Homéros Magyarországon

Fülszöveg

„Devecseri fordítása kanonikus lett. Kanonikus, mert jó, mert összhangban van a kor nemzetközi tudományos Homéros-képével, és összhangban van a kor hazai szellemi világával, klasszikus irodalmával. Eltalálta azt a homérosi hangot, melyre a kor várt. Más oldalról azt mondhatjuk: meggyőzte olvasóit, hogy Homéros ilyen.
Ez felvet egy utolsó, elvi kérdést: akkor hát Devecseri fordítása egyszer s mindenkorra megoldotta a Homéros-fordítás kérdését? Igen és nem. Igen, mert - mint minden nagy fordítás - része lesz a magyar irodalomnak, mint ahogy Voss fordítása része lett a németnek, ma is bátran idézhető. És nem, mert ha a fordítás, vagy legalább a Homéros-fordítás a nemzeti irodalom nagy korszakainak összefüggésében korszakolható, akkor egy nemklasszicista kor létre fogja hozni a maga nem klasz-szicista Homéros-fordítását. Én összeborzadok egy szabad versben fordított Homéros gondolatára, de a kánonok változnak."
Ritoók Zsigmond az ógörög és latin irodalom nemzetközileg elismert,... Tovább

Fülszöveg

„Devecseri fordítása kanonikus lett. Kanonikus, mert jó, mert összhangban van a kor nemzetközi tudományos Homéros-képével, és összhangban van a kor hazai szellemi világával, klasszikus irodalmával. Eltalálta azt a homérosi hangot, melyre a kor várt. Más oldalról azt mondhatjuk: meggyőzte olvasóit, hogy Homéros ilyen.
Ez felvet egy utolsó, elvi kérdést: akkor hát Devecseri fordítása egyszer s mindenkorra megoldotta a Homéros-fordítás kérdését? Igen és nem. Igen, mert - mint minden nagy fordítás - része lesz a magyar irodalomnak, mint ahogy Voss fordítása része lett a németnek, ma is bátran idézhető. És nem, mert ha a fordítás, vagy legalább a Homéros-fordítás a nemzeti irodalom nagy korszakainak összefüggésében korszakolható, akkor egy nemklasszicista kor létre fogja hozni a maga nem klasz-szicista Homéros-fordítását. Én összeborzadok egy szabad versben fordított Homéros gondolatára, de a kánonok változnak."
Ritoók Zsigmond az ógörög és latin irodalom nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudós tanára legújabb kötetében arra vállalkozik, hogy Homéros kapcsán megvizsgálja: a görög-római művelődés miként élt tovább és hatott - nem mint holt ismeretanyag, hanem mint eleven erő - az európai, illetve közelebbről a magyar kultúrában.
A könyv négy részből áll: Homéros a magyar iskolában (Milyen szellemben tanították Homérost a 16. századtól a jelenkorig?); Homéros a magyar tudományban (Milyen irányzatokat követett és milyen eredményeket ért el a magyar ókortudomány a Homéros-problémák vizsgálatában?); Homéros a magyar irodalomban (Hogyan hatottak a homérosi eposzok magyar írók munkásságára?); A magyar Homéros-fordítások korszakai.
A munka az egyes kérdéseket európai összefüggésben igyekszik tárgyalni. Amint azt témái jelzik, a kötet az oktatástörténet, az ókortudomány, a magyar irodalom és egyáltalán a magyar művelődés iránt érdeklődők számára szolgál tanulsággal. Vissza