Honfoglalás kori női sír Szentes Derekegyházi oldal határrészéből

Előszó

2002 augusztusában különös levelet továbbított a posta a szentesi múzeumnak, amelyet a Csallány Gábor hajdanvolt igazgatóról elnevezett múzeum vezetőjének címeztek.
"Tisztelt!
Szentes Város
Dr. Csalány Gábor Múzeuma Vezetőjének!
Szentesen születtem. 83 éves vagyok.
Apámnak D.-oldal 129 szám alatti tanyája területén az 1930-1935. évben a T. Múzeum ásatásokat végzett és ott régészeti tárgyakat találtak, melyeket a múzeumba én is láttam. Gondolom az akkori iratokban fellelhető Berényi Benjámin nevén. Még meg tudnám talán mutatni azt a területet, ahol ástak. Hogy minden területet feltártak-e, azt nem tudom?! A Múzeumban levő iratok tartalmának, talán érdemes lenne felfigyelni.
Segítenék örömmel, ha hívnak, mennék, sajnos járni, menni nem tudok.
Ha T. Cím részére érdekes lenne levelem, kérem szíves válaszukat.
Berényi Pál"
1940-ben Szentes város délkeleti, Derekegyházi oldal nevű határrészében, a Kórógy-ér volt árteréből kiemelkedő kis háton Berényi Benjámin tanyatulajdonos sárgaföld kitermelése közben honfoglalás kori temető két sírját bolygatta meg. A leletbejelentés nyomán a helyszínre érkező Csallány Gábor újabb két sírt tárt fel. A sírokból kiemelkedően gazdag leletanyag került elő, főként a női viselet pompás ékszerei.
A honfoglalás kori temetők szerkezetét ismerve, a régészek már évtizedek óta feltételezték, hogy a derekegyházi temető még további sírokat is rejt. A Berényi-tanya elbontása után azonban nagyon kevés támpont maradt a temető helyének pontos meghatározására, így a további kutatás elmaradt. Egészen 2002 nyaráig, amikor budapesti és szegedi régészek összefogásával hitelesítő ásatás indult a lelőhely teljes feltárására.
A fent idézett levél megírásának és kézhezvételének az időpontja egyben sorsszerű is, mivel ekkor már több mint egy hete folytak a munkálatok, amelyek során sikerült megtalálni a temető pontos helyét, valamint négy, a korábbi kutatás által még érintetlen sírt is. Közöttük az egyikben nemcsak a szűkebb régió legkiemelkedőbb honfoglalás kori emlékanyaga, hanem az egész Kárpát-medence 10. századi hagyatékának egyik leggazdagabb leletegyüttese vált ismertté, amelyet kiadványunk bemutat. Vissza