Előszó
ELSŐ RÉSZ. FÖLD ÉS NÉPE A TÖRÖK HÓDÍTÁS KORÁBAN.
I. FEJEZET.
a talajviszonyok változása.
A TÖRÖK KORSZAK HATÁSA A TALAJVISZONYOKRA. NÖVÉNY-FÖLDRAJZI ÉS KLIMABELI VÁLTOZÁSOK. AZ ALFÖLDI PUSZTA...
Tovább
Előszó
ELSŐ RÉSZ. FÖLD ÉS NÉPE A TÖRÖK HÓDÍTÁS KORÁBAN.
I. FEJEZET.
a talajviszonyok változása.
A TÖRÖK KORSZAK HATÁSA A TALAJVISZONYOKRA. NÖVÉNY-FÖLDRAJZI ÉS KLIMABELI VÁLTOZÁSOK. AZ ALFÖLDI PUSZTA KIFEJLŐBEN. A DUNA KIÖNTÉSEI. A DUNÁNTÚLI PUSZTA : A BOZÓT. SZIKES, HOMOKOS, VIZES TERÜLETEK. A KÖRNYEZÖ FELFÖLDEK. A DUNÁNTÚL ÉS A KISALFÖLD TALAJVISZONYAI. A MORBUS HUNGARICUS. A MAGYAR NÉP AKKLIMATIZÁLÓDÁSA.
AjZ UTAZÓ, kit hivatalának keserves kötelességei Magyarország területén visznek át a XVI. vagy XVII. században, ha még oly l__J| közömbös is lelkében a magyar sors iránt, sajnálkozás nélkül nem tudja megtenni útját. Diplomaták és hadvezérek csak úgy, mint kíséretükben járó papok és orvosok megdöbbenve észlelik a pusztulás Szörnyű mértékét, melynek benyomásától nem tudnak szabadulni. Az az ország, mely Mohács előtt paradicsomnak tűnt fel idegenek előtt, a török hódítás századaiban csak sajnálkozás tárgya: elpusztult, tönkretett vidék, melyet az utas nem egyszer temetőnek nevez.
Ez idegenek nem tévedtek: a török korszaknak magyar tája lényegesen más vonásokat mutat, mint a XV. században, s ezek az új vonások, a háború és idegen uralom következései, együttvéve a magyar föld és a rajta lakó nép példátlan elhanyatlásának jelei.
Mert nemcsak az emberek, hanem a föld is, melyen járnak, a talaj is, melynek terményeiből táplálják magukat, ki van téve az emberi történet folyamán előhaladásnak, javulásnak és visszafejlődésnek, vigasztalan dekadenciának. Aminthogy a magyar honfoglalás és Szent István társadalomrendező munkája nyomán addig elhagyatott vadon területek a kor színvonalának megfelelő mezőgazdasági kultúra alá vétettek, s ezzel az őstermészet, melynek arcán a korábbi lakók, húnok, avarok uralma nyomokat nem hagyott, most maga is emberivé
5
Vissza