Előszó
A mai élet nehéz gazdasági viszonyai sok emberben azt a gondolatot vetik fel, hogy idegen országban, idegen világrészekben próbálja megalapozni szerencséjét. Az újságokban gyakran olvashatunk külföldre szakadt magyar véreink szenzációs karrierjéről, mesés gazdagságáról és jólétéről. Ezek a hangulatos riportok a kivándorolt magyarság százezres tömegéből ragadnak ki egy-egy életsorsot és azt is a legtöbbször túldimenzionálva vetítik az olvasók elé. De ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk és számon kívül hagyni a többi ezrek életét, akik nyomorban tengetik életüket az idegen országokban és világrészekben, s akiknek legtöbbje csak egy gondolattal foglalkozik: mégegyszer hazakerülni és boldog leborulással megcsókolni az édes Haza rögjét. Hazája mindenkinek csak egy van és aki idegenben akarja leélni életét, annak sok mindennel számolnia kell.
Elsősorban az embert szülőhazájában a család, rokonok, ismerősök veszik körül és így a mindennapi kenyérért való harcban önkéntes fegyvertársak jóakarata segíti és támogatja - ezzel szemben az idegenben a legnagyobb nehézség: az ismeretlen környezet, különleges viszonyok és főleg az idegen gondolkozású, lelkű - és sokszor - egyenesen ellenséges érzelmű ottani lakosság.
Hoszú évek lankadatlan kitartása tudja csak megteremteni azt a helyzetet, amit hazájában a születése biztosít a kivándorlónak. Mármost csak az a kérdés, hogy az erre elpocsékolt energiával nem tudna-e az illető saját hazájában is exisztenciát teremteni magának.
Ha a statisztika adatait nézzük, úgy azt látjuk, hogy az érvényesülés útja itthon sokkal szabadabb, mint külföldön.
Mégis, a mostani viszonyok igen sok fiatal magyart szinte arra kényszerítenek, hogy megpróbálja a lehetetlent és a külföldi elhelyezkedési lehetőségek felé orientálódjon.
Annak, akinek a kivándorlás megmásíthatatlan elhatározása, elsősorban azt kell tudnia, hogy hová akar menni, ennek a helynek kiválasztása pedig mindenkor komoly megfontolás tárgya.
A távoli országok, világrészek pontos képe nem igen alakult ki a magyar és általában az európai emberek előtt és a legtöbb kivándorló teljesen tájékozatlanul indul el az új életének kiválasztott földje felé. Mennyi fölösleges kártól, csalódástól és kiábrándulástól kíméli meg magát az, aki nem mulasztja el, hogy megfelelően tájékozódjon az illető ország viszonyai felől.
Éghajlat, geográfiai, etnográfiai, ipari, kereskedelmi, kereseti, megélhetési - sőt még lélektani - szempontokra is figyelemmel kell lenni a kivándorlónak, de ezenkívül a beutazási engedélyek megszerzése olyan sok - és minden országban más - utánjárást igényel, hogy valóban hézagpótló szerepet tölt be ez a kis mű, melyben a kivándorlás gondolatával foglalkozó minden olyan adatot megtalál, mely fontossággal bír.
Vissza