Homér Iliasa

Előszó

A legrégibb görög epikai költeményekből csak kettő maradt fön egészen, melyek összehasonlithatatlan gyöngyök gyanánt ragyognak. E költemények az Ilias és Odyssea. Szerzőjüknek tartatik Homér, kinek életkörülményeit ismerjük azon életrajzból, mely, jóllehet alaptalanul, Herodotnak tulajdonittatik. Plutarch munkái között is előfordul egy értekezés Homér életéről s költészetéről. Továbbá Hotnérről irt rövid értekezést Proclus peri Omerou. Azután ismerünk Homér származására vonatkozó három rövid iratot névtelen szerzőktől, egy életrajzot Suidastól s végre értekezést Homér és Hesiod nemzetségéről s versenyéről szintén egy névtelentől. Mindezt összegyűjtve találjuk Westermannál: Vitarum scriptores graeci minores.
A herodotféle életrajz a legbővebb, melynek kivonatos tartalma a következő:
Midőn Aeoliában Kuma városa épült, oda érkezék Magnesiából Melanopus a nőül véve Omyrét leányát. De nemsokára mindketten meghalván, Critheis nevü leánykát hagyának hátra. Ez fölserdülvén, titkos szerelmi viszony következtében viselős lőn; mire gyámatyja, az argosi Cleanax, megmentendő őt a szégyentől, smyrnába vivé, mely a kumabelieknek gyarmatvárosa volt, s a boeótiai Ismeniasra bizta. Itt critheis kimenvén egykor valamely ünnepélyre Meles folyójának partján, meglepetett a szülési fájdalmaktól s világra hozá Homért, kit Melesigenesnek nevezett el. Vissza