Magyarország újabbkori történelme II. (töredék)

Előszó

Részlet a könyvből:

Magyarország fölosztása. Haynau. Ausztria a német szövetségibe kiván fölvétetni.

Még a világosi napok előtt Magyarország legyőzetésének biztos reményében, az országnak olyatén kormányforma volt szánva, minőt ennek II. József adott, tíz kerületben megannyi főispánnal, s a vármegyékben oly főnökökkel, kik hűségöket a közelebbi hadjárat idején a szövetséges két császári hadseregnél, mint hadi biztosok kitüntették. De a tervezet 1850 elején megváltozott. A szorosan vett Magyarország öt kormánykerületre osztatott: Budapest, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad kerületi fővárosokkal, egy polgári főispán, katonai- és csendőrparancsnokság, főtörvényszék és pénzügyigazgatóság székhelyével; Bács-, Temes-, Torontál-, Krassó vármegyékből, a szerbek kedvéért - noha számra az oláhok, németek, magyarok után ezeknél kevesbek valának - Temesi Bánság és Szerb Vojvodina czímmel s Temesvár székhelylyel, egy hadi s polgári kormányzó alatt, külön tartomány alakíttaték, mely után a felség egyéb czímei közé, a Szerbek nagy vajdája czímét is fölvette. Erdély nagyfejedelemségnek saját hadi s polgári kormányzó adatott, székhelye volt Nagy-Szeben. Horvát-Szlavonország hadi s polgári kormánya a bán kezében maradt, székhelye Zágráb volt.
A vármegyékben a közigazgatás és törvénykezés-elkülöníttetett. Minden vármegyének meg volt a maga főnöke, a nagyobbaknak, pl. Pest-Pilis és Pest-Soltnak, valamint Heves és Kül-Szolnoknak kettő is, saját alattas szolgabírákkal; és törvényszéke szintén saját alattas járásbíróságokkal. Minden közigazgatási szolgabíró mellé megannyi adóhivatal, a megyefőnök mellé adófelügyelőség rendeltetett. Erdélyben, a vármegyék, székely és szász-székek megszüntettetvén, új fölosztással Vidékekre (District), kerületekre (Kreis) és Járásokra (Bezirk) osztattak, s Behörde czímet nyertek, különös tekintettel a szászokra. Vidék hat volt: Kolozsvár-, Retteg-, M.-Vásárhely-, Károly-Fejérvár-i Nagy-Szeben-, Brassóvidék.
E szervezet, mint ideiglenes állapot (Provisorium) 1850 elejétől 1853 közepéig, ettől fogva ismét az ú. n. végleges szervezet (Definitivum) 1860. october 20-ig tartott.
Vissza