"Homo Blogger"

Előszó

A vallás az emberi létezés szükségszerű és elidegeníthetetlen velejárója. Abból a természetes igényből fakad, ami az embervolt kódolt és kikódolhatatlan sajátossága, miszerint keresi létezése célját, mibenlétét, értelmét; helyét a világban; viszonyulásának hogyanját a többi emberhez, önmagához, a valóság egészéhez; az ismerthez és ismeretlenhez, a feltárulóhoz és a titkokat rejtőhöz; legfőképpen pedig saját személye eredetéhez. Annak egyidejű átélése, hogy parányi vagyok, mivel egy végeláthatatlan valóság kis részeként tapasztalom önnön létemet, ugyanakkor hatalmas is vagyok, mivel képes vagyok önreflexióra, rácsodálkozásra, kérdezésre és olykor válaszadásra is. Kérdező és megkérdezett vagyok egyszerre tehát.
A vallás nem olyan sajátosság, amit az ember le-, vagy felvehet, mint egy ruhadarabot. Aki vallásosnak mondja magát, nem azért és nem úgy vallásos, mert és ahogyan valaki szeret horgászni, vagy éppen sakkozni, botfüle van, vagy jó zenei érzéke, ügyesen rajzol, vagy kétbalkezes. Ezek ugyanis részint választott lehetőségek, részint olyan adottságok, amelyek kinek-kinek az esetében különfélék lehetnek - akár genetikusan öröklött, akár szocializáció útján szerzett adottságok legyenek is. A vallás azonban minden embernek egyaránt sajátja - éppúgy, mint maga az embervolt. Az az ember is vallásos tehát, aki magát nem tartja vallásosnak, és akit mások sem tartanak annak.
Az ember vallásos, tehát eredendően függő, ráutalt, rész-szerint való és önreflexióra képes. Amikor valakit a szó köznapi értelmében vallásosnak mondunk, csupán a vallási attitűdnek egy specifikus megjelenési formájával kapcsolatban gondoljuk. Vallásosnak azt az embert mondjuk, aki hisz valamilyen istenség vagy istenségek létében, saját sorsának alakulását eme felsőbb hatalom (hatalmak) irányítása alá vetettnek véli, ezen kívül általában él benne a hit valamely transzcendens világ és létforma valóságával kapcsolatban, és eme hitét rendszerint ritmikusan ismétlődő szimbolikus cselekvéssorozat kitartó gyakorlásával juttatja kifejezése; imádkozik, szertartásokat végez, illetve azokon részt vesz. Vissza