Honfoglalás kori magyar ifjú sírja az ausztriai Gnadendorfban

Előszó

Részlet a könyvből:

I. A GNADENDORFI SÍR FELTÁRÁSA 2000. július 18-án közművezeték fektetése során a munkások gazdag mellékletekkel eltemetett magányos lovas sírt találtak az ausztriai Gnadendorf község belterületén. A nyugat-keleti tájolású sírnak szerencsére csak a nyugati végét bolygatták meg, ahonnan egy koponya, egy szablya markolatrésze és egy állatcsont került elő. A leletmentést aznap és a rákövetkező napon Erich Lauermann (Museum für Urgeschichte des Landes Niederösterreich) végezte el, s annak során egy, a fentiektől eltekintve bolygatatlan sírt tárt fel a mai utcaszint alatt 100 cm mélyen. A lovának koponyájával és lábszárcsontjaival együtt eltemetett 14 év körüli ifjú a temetkezési szokások és a mellette talált tárgyak tanúsága szerint valamelyik gazdag honfoglaló magyar nemzetség tagja volt. A leletek történeti-régészeti jelentőségét az adja, hogy ez az első, szakszerű feltárás során előkerült olyan 10. századi magyar sír, amely bizonyosan népünk korabeli szállásterületétől nyugatra látott napvilágot.
Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a 10. századi magyar szállásterülettől viszonylag távol lévő lelőhelyen előkerült sírban valóban a magyar fejedelmek egyik alattvalója nyugodott-e. Ha igen, miképp kerülhetett oda, s mikor ásták meg a sírját? Milyen történeti kérdéseket vetnek fel e leletek? E kérdésekre kíván választ adni a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása, amelyen a gnadendorfi leletek mellett megtekinthetők azok magyarországi rokon darabjai, egy válogatás a hajdani nyugati gyepű két oldalán élők hagyatékából, valamint a nyugati irányú kalandozó hadjáratok német és osztrák múzeumokból összegyűjtött tárgyi emlékei. Vissza