazánk sikerét.
A millennium hét országos emlékműve közül az ópusztaszeri ma is a honfoglalás és a nemzet igazi zarándokhelye, Pannonhalmán jelentős módosításokkal, de áll az emlékcsarnok. Sajnos a hét emlékhely közül a trianoni döntés után öt az utódállamok fennhatósága alá került. Az új hatalmak szemében ezek ellenségessé váltak, a nemzetünk elleni kirohanások elsőszámú céltáblái lettek. Felvidéken, Nyitrán már csak az obeliszk talapzata áll, a dévényit pedig teljesen elpusztították. Majdnem az utóbbi sorsára jutott az erdélyi Brassó emlékoszlopa is, de itt még fellelhető az emlékmű csekélyke része. Viszonylag épen, de lecsupaszítva maradt fenn az ezeréves emlék a délvidéki Zimonyban, a kárpátaljai Munkácson pedig korábban teljesen lerombolt emlékobeliszk kicsit más formában, de a közelmúltban újjáéledt.
A honfoglalás ezredévének emlékművei Magyarország legújabb kori hányattatott történelmének néma tanúi, sőt szenvedő alanyai. Könyvünk sorstragédiájukat mutatja be, abban a reményben, hogy soha többé nem válik egy emlékmű, egy szobor vagy akárcsak egy emlékjel a politika eszközévé, a gyűlölködés és a vandalizmus martalékává.
Vissza