Holnap is nap lesz

Előszó

"Lassan-lassan illene már tanulmányt is írni Albert Maltzról" - állapította meg a kritikus a Holnap is nap lesz első magyar kiadása alkalmából. Igen, ezt parancsolná már az illendőség is: irodalomtörténeti hálát azért az élesen megrajzolt arculatú és hiteles fénybe állított "másik Amerikáért", azért a gazdag körképért, amilyet más mai írótól nem kaptunk. Pedig "magyar" írónak még fiatal: művei csupán tíz éve ismerősek közönségünk előtt; novelláskötetei, regényei, esszéi, színdarabjai és (az amerikai írót eltartó műfaj:) filmforgatókönyvei gazdag gyűjteményéből már négy regénye (Több mint az élet - 1951, A tüzes nyíl - 1957, Holnap is nap lesz - 1958, Simon McKeever utazása - 1960), egy novelláskötete (Ember az országúton - 1952) és Ed Martin, a pincérfiú című filmje népszerűségre tett szert Magyarországon.
A tanulmányírás kedves kötelességének eleget tenni mégis nehéz volna Maltz higanyos írói természete miatt: egyféle szint, egyféle helyzetet ábrázolni kétszer sohasem látjuk, s ebben a mozgékonyságban van valami filmrendezői és riporteri. Vállalja akár a rotációspapír sárgulásának kockázatát, hogy az igazság pillanatnyi közelségében járhasson, és a lelkiismereteket élesztgethesse ott, ahol a lapok közmondásos torzítói a pillanat igazságainak: Amerikában. Az állampolgár-író című esszé-gyűjteményében Anatole France-nak Zola sírjánál elhangzott szavait idézi - "az emberiség lelkiismeretének egyik pillanata volt" - s ez Maltzra magára is tökéletesen ráillik. Albert Maltz Amerika lelkiismeretének egy pillanata. Riportázsa: a pillanat művészete. Vissza