kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 541 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 14 cm x 21 cm |
ISBN: | 963-17-1355-5 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 8049/I-II. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. A 2. kötet 1975-ben került kiadásra. |
I. kötet | |
Bevezetés | |
Hogyan tanuljunk fizikát? | 11 |
Mi a fizika? | 12 |
A kísérletről | 13 |
Mérések végzése | 14 |
Összefüggések keresése | 15 |
Magyarázat keresése | 15 |
Az ismeretek hasznosítása | 16 |
Felkészülés a fizikaórára | 19 |
Kísérletek | |
Mechanikai kísérletek és mérések | |
Mire kell ügyelni a hosszúságméréskor? | 23 |
A tükör mint mérési segédeszköz | 25 |
Mérd meg vékony huzal vastagságát! | 25 |
Lyuk átmérője | 25 |
Mekkora hosszúságú egy szeg? | 27 |
Mekkora hosszút lépünk? | 28 |
"Gömbölyű" tárgyak vastagsága | 28 |
Hogyan mérünk tolómérővel? | 30 |
Készíts mérleget! | 30 |
Mérősorozat mérleghez | 36 |
A mérleg kezelése | 37 |
Mérés "hamis" mérleggel | 38 |
Apró, egyenlő nagyságú testek tömege | 40 |
Folyadékok tömege | 40 |
A gázoknak is van tömegük | 41 |
A testek térfogatának meghatározása | 41 |
Készíts kifolyópoharat! | 42 |
A gyertyadarab térfogata | 43 |
Térfogat-sokszorozás | 44 |
Az idő mérése | 45 |
Készíts erőmérőt! | 48 |
Nyújtással működő erőmérő | 48 |
Összenyomással működő erőmérő | 49 |
Az acélabroncs mint erőjelző | 53 |
Az erő hatása függ az irányától is | 54 |
Rugalmas az ólom? | 54 |
Rugó papírból, fából | 56 |
Van-e a Földön mindig súlyuk a testeknek? | 58 |
Készíts függőónt! | 58 |
Készíts hajlásszögmérőt! | 59 |
Hol van egy pálca súlyponjta? | 61 |
Mértani idomok súlypontjai | 62 |
A súlyvonal két egyenlő súlyú részre osztja a lemezt | 63 |
Az állásszilárdság vizsgálata erőmérővel | 64 |
Mitől függ a víz belsejében uralkodó nyomás? | 65 |
Vízszintező közlekedőedény | 67 |
Készíts vízállásmutatót! | 68 |
Hajszálcsőszivattyú | 69 |
Nem mindig cső a hajszálcső | 70 |
Arkhimédész kísérlete fordítva | 71 |
A térfogat meghatározása Arkhimédész törvényével | 72 |
Folyadék fajsúlyának meghatározása anélkül, hogy "mérnénk" a súlyát és térfogatát! | 73 |
Melyik test úszik, melyik merül el? | 75 |
Merülési határvonalak a hajón | 75 |
Hogyan működik a búvárhajó? | 76 |
Miért nem merül bele a petróleum a vízbe? | 77 |
Futballbelső mint emelődaru | 78 |
Vízmérleg | 80 |
Az aneroid barométer modellje | 80 |
A gáz térfogata és nyomása közötti összefüggés | 81 |
Létritka tér a papírlap alatt! | 83 |
Miért nem esik le a légy a plafonról? | 84 |
Készíts lopót, pipettát és szivattyút! | 86 |
Sebességmérő (házilag) | 87 |
Átlagsebesség meghatározása | 88 |
A magnószalag mozgásának megfigyelése | 88 |
A lemezjátszó forgásának megfigyelése | 90 |
Sebességmérés hangvillával | 92 |
A tehetetlenség néhány érdekes megnyilvánulása | 93 |
Miért nem sikerül? | 93 |
A vékony fonál erősebb, mint a vastag? | 94 |
Hogyan viselkedik az utas a mozgó járművön? | 96 |
Az erő hatása a test sebességére (Kísérlet játékautóddal) | 97 |
A körmozgás fenntartásához erő kell | 98 |
A ható erő az ellenerővel egyenlő nagyságú | 99 |
Szakítsd el a cérnát! | 100 |
A hatás-ellenhatás érvényesülése a mágneses vonzásban | 101 |
Kísérletek korcsolyázás közben | 102 |
Hogyan működik a rakéta? | 102 |
A kifolyó víz ellenhatása | 104 |
Milyen kölcsönhatás van az egymáson elmozduló testek között? | 107 |
Hogyan jár az ember, hogyan gördülnek a járművek? | 108 |
Kísérletek egyszerű gépekkel | 109 |
Megváltoztatják-e az áttételek az erő nagyságát? | 114 |
A lengő test (inga) energiája | 114 |
Mekkora munkát végeztél egy kő elhajításakor? | 116 |
Mekkora a teljesítményed? | 117 |
Készíts szélkereket! | 119 |
Játékok munkája és teljesítménye | 120 |
A jojó és az energiamegmaradás törvénye | 122 |
Fénytani kísérletek | |
A gombostű mint fényforrás (Kísérletek gombostűvel) | 125 |
Fényforrás kísérleteinkhez | 126 |
A fénysugár útjának láthatóvá tétele | 128 |
Tiszta-e a "tiszta víz"? | 130 |
A csőbe szorított fénysugár (fénynyaláb) | 131 |
Forog-e a Föld? | 133 |
Átlátszó, átlátszatlan, áttetsző | 133 |
Fényes-érdes, fehér-fekete | 134 |
Az árnyék | 134 |
Mitől függ a sötétkamrában keletkező kép nagysága, minősége és fényessége? | 135 |
Így verődik vissza a fény is | 135 |
A fény tükörrel tetszőleges irányba fordítható. Hozd be a napsugarat a szobába! | 136 |
Láthat-e bennünket az, akit mi a tükörben látunk? | 136 |
A fény útja megfordítható | 137 |
A tükörkép tükörképe | 139 |
Fénymutató | 140 |
A beesési és törési szög közötti összefüggés ábrázolása | 140 |
A fénytörés mértéke ugyanabban az anyagban is megváltozhat | 141 |
Levegőlencse | 143 |
Fedezz fel törvényszerűséget a lencse képalkotásban! | 143 |
Mekkora a lencse gyújtótávolsága? | 145 |
A képek megszerkesztése: ügyesebbeknek! | 146 |
Hogyan kell használni az egyszerű nagyítót? | 148 |
Fényképezés sötétkamrával és lencsével | 149 |
A fényképezés kis iskolája tíz perc alatt | 152 |
Min alapszik a mozgás megörökítése a filmen? | 162 |
Átlátszatlan kép vetítése | 163 |
Kis mikroszkóp készítése | 164 |
Egyszerű távcső készítése | 165 |
Hányféle szín van? | 166 |
Színkeverés | 167 |
Egy pohár vízben a fénytan | 168 |
Hőtani kísérletek | |
Figyeld meg a hőmérséklet változását! | 172 |
Ellenőrizd a hőmérő alappontjait! | 172 |
Görgő a híd alatt | 173 |
Mikor reped az üveg? | 174 |
A fémhőmérő modellje | 174 |
Miért kell a hőmérő gömbjébe sok folyadék? | 175 |
Miért kell a hőmérő csövét vékonyra készíteni? | 176 |
Miért kell ügyelni folyadék szállításakor, tároláskor? | 176 |
A gázok egyenlő mértékben tágulnak ki | 177 |
A gáz hő okozta térfogatváltozása függ a térfogatától | 178 |
Sétáló pohár | 178 |
Készíts gázhőmérőt! | 179 |
Lehet-e papíredényben vizet melegíteni? | 180 |
A kanál hatása a teára | 180 |
Hogyan történik a hő terjedése vezetéssel? | 181 |
Hogyan keletkezik, és mire való a kéményhuzat? | 181 |
A papír jó hőszigetelő és jó hővisszaverő is! | 182 |
Fényes és fekete felületek hősugárzása | 183 |
Az izzólámpából a hő sugárzással jut el hozzánk | 184 |
Olvadás és fagyás közben az anyag hőmérséklete változik | 184 |
Térfogatváltozás fagyáskor | 185 |
Keresztül a jégen! | 186 |
Az állóvíz fagyása felülről kezdődik | 186 |
Mitől függ a párolgás sebessége? | 187 |
A szilárd anyagok is párolognak | 188 |
Szorítás fagyasztással | 188 |
Mikor keletkezik a harmat? | 189 |
Oldatok fagyáspontja | 189 |
Különböző folyadékok különböző hőmérsékleten forrnak | 190 |
Oldatok forráspontja | 190 |
A forráspont függ a nyomástól | 191 |
Desztillálás fazékban | 191 |
A borszeszlámpával történő melegítés hatásfoka | 192 |
Mekkora a "spirituszkocka" égéshője? | 193 |
Helyzeti energiából hő | 194 |
A gőz munkája | 194 |
Kaloriméter készítése | 195 |
Termosz - házilag | 196 |
Mi történik a meleg és hideg víz összekeverésekor | 196 |
A felvett hő egyenlő a leadott hővel | 197 |
Mennyi hő szükséges 1 kg petróleumnak 1°C-kal való felmelegítéséhez? | 198 |
Mennyi hő kell 1 kg réznek 1 °C-kal való felmelegítéséhez? | 200 |
Mennyi hő szabadul fel 1 kg mész oltásakor? | 200 |
Mennyi hő olvaszt meg 1 kg 0 °C-os jeget? | 201 |
Mennyi hő szabadul fel 1 kg 100 °C-os gőz lecsapódása közben? | 202 |
Elektromosságtani kísérletek | |
Készíts kísérleteidhez áramforrást! | 205 |
"Zárlatos" elem | 211 |
Kis elem, nagy elem | 211 |
Különböző feszültségű elemek párhuzamos kapcsolása | 211 |
Az elektromos mennyiségekhez hasonló mennyiségek | 211 |
Az elem és az áramkör modellje | 214 |
Kapcsolók párhuzamosan | 215 |
Kapcsolók sorban | 216 |
Alternatív kapcsolás | 216 |
Készíts kapcsolókat! | 217 |
Készíts "csillárt"! | 218 |
Csillárkapcsoló | 218 |
Melyik égett ki? | 220 |
Szakadásvizsgáló | 220 |
Párhuzamos kapcsolás megkönnyítése | 220 |
Áramjelző készítése | 222 |
Mágnestűs műszer | 222 |
Mágnestűs műszer | 224 |
Forgótekercses műszer | 225 |
Áramjelző hőhatás alapján | 225 |
Áramjelző vajtartóból (A mutató "csillapítása") | 226 |
Mitől függ az ellenállás? | 228 |
1 Ohm ellenállású vezeték készítése | 230 |
Ellenállás-sorozat | 231 |
Az ellenállás meghatározása helyettesítéssel | 231 |
Milyenek legyenek az áramköri kötőhuzalok? | 232 |
Mikrofon az áramkörben | 232 |
Vizsgáld meg a vizes oldat vezetőképességét! | 233 |
Mit használjunk változtatható ellenállásnak? | 235 |
Feszültségelosztás | 236 |
Miért nincs oxigén az izzólámpákban? | 237 |
Spirálhatás | 237 |
Mi történik, ha az izzószál valahol elvékonyodik? | 238 |
Rövidzárlat | 238 |
Túlterhelés | 239 |
Az áramforrásnak is van ellenállása | 240 |
Rövidzárási áram | 241 |
Mennyi hőt "termel" az áram? | 241 |
A műszerek téves kapcsolásának következményei | 244 |
A mérőműszer mérési határának kiterjesztése | 245 |
Melyik az áramforrás negatív sarka? ("Póluskeresés") | 246 |
Vonj be rézzel egy gipszből készült figurát! | 247 |
Készíts mágnestűt! | 247 |
Mágnesezés árammal | 248 |
Áramjárta tekercs mágneses tere | 249 |
Ismeretlen tekercselésű áramjárta tekercs északi sarkának megkeresése | 250 |
Mágneses "fúvócső" | 251 |
Az áramvezető folyadéknak is van mágneses tere | 252 |
Mágneses erővonalak | 253 |
Elektromágneses berendezések összerakhatóan | 256 |
A váltakozó és egyenáram összehasonlítása | 258 |
Ráz-e a kerékpár-generátor? | 261 |
Ráz-e a zsebtelep | 261 |
A transzformátor szerepe a telefonálásban | 262 |
A nagyfeszültség előnye távvezetésben | 265 |
Az elektromos állapot | 266-270 |
Mit olvass? | |
II. kötet | |
Bevezetés | 13 |
Az általáos iskolában tanult fizika összefoglalása és néhány kiegészítése | 15 |
Mit tanultunk fizikából? | 17 |
A testek tulajdonságai és egymásra hatásuk | 18 |
Huzalok megnyúlása erő hatására | 19 |
A súly és a súlypont | 20 |
Anyagok fajsúlya és sűrűsége | 21 |
Az erő eloszlása; a nyomás | 22 |
A testek mozgása | 24 |
A tehetetlenség | 28 |
A súrlódás | 28 |
Az energia, a munka | 29 |
A teljesítmény | 30 |
Energiaátalakulások | 31 |
Hőjelenségek. Mi a hő? | 32 |
A hőérzet, a hőmérséklet | 33 |
Hőmérséklet-változással együtt járó térfogatváltozások | 34 |
A belső energia | 37 |
Hőátadások | 37 |
A kalória | 38 |
Halmazállapot változások | 41 |
Olvadás, fagyás | 41 |
Párolgás és lecsapódás | 42 |
Fényjelenségek | 46 |
Az elektromos áram | 50 |
Az áramköri mennyiségek | 50 |
Ohm törvénye | 53 |
A fogyasztók kapcsolása | 55 |
Az áram hőhatása | 56 |
Az áram vegyi hatása | 58 |
Az áram mágneses hatása | 59 |
A mágnesség magyarázata | 60 |
Elektromágneses indukció | 61 |
A fizikai mennyiségek | 62 |
Példák a kérdések, problémák megoldására | 67 |
Miért van huzat? | 70 |
Miért nem emelkedik fel a víz alá nyomott pingponglabda, ha a poharat elejtjük? | 70 |
Vízzel nem egészen teli palackot egyfuratos dugóval - benne a vízbe merülő vékony üvegcsővel - lezárunk. Az üvegcsövön keresztül levegőt fúvunk a palackba. Mi történik? | 71 |
Mikor folyik rövidebb idő alatt le a kádból a víz: 1. ha a kádban ülve várod meg, amíg lefolyik, | 72 |
vagy 2. ha csak akkor húzod ki a dugót, amikor kiléptél a kádból? | 72 |
A vízzel telt közlekedőedény két szárát dugattyúval elzárjuk. A dugattyúkra felülről erőt gyakorlunk. Mekkora erők tartanak egyensúlyt? | 73 |
Egyenlő magasan van-e a víz szintje a közlekedőedény két szárában, ha az egyik szárban a víz színén egy fadarab úszik? | 74 |
És ha petróleum úszik? | 74 |
Két pohárban kétféle folyadék van. Hogyan állapítanád meg rugós erőmérő segítségével, melyiknek nagyobb a fajsúlya? | 75 |
Meg tudnád-e állapítani az egyik folyadék fajsúlyát, ha a másikét ismered? | 75 |
Miért képesek egy tenyerükkel felemelni barátjukat ezek a képen látható tanulók? | 77 |
Egy ember 15 kg-os terhét úgy viszi, hogy botra akasztja, a botot pedig középen a vállára teszi. Mekkora erő nyomja a vállát? | 77 |
Hogyan segíthetne magán? | 77 |
Mit mérünk a karos mérlegen: tömeget vagy súlyt? | 78 |
Miért nehéz a hosszú létrát a falhoz támasztani? | 79 |
Egyenlőkarú emelőn két vödröt kiegyensúlyoztunk. Az egyikben víz, a másikban gázolaj van. Mindkettőbe belelógatunk egy-egy 5 kg-os vasdarabot úgy, hogy ne érjenek hozzá a vödörhöz. Mi történik? | 79 |
Futball-labdából kiengedjük a levegőt úgy, hogy ne essen össze, majd megmérjük a súlyát. Ezután összeszorítjuk, s újból megmérjük. Mindkét esetben ugyanakkorának találják a súlyát. Hogyan lehetséges ez? | 80 |
Két egyenlő súlyú és anyagú ládát egy rúddal el akarunk mozdítani. Melyik láda mozdul ki előbb: A vagy B? | 81 |
Miért nem mindig egyenlő súlyúak a súlyvonalak mentén kettévágott lemezek darabjai? | 82 |
Mi van egyensúlyban a levélmérlegen? | 83 |
A lejtőn leguruló golyó nem csúszik, hanem gurul. Miért? Mikor "csúszik meg" a golyó? | 84 |
Milyen egyensúlyi helyzetben van a) egy tömör, egyenletes tömegeloszlású félgömb, amikor a gömbfelület érintkezik a vízszintes lappal, b) a félgömbhéj alakú test (a fél dinnye héja), c) egy belül üreges, egyenletes falvastagságú gömb (gömbhéj), amelyben víz van? | 85 |
A bányákban igen nagy veszélyt jelentenek a gyúlékony gázok (a "bányalég"). Régen ez ellen úgy védekeztek, hogy a bányászok petróleumlámpájában a lángot erős fémszitával vették körül. Miért? | 85 |
Miért veszélyes a kazánkő? | 86 |
Ezt a tanácsot kapod: A forrón beöntött tea nem repeszti meg az üvegpoharat, ha abba kanalat teszel! Helyes-e a tanács? | 86 |
Eső után miért hül le a levegő? | 87 |
Miért fő meg gyorsabban a kuktában a bab? | 88 |
A tengerparton nyáron hűvösebb, télen melegebb van, mint a szárazföld belsejében. Mi ennek az oka? | 88 |
Milyen fizikai jelenség a tükörskála alapja? | 90 |
Két tükör áll 30 cm-re egymással szemben. Síkjaik párhuzamosak. A tükör közé A-tól 10 cm-re, B-től 20 cm-re helyezünk egy (C) gyertyát. Hol és milyen képek keletkeznek a tükörben? | 90 |
Szerkeszd meg a C pont tükörképét, ha a C pont két, egymással 60°-os szöget bezáró tükör között van! | 91 |
Hogyan változik az áramforrás sarkain mért feszültség, amikor az áramerősség az áramkörben változik (nő vagy csökken)? | 92 |
Egy transzformátor meneteinek száma 560 és 1120. Használható-e 110 V-os fezsültségre méretezett izzólámpa működtetésére, ha a hálózatunk 220 V-os? | 94 |
Mit mutat a voltmérő? Mennyi az E és F elágazási pontok közé eső eredő ellenállás? | 95 |
Két egyenlő átmérőjű acélgolyó közül az egyik üreges. Hogyan lehetne megállapítani a súlytalanság állapotában (űrhajóban, szabadesés közben), hogy melyiknek nagyobb a tömege? | 96 |
Még néhány tanács | 98 |
Kérdések és problémák gyűjteménye | 99 |
A testek tulajdonságai | 101 |
Az erő | 102 |
Szilárd testekre ható nyomás | 104 |
Folyadékok nyomása | 105 |
Hajszálcsövesség | 109 |
A levegő, gázok nyomása | 109 |
Arkhimédész törvénye | 113 |
Mozgások | 116 |
Súrlódás | 121 |
Az erő és a mozgás. Testek tehetetlensége | 123 |
Munka, teljesítmény, energia; egyszerű gépek | 129 |
Súlypont, testek egyensúlya | 138 |
Hőmérséklet-változással együtt járó térfogatváltozások | 146 |
Belsőenergia-változások | 152 |
Halmazállapot-változások | 155 |
Hőátadások | 159 |
Fényjelenségek | 164 |
Az elektromos áramkör | 172 |
Az áram munkája, hőhatásas | 181 |
Az áram mágneses hatása | 184 |
Energiaátalakulások | 190 |
Példák, feladatok megoldása | 195 |
Még néhány jó tanács | 221 |
Hogyan kell "felelni" fizika órán? | 223 |
Mit olvass? | 267 |
Az 1. és 2. könyvhöz felhasznált forrásmunkák | 269-271 |
541 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.