1.061.968

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szántó nekem a világ közepe

Fejezetek Abaújszántó múltjából

Szerző
Szerkesztő
Fotózta

Kiadó: Abaújszántó Polgármesteri Hivatal
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 303 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-03-3929-3
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Innen gyökereztem a Hegyaljáról, itt születtem Abaújszántón, és életem kis szakaszát kivéve itt is éltem. Szeretem szülőföldemet. Apám, anyám ugyancsak községünkből származtak. Apám kőműves volt, Anyám varrónő. Három nővérem van.
Itt születtem 1915. február 12-én. Óvodai, népiskola és polgári iskolát is itt végeztem. Polgárit elvégezve különbözetivel átmentem a gimnáziumba Újpestre, de időközben bejutottam az Egri Tanítóképzőbe, ahol 1939-ben végeztem. Szerettem tanulni, elég könnyen is ment, de kevés időm jutott rá.
A tanítóképző végeztével katonai behívóval Kárpátaljára kerültem egy tiszta ruszin községbe. Itt ruszinul kellett tanítanom. Majd megkaptam a kilencedik katonai behívómat. Ez már a frontra hívott. Másfél év front szolgálát, s majdnem két és fél év szovjet hadifogság után tértem haza, ahol 1979-ig, nyugdíjazásomig tanítottam.
Gyermekkoromtól szerettem faragni. Érdekes, hogy a népi motívumok hatása alól a mai napig sem tudok megszabadulni. A szólót igazán csak az... Tovább

Fülszöveg

Innen gyökereztem a Hegyaljáról, itt születtem Abaújszántón, és életem kis szakaszát kivéve itt is éltem. Szeretem szülőföldemet. Apám, anyám ugyancsak községünkből származtak. Apám kőműves volt, Anyám varrónő. Három nővérem van.
Itt születtem 1915. február 12-én. Óvodai, népiskola és polgári iskolát is itt végeztem. Polgárit elvégezve különbözetivel átmentem a gimnáziumba Újpestre, de időközben bejutottam az Egri Tanítóképzőbe, ahol 1939-ben végeztem. Szerettem tanulni, elég könnyen is ment, de kevés időm jutott rá.
A tanítóképző végeztével katonai behívóval Kárpátaljára kerültem egy tiszta ruszin községbe. Itt ruszinul kellett tanítanom. Majd megkaptam a kilencedik katonai behívómat. Ez már a frontra hívott. Másfél év front szolgálát, s majdnem két és fél év szovjet hadifogság után tértem haza, ahol 1979-ig, nyugdíjazásomig tanítottam.
Gyermekkoromtól szerettem faragni. Érdekes, hogy a népi motívumok hatása alól a mai napig sem tudok megszabadulni. A szólót igazán csak az öregek szeretik dolgozni. Úgy bort kóstolni, felette elmerengeni ismét csak az öregek tudnak. Abban lélek van. A szőlő motívumokat és szőlősgazdákat szívesen megfaragtam, ez az én világom.
Többször kitüntettek, mint pedagógust, de a legnagyobb kitüntetést a gyerekektől kaptam, akik szívesen jöttek társadalmi munkára velem, faragó szakkörre.
Tanítottam felső tagozatban, ipari tanuló iskolában a kőműveseket szakrajzra, gimnáziumban könyvkötészetet, dolgozók és továbbképző iskolában, vezettem úttörőket stb. Minden iskolai munkát szívesen csináltam.
Életem folyásának ismeretéhez tartozik az is, hogy 1948-ban megnősültem. Feleségem Fazekas Margit.
A jövőre vonatkozóan nagy terveket nem készítek. Szőlőmben szeretnék foglalatoskodni, mert szeretem a természetet. Történelmi múltunkból szeretnék egyet-mást megfaragni, mely főleg szőlővel kapcsolatos. Szülőföldem múltját össze kellene állítani véglegesre, közkinccsé tenni, hogy minden szántói ember ismerje meg a szülőföldje múltját, jelenét és építse jövőjét. Egyenlőre időzavarban vagyok, ez az ami a nagy tervek megtervezésében igazán hátráltatnak. Bízom a jövőben és az embertársaimban, s remélem még sikerül a múltból egyet-mást átmentenem a jövő generációnak is
Szeretem az embereket és a mát de a jövőért lelkesedem a legjobban. Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ
Polgármesteri beköszöntő 9
Szerencsés időben születtem 10
SZÁNTÓ HELYE: A TÉRKÉPEN ÉS A TÖRTÉNETI PALETTÁN
Szántó megközelítése 15
Fejlesztő erők 17
Szántó fejlődéséről és lépéshátrányba kerüléséiül 19
Újévi köszöntő szülőföldemnek (vers) 24
SZÜLŐFÖLDÜNK FÖLDRAJZI VISZONYAI
Helyzete 29
Keletkezése 31
Felszíne 34
Talaja 38
Éghajlat, időjárás 39
Vízrajzunk 43
Természetes növényzetünk 46
Ásványaink 51
Vadonélő állataink 53
A község keleti oldalán levő erdők nevei 55
Abaújszántó dűlő nevei 57
GAZDASÁGI ÉLETÜNK ÉS ANNAK FELTÉTELEI
Lakosságunk L61y
A gazdasági élet előszavaként 62
Földművelés 64
Szőlőtermelés 73
Gyümölcstermelés 82
Erdőgazdálkodás 84
Állattenyésztés 87
Pásztorkodás, legeltetés 91
Mezőgazdálkodásunk summázata 94
Ipar 100
Áttekintő, összegző vázlat iparunkról 105
Kereskedelem 107
Közlekedés 111
LAKÓHÁZAINK ÉS NEVEZETES ÉPÜLETEINK
Nevezetességeink 117
Abaújszántó nevezetes épületei, emlékhelyei 118
Műemléki vagy műemlék jellegű épületek 122
Abaújszántó lakóházai 126
Nevezetes épületeink 134
Posta, hírközlés 142
Pénzintézetünk 144
A Jávorszky-féle vízimalom 146
Abaújszántó közkútjai. Ivóvíz ellátása 148
Abaújszántó turisztikai lehetősége 149
A SZÁNTÓI EGYHÁZAK: HÍVŐK ÉS TEMPLOMOK
A római katolikusok 153
A görög katolikusok 163
A reformátusok 165
Az evangélikusok 168
Az izraeliták 171
SZÁNTÓ TÖRTÉNETÉNEK KRONOLÓGIKUS VÁZLATA
Őskor 177
Népvándorlás kora 179
A honfoglalás kora 180
A település nevének eredete 182
Az 1200-as évek közepétől az 1600-as évek végéig 183
Az 1700-as évek 190
Az 1800-as évek 194
Az 1900-as évek 202
HISTÓRIÁNKBÓL
A 16. századi szántói iskola 213
Abaújszántó, mint iskolaváros 215
Művelődés 218
Abaújszántón született, élt, dolgozott írók, költők, tudósok és művészek összefoglaló névsora 221
Jászai Pál 223
Szántó és Marcinfalva az 1722. évi úrbéri azonosításból 226
Éjjeli Bahterok szokva kiáltások 229
Cekeháza 230
Az 1919-es események Abaújszántó nagyközségben 232
A háborús évek Abaújszántón 235
Abaújszántó fejlődése 1945 után 238
KALÁSZATOK SZÁNTÓ NÉPÉLETÉBÓL
Sátor-hegy nevében 243
Királykút és Marcinfalva név eredete 244
Paraszt történelem a tatár- és törökjárásól 247
Abaújszántó nagyközségben élt, vagy ma is élő népszokások, hiedelmek . . 248
Az abaújszántói szőlőhegyeken és pincékben élt
szellemtörténeti formákról 256
Hiedelmek az abaújszántói szőlőhegyeken és pincékben 263
Miért kötözik a szőlőt? 272
Mi a hóka? 276
Szőlőtermelésnél összegyűjtött hagyományok 277
Községünkben élő mondák, regék, mesék a Sátor-hegyről 278
A Köszvényes-kútról 285
Piroska (Szántói monda) 286
A SZERZŐ ÖNVALLOMÁSAI
Hogyan lettem faragó 291
A legfőbb művészet (vers) 299
BÚCSÚ A SZERZŐTŐL
Bényei Gábor gyászbeszéde 303
Az özvegy utószava 306

Homonnay István

Homonnay István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Homonnay István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem