Honfoglalás kori kifestő

Előszó

A Kárpát Medencébe a IX. század végén települtek be államszervező őseink. Árpád népe az Európában leghosszabb ideig fönnálló olyan államot szervezte meg, melyet a sztyeppéről ideérkezett népek hoztak létre. Korábban már több lovasnép szervezett itt államot. A hunok államának máig élő emléke Buda városának a neve. Buda Attila király bátyja volt. Priszkosz rhétor bizánci nagykövet és krónikás járt Attila udvarában. Leírása szerint a hunok székvárosa akkor a Duna-Tisza közén lehetett. Attila halálát követően (453) előbb a longobárdok és a gepidák, majd az avarok szerveztek államot (568). Az Avar Királyság (Kaganátus) határőrvidékeket telepített és 100 évvel később be tudta fogadni a sztyeppe felől érkező onogur honfoglalókat. (László Gyula kutatásai alapján ők voltak az első magyar nyelven beszélő honfoglalók.) Az avar onogur állam a 700-as évek végére meggyöngült, a frankoktól csatákat vesztett, s a dunántúli avarok megkeresztelkedtek. A 800-as években jutottak el a magyar kalandozók a Kárpát Medencébe. Máig fönnálló államukat 1100 éve szervezték meg. Árpád honfoglalói jellegzetes díszítőművészetet hoztak magukkal. Fegyverzetük, ruházatuk, lószerszámuk palmettás díszítése mindmáig korszakjellemző a Kárpát Medence régészetében. Nyitó ábránkon a tarsolylemezeket is tartalmazó sírok elhelyezkedését mutatjuk be. Ezek a leggazdagabb díszítőművészetű sírok olyan honfoglaló csoportok lehettek, akinek erős iránti és középázsiai eredetű művészeti hagyományai voltak. Vissza