Előszó
Alig van szakirodalom, a mely oly szélesre ki volna taposva, mint a táviró-irodalom.
Ennek oka nemcsak az, hogy a villamosság első gyakorlati alkalmazása a táviró volt és így az első sikeres...
Tovább
Előszó
Alig van szakirodalom, a mely oly szélesre ki volna taposva, mint a táviró-irodalom.
Ennek oka nemcsak az, hogy a villamosság első gyakorlati alkalmazása a táviró volt és így az első sikeres fellépése óta, azaz 1835, óta sokan művelhették azt, hanem tán inkább az a körülmény is, hogy eleddig alig volt tudományos és gyakorlati terület, a mely mindenféle tudományművelőnek oly háladatos lett volna, mint épen a telegráfia.
Az amateurtől kezdve az elvontan gondolkodó tudósig, bárki talált a telegráfia mezején egy-egy virágot, melyet kedve szerint ápolhatott, tenyészthetett és azzal nemcsak önmagának szerzett örömet, hanem nem egyszer nagy hasznot nyújtott a köznek is.
A feltalálás itt némi kitartó munkával nem volt nehéz, mert hisz az experimentálás eszközei oly egyszerűek. Egy-néhány nedves elem, aztán különféle elektromágnesek és kiki sokszor meglepő eredményeket produkálhatott még saját házán belül is.
Ismerek apátplébánost, a ki óráival és egynéhány elemmel oly csodás sok jelző-készüléket rendezett be lakásán, hogy az ember csodapalotának nézheti a különben békés házat.
E mellett azonban a tudós professzorok oly sok érdemes problémára való anyagot találnak épen e téren, hogy köteteket lehetett velük megtölteni és mondhatjuk, hogy azért máig sincsen minden teljesen kimerítve.
Vissza