Bevezetés | 13 |
Az általáos iskolában tanult fizika összefoglalása és néhány kiegészítése | 15 |
Mit tanultunk fizikából? | 17 |
A testek tulajdonságai és egymásra hatásuk | 18 |
Huzalok megnyúlása erő hatására | 19 |
A súly és a súlypont | 20 |
Anyagok fajsúlya és sűrűsége | 21 |
Az erő eloszlása; a nyomás | 22 |
A testek mozgása | 24 |
A tehetetlenség | 28 |
A súrlódás | 28 |
Az energia, a munka | 29 |
A teljesítmény | 30 |
Energiaátalakulások | 31 |
Hőjelenségek. Mi a hő? | 32 |
A hőérzet, a hőmérséklet | 33 |
Hőmérséklet-változással együtt járó térfogatváltozások | 34 |
A belső energia | 37 |
Hőátadások | 37 |
A kalória | 38 |
Halmazállapot változások | 41 |
Olvadás, fagyás | 41 |
Párolgás és lecsapódás | 42 |
Fényjelenségek | 46 |
Az elektromos áram | 50 |
Az áramköri mennyiségek | 50 |
Ohm törvénye | 53 |
A fogyasztók kapcsolása | 55 |
Az áram hőhatása | 56 |
Az áram vegyi hatása | 58 |
Az áram mágneses hatása | 59 |
A mágnesség magyarázata | 60 |
Elektromágneses indukció | 61 |
A fizikai mennyiségek | 62 |
Példák a kérdések, problémák megoldására | 67 |
Miért van huzat? | 70 |
Miért nem emelkedik fel a víz alá nyomott pingponglabda, ha a poharat elejtjük? | 70 |
Vízzel nem egészen teli palackot egyfuratos dugóval - benne a vízbe merülő vékony üvegcsővel - lezárunk. Az üvegcsövön keresztül levegőt fúvunk a palackba. Mi történik? | 71 |
Mikor folyik rövidebb idő alatt le a kádból a víz: 1. ha a kádban ülve várod meg, amíg lefolyik, | 72 |
vagy 2. ha csak akkor húzod ki a dugót, amikor kiléptél a kádból? | 72 |
A vízzel telt közlekedőedény két szárát dugattyúval elzárjuk. A dugattyúkra felülről erőt gyakorlunk. Mekkora erők tartanak egyensúlyt? | 73 |
Egyenlő magasan van-e a víz szintje a közlekedőedény két szárában, ha az egyik szárban a víz színén egy fadarab úszik? | 74 |
És ha petróleum úszik? | 74 |
Két pohárban kétféle folyadék van. Hogyan állapítanád meg rugós erőmérő segítségével, melyiknek nagyobb a fajsúlya? | 75 |
Meg tudnád-e állapítani az egyik folyadék fajsúlyát, ha a másikét ismered? | 75 |
Miért képesek egy tenyerükkel felemelni barátjukat ezek a képen látható tanulók? | 77 |
Egy ember 15 kg-os terhét úgy viszi, hogy botra akasztja, a botot pedig középen a vállára teszi. Mekkora erő nyomja a vállát? | 77 |
Hogyan segíthetne magán? | 77 |
Mit mérünk a karos mérlegen: tömeget vagy súlyt? | 78 |
Miért nehéz a hosszú létrát a falhoz támasztani? | 79 |
Egyenlőkarú emelőn két vödröt kiegyensúlyoztunk. Az egyikben víz, a másikban gázolaj van. Mindkettőbe belelógatunk egy-egy 5 kg-os vasdarabot úgy, hogy ne érjenek hozzá a vödörhöz. Mi történik? | 79 |
Futball-labdából kiengedjük a levegőt úgy, hogy ne essen össze, majd megmérjük a súlyát. Ezután összeszorítjuk, s újból megmérjük. Mindkét esetben ugyanakkorának találják a súlyát. Hogyan lehetséges ez? | 80 |
Két egyenlő súlyú és anyagú ládát egy rúddal el akarunk mozdítani. Melyik láda mozdul ki előbb: A vagy B? | 81 |
Miért nem mindig egyenlő súlyúak a súlyvonalak mentén kettévágott lemezek darabjai? | 82 |
Mi van egyensúlyban a levélmérlegen? | 83 |
A lejtőn leguruló golyó nem csúszik, hanem gurul. Miért? Mikor "csúszik meg" a golyó? | 84 |
Milyen egyensúlyi helyzetben van a) egy tömör, egyenletes tömegeloszlású félgömb, amikor a gömbfelület érintkezik a vízszintes lappal, b) a félgömbhéj alakú test (a fél dinnye héja), c) egy belül üreges, egyenletes falvastagságú gömb (gömbhéj), amelyben víz van? | 85 |
A bányákban igen nagy veszélyt jelentenek a gyúlékony gázok (a "bányalég"). Régen ez ellen úgy védekeztek, hogy a bányászok petróleumlámpájában a lángot erős fémszitával vették körül. Miért? | 85 |
Miért veszélyes a kazánkő? | 86 |
Ezt a tanácsot kapod: A forrón beöntött tea nem repeszti meg az üvegpoharat, ha abba kanalat teszel! Helyes-e a tanács? | 86 |
Eső után miért hül le a levegő? | 87 |
Miért fő meg gyorsabban a kuktában a bab? | 88 |
A tengerparton nyáron hűvösebb, télen melegebb van, mint a szárazföld belsejében. Mi ennek az oka? | 88 |
Milyen fizikai jelenség a tükörskála alapja? | 90 |
Két tükör áll 30 cm-re egymással szemben. Síkjaik párhuzamosak. A tükör közé A-tól 10 cm-re, B-től 20 cm-re helyezünk egy (C) gyertyát. Hol és milyen képek keletkeznek a tükörben? | 90 |
Szerkeszd meg a C pont tükörképét, ha a C pont két, egymással 60°-os szöget bezáró tükör között van! | 91 |
Hogyan változik az áramforrás sarkain mért feszültség, amikor az áramerősség az áramkörben változik (nő vagy csökken)? | 92 |
Egy transzformátor meneteinek száma 560 és 1120. Használható-e 110 V-os fezsültségre méretezett izzólámpa működtetésére, ha a hálózatunk 220 V-os? | 94 |
Mit mutat a voltmérő? Mennyi az E és F elágazási pontok közé eső eredő ellenállás? | 95 |
Két egyenlő átmérőjű acélgolyó közül az egyik üreges. Hogyan lehetne megállapítani a súlytalanság állapotában (űrhajóban, szabadesés közben), hogy melyiknek nagyobb a tömege? | 96 |
Még néhány tanács | 98 |
Kérdések és problémák gyűjteménye | 99 |
A testek tulajdonságai | 101 |
Az erő | 102 |
Szilárd testekre ható nyomás | 104 |
Folyadékok nyomása | 105 |
Hajszálcsövesség | 109 |
A levegő, gázok nyomása | 109 |
Arkhimédész törvénye | 113 |
Mozgások | 116 |
Súrlódás | 121 |
Az erő és a mozgás. Testek tehetetlensége | 123 |
Munka, teljesítmény, energia; egyszerű gépek | 129 |
Súlypont, testek egyensúlya | 138 |
Hőmérséklet-változással együtt járó térfogatváltozások | 146 |
Belsőenergia-változások | 152 |
Halmazállapot-változások | 155 |
Hőátadások | 159 |
Fényjelenségek | 164 |
Az elektromos áramkör | 172 |
Az áram munkája, hőhatásas | 181 |
Az áram mágneses hatása | 184 |
Energiaátalakulások | 190 |
Példák, feladatok megoldása | 195 |
Még néhány jó tanács | 221 |
Hogyan kell "felelni" fizika órán? | 223 |
Mit olvass? | 267 |
Az 1. és 2. könyvhöz felhasznált forrásmunkák | 269 |