Erősáramú berendezésszerelő szakmai ismeret I.

Előszó

Amikor a II. évfolyam kezdetén kézbe vesszük ezt a tankönyvet, először találkozunk az erősáramú berendezésszerelő szakma villamosipari ismereteivel.
Mint ismeretes az erősáramú berendezésszerelő az elektrolakatos alapszakma egyik leágazó szakmája. Gondolkozzunk csak el az "elektrolakatos" szó értelmén!
Ennek a szakmunkásnak két szakember tudását kell birtokolnia és alkalmaznia: egyszerre kell vasipari és villamosipari szakmunkásnak lennie. Ez nem könnyű feladat. Jő erősáramú berendezésszerelő is tulajdonképpen csak az lehet, akiben legalább annyi a villanyszerelő mint a lakatos.
Miért ilyen magasak a követelmények? Az erősáramú berendezésszerelő ott van és ott kell lennie mindenütt, ahol a villamos energiát előállító, szállító és felhasználó berendezéseket telepítik, szerelik és üzembe helyezik, egyszóval az új létesítmények alkotásánál.
Ez a legnemesebb értelemben vett alkotás tulajdonképpen nagy felelősséggel is jár. A szereléskor elkövetett esetleges hanyagság rejtett hibákhoz vezethet, amelyek csak jóval a berendezés átadása után jelentkeznek és kijavításuk az üzemeltetőre hárul. Sőt, kevésbé szerencsés esetben jelentős károk, esetleg balesetek következhetnek be. Mindezek a szakmunkástanuló iránt a szakma gyakorlására való lelkiismeretes felkészülés követelményét támasztják.
E helyen a tankönyvek írói a tanulásra vonatkozó részletes tanácsokat szoktak adni a tanulóknak. Ezúttal álljon itt mindössze egyetlen, de megszívlelésre érdemes jó tanács: a gyakorlati oktatás, a gyakorlati munkavégzés közben mindenki keresse annak lehetőségeit, hogy az elméletben tanultakat minél tudatosabban, rendszeresebben alkalmazza; a szakmai elméletet pedig annak tudatában tanuljuk, hogy majd a gyakorlatban alkalmaznunk kell. Ez az egyik biztosítéka a szakma gyakorlására való lelkiismeretes felkészülésnek.
A szerző ezúttal mond köszönetet Markovich Ivánnak a kézirat elkészítésében nyújtott értékes segítségéért. Vissza