Holdpor

Fülszöveg

Bevallom, amikor 1967-ben Thornton Wilder A mi kis városunk című darabját rendeztem, melyben Pap Éva felejthetetlenül, tiszta, költői, igaz tehetséggel játszotta Emilyt, nem gondoltam, hogy egyszer még az ő írói alkotását ajánlhatom az olvasók figyelmébe. Amikor jó egy éve, még kéziratként, megismertem Pap Éva emlékiratregényét, egyszerre éreztem fájó megdöbbenést átélve a felidézett múlt tragédiáját és végtelen örömet, mert megismerhettem egy megrendítő írói alkotást.
S most tanúja lehetek annak, hogy a Vígszínház 1972-es, híres (Horvai István rendezte) Csehov: Három nővér-ének Irinája, az Akiket a pacsirta elkísér (Ranódy László), a Magyarok (Fábri Zoltán), a Megöltek egy lányt (Nádasy László), az Egy magyar nábob (Várkonyi Zoltán) és, sok más film főszereplője - íróként mutatkozik be!
Úgy gondolom ennek a műnek a megjelenése különleges esemény! Színművészek világszerte ritkán írnak regényt, de a megjelenés igazi jelentőségét elsősorban az adja, hogy kevés mű szólt eddig olyan könyörtelen igazmondással a háború pokláról, mint Pap Éva könyve.
Pap Éva, az egykori gyerek-tanú kivételes bátorsággal idézi fel a háború kataklizmájában megtiport, megalázott, önmagát elvesztő anyja sorsát. A sok-sok évtizeden át magában hordozott kínzó emlékek be nem gyógyuló sebei, fájdalmas történései elevenednek meg a mély szenvedéllyel megírt műben.
Tudjuk: katarzist, megtisztulást csak a gátat nem ismerő igazmondás felszabadító ereje adhat az emlékezőnek és az olvasónak is, aki a szerzővel együtt most végigjárhatja anya és lánya tragikus életének stációit.
Mint Pap Éva egykori évfolyamtársa a Színházművészeti Főiskolán, majd két alkalommal alkotótársai, s mint aki öt évtizeden át kísérte pályáját figyelemmel, elfogultan és őszinte hittel ajánlom a tisztelt olvasóknak Pap Éva könyvét. Vissza