Hol vannak a katonák?

Fülszöveg

A Don-kanyar úgy él tovatűnő, de nem halványuló gyermekkorom emlékvilágában, mintha akkor egy törött hegedű hangja kíséretében elnyúló szomorú dalt hozott volna a szél messzi Oroszországból a fagyosodó, szenvedő és elesett magyar katonákról.
Mert akkoriban sötét estéken át sokat énekeltünk katonadalokat is.
Azóta is egy kétségbeesett téli Magyarország képe sejlik fel a lelkemben, ha a Donról esik szó. Az embertelen "felejtés" évtizedein jó ideje túl vagyunk. A szabad és nyílt emlékezés pedig az emberi szeretet és méltóság jegyében lelki csöndességre és békességre indítson bennünket, hogy ne felejtsük, de a reményt se veszítsük el sohasem.
Véssük emlékezetünkbe, hogy a nagy magyar tragédiák többnyire akkor következtek be, amikor nem volt összefogás és idegen uralom döntött népünk és nemzetünk sorsáról.
Ezért is kell a könyv!

Szűrös Mátyás
volt ideiglenes köztársasági elnök

A Don nem csupán földrajzi név a magyarság emlékezetében. A szó hallatán emberi sorsok, fagyhalál, kínkeserves háború emléke elevenedik fel sokak emlékezetében, akik számára a második világháború közvetlenül-közvetve még eleven emlék.
Fiataljaink számára már csak történelem.
Ami - higgyük - már soha meg nem ismétlődik.

Göncz Árpád
volt köztársasági elnök

1943 elején odaveszett a keleti fronton harcoló 2. magyar hadsereg túlnyomó többsége, mint egy 120 ezer ember. Férjek, fiúk, apák - akiket aztán nyíltan elsiratni se volt nagyon szabad. Hiányuk fájó seb ma is, amikor tudjuk: a háború iszonyatának, az őrjöngő diktatúráknak, tomboló embertelenségnek áldozatul esett további százezrek követték a halálba őket. A gyászolók megrendülését a mélységes csönd fejezi ki a leghívebben. Mégis, a felejtés évtizedei után fontos, hogy szavakkal, így e könyvvel is emlékezzünk, mert annál, ami a Donhoz vezényelt katonáinkkal történt, csak egy valami lehet szörnyűségesebb: ha elfelejtjük őket.

Mádl Ferenc
volt köztársasági elnök Vissza